Ágasvár ostroma

Download

Author

jllussa52

496 155 1128

See more trails from this author

Trail stats

Distance: 5.56 mi
Elevation gain: 1,480 ft
Technical difficulty: Moderate
Elevation loss: 1,480 ft
Max elevation: 2,534 ft
TrailRank: 22
Min elevation: 1,276 ft
Trail type: Loop

Coordinates: 360
Uploaded: December 11, 2020
Recorded: December 2020

Be the first to clap

near Mátrakeresztes, Nógrád (Magyarország)

Viewed 179 times, downloaded 5 times

Itinerary description

A népszerű Ágasvárt keressük fel Mátrakeresztesről a Csörgő-patak völgyén át az Ágasvár turistaház érintésével. Kimerészkedünk a Newton-sziklára, hogy kiegészítsük a panoráma eddig hiányzó részleteit, majd a menedékháztól kis kitérővel az Óvár bronzkori sáncai felé ereszkedünk vissza kiindulópontunkhoz. Tömény, látványos túra, a Nyugati-Mátra klasszikusa.

Waypoints

Felső-vízesés (Mátra)

A Felső-vízesés sajnos csak csapadékos időszakok vagy hóolvadás után működik igazán. A nyári melegben azonban inkább egy méretes sziklaegyüttes ez, aminek kőgörgeteges medrében éppen csak csordogál vagy csöpörög valamennyi víz. / A patak mellett haladva a völgy oldalai egyre magasabbra nőnek, míg végül - pár kanyart követően - kiszélesedik a szurdokszerű völgyalj, s szemben találjuk magunkat a kb. 6-8 méter magasságú sötét andezit sziklafallal. Közepe felé V alakban lealacsonyodik - itt van maga a vízesés. A patak hordalékával folyamatosan koptatja, rombolja a kőzetet. Ahol a víz a talajra ér, láthatjuk is a fal aljában keletkezett mélyedést: ez jelzi, hogy a vízesés a csiszoló munka következtében (felfoghatatlanul lassan) hátrál a völgy felső szakasza felé. / A helyszín szépségét az adja, hogy a hatalmas, sötét sziklákon moha zöldell, ráadásul tovább tarkítja a képet a - szerencsés esetben - lezúduló víz, vagy télen a kőzetre telepedő éles jégfogak látványa. Az apró katlan alján mindenhol faágak és kisebb-nagyobb kövek hevernek. Felmászva a kb. 2-3 méter magas sziklalépcsőn rövid szurdokot találunk. A vízesés alatt a megszelídülő, lelassuló patak lerakja legnagyobb szemű hordalékát, és kerülgetni kezdi azt, ezért a mélyre vágott völgy alján meanderezik, azaz kanyarog. A turistaösvény is ezeket a kanyarokat követi helyenként átkelve a patakon. / A vízesés bal oldalán, fölfelé tekintve egy, a környezeténél ragyásabb felszínű sziklaboltívet látunk: a Lyukas-kő apró alagútját az egykor ebből az irányból érkező patak nyitotta fel.

Alsó-vízesés (Mátra)

Maga a sziklalépcső nagyjából 2 méternyi esésre készteti a patakvizet. A sűrűn benövényesedett, fiatalos erdővel borított terület egyik falában sötét andezitsziklákat látunk, a vízesés pedig egy ívelt, ránézésre is homogén anyagú sziklaperemből áll. Ez a szikla az egykori lávaár megszilárdult maradványa, körüle és alóla a kevésbé ellenálló kőzeteket a víz eróziós munkája mosta ki, ahogyan megállás nélkül koptatta szállított hordalékával a medret. / A sziklalépcső alatt a patak - már amikor van benne víz - apró zúgókat alkot. Télen még izgalmasabb a látvány, mint nyáron: nagy hidegek idején a megfagyó vízesés fehér jégfüggönyt, jégcsapsort alkotva lóg a szikla oldalában, ráadásul lomb hiányában a napsütésből is több jut az egyébként sötét, zárt völgyaljra. / Az apró vízesésben komolyabb mennyiségű vizet, szó szerinti vízesést csak csapadékos időszakban, leginkább tavasszal (hóolvadást követően) láthatunk. / Szemben állva az apró vízeséssel a jobb oldalunkon húzódó, méretes sziklafalban találjuk a Vidróczki-barlangot. Nevét természetesen a híres betyárról kapta, aki a legendák szerint ebben az apró üregben húzta meg magát egy darabig.

Ágasvár turistaház

A Nyugati-Mátra jellegzetes formájú, 789 m magas hegytetőn egykor egy vár állt, erre azonban ma már csak a hegy neve emlékeztet. A csúcs alatt, 638 méteres magasban találjuk a turistaházat. Az előtte vadászházként funkcionáló épületet 1929-ben báró Hatvany Endre adta át a turistáknak. 1948-ban államosították, majd a Turista Ellátó Vállalat üzemeltette. / 1961-ben új szárny épült a meglévő ház mellé. A hetvenes évek közepén Ágasvár a Parádi ÁFÉSZ, majd 1989-ben a Magyar Természetbarát Szövetség tulajdonába került. Történetének utolsó húsz éve összefonódik Juhász János nevével, aki családjával él itt, és azon dolgozik, hogy a látogatók jól érezzék magukat. / Az itt megszálló vendégek számára 4 és 2 ágyas szobák állnak rendelkezésre zuhanyzóval, igény szerint ágyneművel. A hétvégén üzemelő büfében reggelit, ebédet, vacsorát is kaphattok. A ház melletti tisztáson sátorozásra is van lehetőség. / A ház mellett magasodó Ágasvár csúcsára a kék háromszög jelzésen lehet feljutni. Innen tiszta időben a Magas-Tátra vonulatait is megpillanthatjátok. / Nem messze található innen a Bárány-kő és a Csókakő, melyek kedvelt találkozóhelyei a magyar sziklamászóknak, valamint a Csörgőlyuk-barlang, mely csak hivatásos barlangászok felügyelete mellett látogatható szűk járatai miatt. / A környéken viszonylag alacsony a fényszennyezettség, mivel az Ágasvár turistaház a környező településektől távol, erdővel körülvett területen fekszik. Emiatt rendkívül kedvelt hely a Magyar Csillagászati Egyesület amatőr csillagászai számára is. Ha szerencsések vagytok, minden bizonnyal szívesen tartanak nektek bemutatót. / A Csörgő-patak a ház alatti völgyben folyik. Szemben emelkedik a Som-hegy, aminek tetejéről Fallóskút nyaraló épületei és a mátraszentistváni sípálya is látható. A csillagászat szerelmesei a turistaház ablakából láthatják a Piszkés-tetői csillagászati obszervatórium kupoláját. / Ágasvár az amatőr csillagászok egyik kedvelt észlelőpontja. Mi sem bizonyíthatná ezt jobban, mint az, hogy még egy kisbolygót is elneveztek e helyről.

Foton-rét

A Foton-rét tulajdonképpen egy erdőirtás befüvesedett, tavasztól őszig virágokkal borított területe. Két helyről két irányba kétféle kilátásban is gyönyörködhetünk innen. A rét alsó részéről észak felé kapunk panorámát a Salgótarjáni-medence lankáira, mögötte a Karancs és a Medves-fennsík húzódik. Különösen tiszta időben megpillanthatjuk az alacsony-Tátra csúcsait, sőt a Magas-Tátra sziklákkal cakkozott tetejét is. / Ha felsétálunk tisztás tetejére, nyugat felé nyílik ki a panoráma. A megcsillanó víztükör a Hasznosi-víztározó, amely mögött a távolban a Börzsöny vulkanikus púpjait láthatjuk, tőle balra pedig a Naszály és a Visegrádi-hegység is kivehető. Az előttük felfedezhető a "dupla" kiemelkedés a Szanda. / A rét nem csak megpihenésre, piknikezésre alkalmas: akár letáborozva sátrat is verhetünk. Megéri itt tölteni egy éjszakát, ugyanis a Foton-rét bármely pontjáról festői napnyugtában lehet részünk. Mivel a Mátra egy fényszennyezés-mentes pontjáról van szó, távol minden lakott területtől, ezért tökéletes terep a csillagok, az éjszakai égbolt megfigyelésére. / A rét aljában látható két épület az Ágasvári turistaház, mely szállással és büfével várja a vándorokat. Bővebb információt itt találhatsz vele kapcsolatban.

Ágasvári kilátóhely

Habár ez a csúcs az alacsonyabb, a környező tájat mégis innen érdemes szemlélni. Ahogy felérünk a sziklakiszögellés tetejére, a fák közül előbukkanó messzi vidék szinte vonzza a tekintetet. Szemben, a Zagyva völgyén túl a cserháti Tepke erdős háta hullámzik, északon a Karancs tömbje emelkedik. A távolban a Börzsöny sziluettje vész a párába - a közelben, alattunk Pásztó házai pöttyözik a völgyet, és megcsillan a Hasznosi-víztározó tükre is. Jobb felé Bátonyterenye nyújtózik. / A csúcson egy óriási, ágas-bogas fa fekszik keresztbe, mely festői képet ad a tájnak. Ráülve megpihenhetünk, ágaira felakaszthatjuk a hátizsákot. Az Ágasvár elnevezés persze nem a fának köszönhető, hanem a hajdan itt álló, bronzkori földvárnak, aminek napjainkra az alaprajzát sikerült kutatásokkal feltérképezni. / Ha itt járunk, érdemes ellátogatni a csillagászok által kedvelt, fényszennyezéstől mentes Foton-rétre. A szélén álló Ágasvár Turistaházban szállást és meleg ételt is kaphatunk.

Ágasvár

A két csúcs közül ez a magasabb. Érdemes elsétálni nyugat felé az alacsonyabb kiemelkedés tetejére is, mert onnan exkluzívabb környezetben sokkal szebb, jóval szélesebb panorámát kapunk, mint itt. / Ahogy azt a név is sejtteti, a tatárjárás utáni időkben a hegycsúcson egy vár emelkedett, ami már 15. században, a török idők előtt felhagyott, romosodó erősség volt. Sajnos az épületnek napjainkra írmagja sem maradt, de kutatásokkal felderítették, hogy hol álltak egykor ezek a védelmi célt szolgáló falak. A főcsúcstól keleti irányba, a Szamár-kő és a Newton-szikla felé indulva kb. 150 méternyire találjuk a vár egykori határát jelző sáncot; tovább 30 méternyire a felső, attól 50-60 méternyire az alsó sáncot. Akit érdekelnek az őskorból és a középkorból ránk maradt erődtemplomok, sáncok, érdemes végigkalandozniuk a Várak a Mátrában jelvényszerző túramozgalom útvonalát. A középkori erősségek után kutatva a Mátra legeldugottabb zugaiba is eljuthatunk, miközben a táj szépségében gyönyörködünk. / A csúcs kanyarjában északi irányban szemlélhetjük a Karancs-Medves vonulatait egy szűk kis résen keresztül a Mátra kiemelkedései mögött. / Remek körtúrát tehetünk ide Mátraszentistvánból, ha az Országos Kéktúra K jelzésén indulunk útnak. A Newton-szikla tövében eldönthetjük, hogy a K▲ jelzésre váltunk, s nekiindulunk a gerincnek, vagy a K jelzésen maradva elsétálunk az Ágasvári Turistaházig, s onnan másszuk meg a csúcsot (szintén a K▲ jelzésen). Az első verzió a kevésbé megerőltető: kényelmesen emelkedik a hegytetőig, onnan egy rövid, meredek letöréssel ereszkedik a turistaházig, ahonnan élesen balra térve szintben vezet vissza a Newton-szikláig. Ha megfordítjuk a kört, és Ágasvárról futunk neki a technikás, néhol négykézlábas emelkedőnek, garantáltan több kalóriát fogunk elégetni, mire feljutunk a hegytetőre, és a tüdőnk is felfrissül.

Szamár-kő (Mátra)

A Szamár-kő a Mátrában az Ágasvár kettős csúcsától keletre található sziklaalakzat, mely a Newton-sziklával együtt vulkáni tevékenység során jött létre. A hatalmas képződmény szemmel láthatóan kettős osztatú: alsó része, „talapzata" keskenyebb, mint a tetején buzogányszerűen kiszélesedő felső egység. A válogató erózió a puhább kőzetek lepusztításával kitakarta a sziklát, később pedig kikezdte annak kevésbé ellenálló alapját - ezért a buzogány alak. A folyamat most is tart, egy ponton pedig a nehéz, keményebb, lassabban pusztuló fölső részt nem fogja elbírni a gyorsabban vékonyodó nyak, a hatalmas szikla nagy robajjal görög majd le a meredek lejtőn. / Alsó része finomabb szemű, vulkáni-üledékes sorozat, melyre a jóval keményebb, láva által cementált törmelékkő (breccsa) települt, ez magyarázza a kőzetminőség eltérését és a figyelemfelkeltő alakot. A lejjebb megtalálható tufák (a kitörésekkor aláhullot törmelékes kőzetek) és a rájuk támaszkodó, lávától összesült összlet a rétegvulkán periodikus (hol lávaöntő, hol robbanásos) működésének hírmondói. / Ha hasonló keletkezésű sziklaalakzatokat szeretnénk megfigyelni, nem kell messze mennünk: a Csörgő-patak völgyében megkereshetjük a Bárány-követ vagy a Csóka-követ is.

Newton-szikla

A Newton-szikla az Ágasvár kettős csúcsától keletre található sziklaalakzat, mely vulkáni tevékenység során jött létre. Az ormot csipkéző kőtömbök tetejéről északkeleti irányba kapunk szép kilátást. Tiszta időben nemcsak a Mátra, hanem a Bükk vonulataiban is gyönyörködhetünk. / Nevét egy kőtömbbe vésett feliratnak köszönheti, mely így szól: "NEWTON HITÉTŐL MENTSEN MEG AZ ISTEN". Az ismeretlen alkotó szerzeményét persze mindenki a saját szája íze szerint értelmezi, magyarázza. / Hasonló mondattal találkozhatunk a híres angol költő, William Blake: Boldogsággal, mely száll dombok felett... című versében. Az utolsó néhány sor így hangzik: / "Most nékem négyes látomás ragyog, / Négyes látomás részese vagyok, / Négyes a látás gyönyöröm mélyén, / És hármas szelid Beulah éjén, / A kettős Állandó. Egyszeres látástól, / S Newton hitétől tartson Isten távol." / Kondor Béla 20. századi grafikus, festőművész és költő több művében megjelenítette, képi formába öntötte William Blake írásait. Munkásságában találunk egy igen híres rézkarcot, melynek szintén a "Newton hitétől mentsen meg az Isten" címet adta. / Sir Isaac Newton az 1600-as évek közepén született Angliában. A világtörténelem fizikusként, matematikusként, csillagászként, filozófusként, alkimistaként, az újkori történelem kiemelkedő tudósaként tartja számon. A legenda szerint a fejére eső alma vezette rá arra a kérdésre, hogy miért mindig lefelé, a Föld középpontja felé esnek az alátámasztás nélküli tárgyak - miért nem oldalra vagy felfelé? Nevéhez köthető többek között a tömegvonzás törvénye, a heliocentrikus világkép, de ő bizonyította be azt is, hogy a fénynek részecske természete van. Az első napóra szintén az ő találmánya. / Newton fizikában, matematikában, csillagászatban, optikában tett felfedezéseit mindenki ismeri - ám azt kevesebben tudják róla, hogy a tudományos munka mellett rengeteg időt szentelt teológiai fejtegetésekre is. Végül arra a meglepő eredményre jutott, miközben a Biblia Újtestamentumának eredeti nyelven írt kéziratát tanulmányozta, hogy a későbbi korok emberei mindig úgy "alakították" a fordítást, hogy az a saját hasznukra válhasson. Így jött rá azokra a megállapításokra, hogy olyan, mint Szentháromság, nem is létezik, vagy hogy Jézus nem Isten fia - tehát csak Istenhez kell imádkozni. / Megállapításait Newton feljegyezte ugyan, de nem hirdethette fennhangon, ebben az időben ugyanis a Cambridge Egyetem Trinity College tanulója volt, ahol támogatták és elismerték kutatásait (a Trinity szó szentháromságot jelent). Biztosan nem néztek volna rá jó szemmel, ha az iskola kiemelt diákjaként azt hirdette volna, hogy az intézmény neve tulajdonképpen egy embereket butító, szemenszedett hazugság. / A sziklára mászva a mi fejünkre nem fog alma esni, de a szép táj miatt mindenképpen megéri ellátogatni ide.

Csörgőlyuk-barlang

Az Ágasvár alatti barlanghoz számos legenda fűződik. Az egyik szerint a messze földön híres-neves mátrai betyár, Vidróczki tanyázott itt, s használta hadiszállásul két rajtaütés között. Olyannyira otthonává tette a rejtett üreget, hogy az aljában felgyülemlett víz alkotta tóba saját csónakot ácsoltatott magának a kényelmes közlekedéshez. A monda szerint később számos kincsvadász érkezett ide a világ minden tájáról, felkutatva a rejtett zugokat, mert azt remélték, hogy rátalálnak a betyár itt tartott, elrabolt aranyaira és egyéb értékeire. Egy másik monda szerint az Ágasváron épült hajdani erőd kazamatájaként működött a barlang. A vár védői szintén a föld alá rejtették a környék minden értékét és kincsét, amikor veszélyt észleltek. A legenda számos írónkat megihlette, akik novellába vagy versbe szőtték a kincskeresők történeteit. / A legelvetemültebb mítosz azonban úgy hangzik, hogy a barlang mélyén egy „Szuperkocka” található - ez az állítólagos kutatások szerint egy 10 cm-es oldalhosszúságú, szabályos kocka alakú szikladarab, melynek segítségével befolyásolhatjuk a mágneses teret, vagy képesek leszünk megváltoztatni a teret és az időt. / Nevének eredete szintúgy legendához köthető: úgy tartották, hogy aki a bejáratnál egy apró követ dobott a barlang szájába, utána hosszú perceken keresztül hallhatta a kavics csörgő, csilingelő hangját. Ennek némi valós magyarázata is van, ugyanis az üreget Magyarország legnagyobb nem karsztosodó kőzetben kialakult barlangjaként tartják számon. Hossza 428 méter, mélysége 30 méter, legnagyobb szélessége 62 méter. / Akinek mostanra megjött a bátorsága, hogy zseblámpával, kötéllel és aranyásó szettel nekiinduljon a barlang felfedezésének, sajnos ki kell ábrándítanunk, mert a bejáratnál masszív, erős rácsok óvják a fokozottan védett üreget az illetéktelen kíváncsiskodóktól. Ennek ellenére mégis megéri elindulni a P jelzésen, majd a PΩ jelzésre váltva felkeresni a bejáratot, mert az út vége igen meredek és kalandos, valamint a rekkenő nyári melegben és a csikorgó télben mégiscsak tartogat nekünk egy csodás megtapasztalást, ugyanis a hőségben előtte állva szinte ledermeszt bennünket a belőle áramló, igencsak hűs levegő, télen pedig fordítva: meleget lehel átfagyott kezeinkre a fekete üreg. Ez annak köszönhető, hogy klímája korántsem átlagos: mélyebb pontjain a hőmérséklet állandóan 4 fok körüli. / A vulkáni eredetű üreg kialakulását a tektonikai mozgások által összetöredezett riolittufa kőzettömb átrendeződésének köszönheti. Bár szemmel nem érzékeljük, de ez a mozgás még napjainkban is folyamatban van. A barlang járatai emiatt szűkek, labirintusszerűek, nehezen járhatóak, omladékosak. A kisebb vízfolyások a legmélyebb részen, az úgynevezett Denevér-üregben barlangi tóvá gyűlnek össze. / Az 528 méteren lévő bejárattól érdemes felkeresni a közelben található Vándor-forrást, ami a P jelzésen a völgy irányába 200 méter sétával érhető el (lefelé).

Comments

You can add a comment or review this trail