Szondi 75 TT 20130629

Hogy is lehetne ezt elmesélni?!
Szándékosan nem mentem a 100-as távra. A NAHÁT kudarca, majd a Gerecsében egyedül töltött éjszaka után nem merten a BÖRZSÖNY-t bevállalni éjjel. Nagyon jó döntés volt!
Én életemben nem voltam ilyen nehéz túrán!
Miért is? Lássuk csak.
Kellett hozzá maga Börzsöny, ami azért kutya kemény hegy! Kellett hozzá a korábbi napok csapadékos időjárása, ami miatt szenzációs dagonyák és patakká változott nagy köves sáros utak cserélődtek. Ha valaki látta volna a jobbos ugrásomat az agyagos részen, gondolom új elemként le is védetné a jégtáncban. E nélkül maradt egy 2 kg-nyi agyagos pakolás rajtam, amit azért a gyökér kefe símán lehozott egy negyed óra alatt. Persze volt száraz szakasz is, ám az itteni emelkedők ha nem sárosak, akkor rettentő meredekek, és így nem is hasonlíthatóak semmi máshoz. Felfelé a Csóvira, vagy Királyházára, majd utána a Magos-fához?! Persze a P+ se semmi az NHH-ra. 3800 m szint az majdnem egy fél Himalája - mondta az én kicsi párom, és igaza is van! (Szegény Zsolt és Péter!). Persze a megáradt patakokról sem szabadna elfeledkezni - főleg a Villati utáni szakaszon. Ha nincs velem Kurucz Tomi, talán még most is az utat keresem. Az az igazság, hogy az NHH után még a K4-et végigjártuk, de a K+ helyett a betonon csorogtunk be a célba. Ehhez azért az is kellett, hogy begyűjtsük az "új generáció" eltévedt megfáradt első túrásait, akik sorsuknak megadva magukat várták az első arra járó túrázót. Nagyon kedves fiúk voltak! Cserébe azért, hogy legközelebb is jönnek túrázni eljuttattam Őket Pestre, ami azt hiszem sokat jelentett a számukra. Ki tudja, legközelebb talán engem kell valakinek hazavinnie. Szóval nagyszerű túra volt forró gulyás levessel és zsíros kenyérrel meg dinnyével és rengeteg emelkedővel. Azt még nem is mondtam, hogy aznap az eső nem esett és a szél is kegyesen lengedezve szárította rajtunk a verejtéket. Jaaaaa, és még valami! NAGY-MÁNA! Ezt mindenki jegyezze meg! Ilyen szép hely nincs még egy a világon!