Oszkó szőlőhegy , Szajki tavak

"Ahhoz képest látványban egy szerényebb terület Magyarország ... és mégis ... valahogy ezek a viszonylag szerény látnivalók így összeálltak egy olyan képpé ... amelynek van valami megmagyarázhatatlan kisugárzása"
(Ércnél maradandóbb ...
Másfélmillió lépés - 40 év után)

#
COVID-19 szülte "kényszertúrázásnak" indult ez az egész, fedezzük fel újra a "megyét" dolog.
A 'vége a világnak ha nem járhatom a világot' ... hirtelen átfordult a felismerésbe, hogy gyermekként miért és miként is lehettem boldog/gondtalan ... utazás/repülés/magas hegyek/tengerek nélkül is.
Szépségben természetesen összehasonlíthatatlanok ... "érzésben" viszont semmivel sem kevesebb, sőt ...
Ami egészen biztos, hogy nem itt fogod életed legmenőbb profilképét megcsinálni, nem úszol majd adrenalin mámorban, nem lesz kit és mit legyőzni, a legkeményebb/legmenőbb férfi/nő versenyben itt nem gyűjthetsz pontokat.

Viszont,
felfedezhetsz millió apró "átlagos csodát" ...
#

LEÍRÁS:
Már az előző túrán éreztem (ami érintette az Oszkói szőlőhegyet), hogy ide vissza kell még térnem. Mivel a szőlőhegyről egy szem jelzett út vezet a Szajki tavakhoz és nem szerettem volna ugyanazon az útvonalon visszajönni ezért egy "alternatív" utat kerestem. A gps által rögzített útvonalon úgy tűnhet mintha ... pedig nem ... és természetesen TILOS lemenni a tavakhoz (Emlékeim szerint a 2-3.as tó) olyan helyeken ahol külön tiltó tábla is felhívja erre a figyelmet.
A 4-5.ös tó mellett lehet találni piknikhez és kávéfőzéshez alkalmas padot, valamint fentebb az 5-6.os tó közötti gát környékén és a büféknél is. Április közepén még minden zárva volt, így a lángosozás sajnos elmaradt.
Esőre állt az idő, ezért fényképezőgépet nem vittem ... ezért csak néhány megkérdőjelezhető minőségű telefonos kép készült. Délutánra persze csodás idő kerekedett ...

ÚTVONAL:
A bálványos fapréstől nem messze sikerült megállnom autóval, így innen indult a túra. Végig a régi porták előtt, a Szőlőhegyi kápolna mellett.
A piros Mária út jelét követjük a Borhordó útig, ahol balra fordulunk a P--on (piros sáv). A Borhordó úton csak rövid ideig haladunk és a második állén (ez a szélesebb) jobbra fordulunk. Egészen addig haladunk amíg már nincs hova tovább, (legalábbis erdei út) itt balra fordulunk majd talán száz méter után az Y elágazóban a lefelé vezető utat válasszuk.
Amikor leérünk az aljába, azaz ki a szántóra, ott jobbra fordulunk és úgymond elindulunk "vissza". A baloldali kis erdősávot elhagyva, jobbra feltekintve láthatjuk azt a részt ahol korábban kiértünk az erdőből. Igen, akár egyenesen is levághattunk volna ott, de nem tettük mert így sokkal érdekesebb volt.
A szántó mellett egészen addig megyünk míg el nem érünk egy széles földutat ami balra felvisz minket a kis dombra. Itt majd egy telepített diós (ha mégsem akkor rosszul emlékszem) mellett megyünk el és egészen addig megyünk ezen az úton amíg el nem érjük a Csipkerek - Csehimindszent közötti aszfaltos utat.
Besétálunk a faluba (Olyan úton ahol gépjárművek is közlekednek, természetesen a menetirány szerinti bal oldalon közlekedünk), jobbról a temető, majd bal oldalon a buszmegálló után szinte azonnal fordulunk le a házak között egy kis kavicsos utcában.
A kertek végénél balra majd tovább az úton és folyamatosan a patak (Kutyori-patak) felé tartva. Idővel egy erdősávba és egy T elágazásba érünk, itt jobbra fordulva hamarosan átkelünk a Kutyori-patakon. A bal oldalon egy régi uradalom, e mellett sétálunk tovább egyenesen. Legnagyobb szerencsénkre néhány métert még mehetünk a Potypuszta majoron átvezető Potypusztai utcán. A következő kereszteződések ne tévesszenek meg bennünket, lehet ott egyenesen menni ... csak kicsit görbén ... de utána az ugyanúgy arra vezet mint a méltán híres Potypusztai utca.
Az út vége felé betérünk az erdő közé, majd egy hosszú lankás lejtőn leereszkedve (jobb oldalunkon itt már szántó lesz) elérjük a Potypusztai görbe-egyenesút végét, ahol jobbra fordulunk.
Ezen az úton amire rátértünk elég sokáig fogunk haladni, balról egy bozótos árok, jobbról pedig szántók ... itt egészen addig megyünk míg el nem érjük a P-- jelzett utat (a facsoportot megkerülve kell balra fordulni)
A P-- egészen a tavakhoz vezet, néhány helyen eltűnnek a jelek, de nem igazán lehet eltévedni. Szintúgy a tó körül sem. A tavak mellett végig, az erdészháznál (kék túra pecsételőhely is egyben) jobbra fordulva a kemping kerítése mellett. A földes út felvisz a kis dombra, ezen az úton megyünk míg el nem érjük a T kereszteződést, itt balra fordulunk és kimegyünk a Hosszúpereszteg - Mikosszéplak közötti aszfaltosra. Az út bal oldalán haladva, a major (épületek a bal oldalon) előtti szélesebb erdei úton fordulunk jobbra. Ahol az út a szántóba futna balra fordulunk, ennek az egyenesnek a végén érjük el a P-- jelet. A kereszteződésben egy hatalmas trágya hegy "nőtt" ki, jobbról kerüljük, mivel balra a bozótosban/dagonyában egy népes vaddisznó konda vert tanyát.
A P-- szépen művelt területek mellett vezet minket Csehimindszentig (az aszfaltoson balra)
Csehimindszenten a polgármesteri hivatal melletti kis utcában kell lefordulni balra.
Innen már csak a P-- (piros sáv és piros Mária út jelölés közösen) jelet kell követnünk, mely visszavezet a szőlőhegyre. A faluból kiérve ne felejtsük el, hogy a Széplak-patakon át kell kelni, itt nem teljesen egyértelmű a jelölés.
A "hazafelé" úton semmi más dolgunk nem lesz, csak gyönyörködni a minket körülvevő természetben és követni a jelöléseket.

Ui.: A helyesírás sajnos soha nem volt az erősségem ... ha szóltok javítom.
Mivel túratársra mindig "szükség van", ezért ha jönnél ... vagy nincs meg a csapatlétszám és kellene még valaki aki szeret menni ...
akkor is keress bátran :)