A Börzsöny kalderaperemén

Download

Author

Vencel Cserhati

6 1 5

See more trails from this author

Trail stats

Distance: 8.25 mi
Elevation gain: 2,290 ft
Technical difficulty: Moderate
Elevation loss: 2,215 ft
Max elevation: 2,322 ft
TrailRank: 23
Min elevation: 602 ft
Trail type: One Way

Coordinates: 475
Uploaded: January 15, 2021
Recorded: January 2021

Be the first to clap

near Perőcsény, Pest (Magyarország)

Viewed 73 times, downloaded 3 times

Itinerary description

A Börzsöny nyugati gerinctúrája igazi kuriózum: az egykori óriásvulkán kalderaperemén kígyózó, sziklaalakzatok kísérte ösvény önmagában is élményszámba megy, de a Holló-kő sziklaszirtjéről nyíló panoráma egyértelműen a főváros környékének leglenyűgözőbb természeti látványossága.

Waypoints

Holló-kő, kilátóhely

A Holló-kő merész andezites sziklaformációi önmagukban is vadregényes látványt nyújtanak, de amikor az ember a hosszú kaptató végén megérkezik a sötétlő kőzetkibukkanás tetejére, alighanem eláll a lélegzete. Óriási tér tárul elénk: a Magas-Börzsöny, azaz az egykori óriásvulkán összeomlott kráterének végtelen erdők fedte belső udvara. A Börzsönyre hulló csapadékvizet elvezető patakok mély, meredek falú völgyei zegzugos tájat formálnak, melyben a belső gerincek és a háttérben emelkedő Magosfa - Csóványos - Nagy-Hideg-hegy vonulat szintkülönbségei a valóságosnál jóval magasabb hegység képét rajzolják meg. Emberi beavatkozásnak gyakorlatilag nyomát sem látjuk, csak a Nagy-rét világos foltja zöldell a távolban. Ősszel a Holló-kő kiváló lehetőséget kínál arra, hogy megfigyeljük a „Börzsöny-színt": a hegységben egymás mellett van jelen különféle fafajok sokasága, melyek lombhullató színpompája sajátos egyveleggel festi meg a tájat. / Az egykori óriásvulkán beszakadt felépítményének, azaz kalderájának pereméről szemlélődünk. A Holló-kő gerincének kőzetanyaga az ősi tűzhányó kráterpereméhez tartozott, alattunk a kalderabelső terül el. Szemben, félkörívben a Magosfa - Csóványos - Nagy-Hideg-hegy neveivel fémjelzett gerinc alkotja a túlfelét ennek a vulkáni roncsszerkezetnek. Ha vetünk egy pillantást a tájra egy műholdképen, könnyűszerrel felfedezhetjük ezt a hatalmas, zárt katlant, melyből csak a Fekete-patak tör ki északnyugaton. / A vulkáni múltról tanúskodó kőzetformációk az őket körülvevő puhább társaik lepusztulásával, illetve a fagy és a hőingadozás okozta aprózódás hatására alakultak ki. Anyagukat keletkezésük idején a forró vulkáni hamu tapasztotta össze. A sötétbarna sziklák és a lenyűgöző erdőtáj a Kárpátok középhegységi vonulatainak egyik figyelemreméltó látványát, kiemelkedő természeti értékét alkotják. Remélhetőleg a gazdasági igények okozta drasztikus emberi bolygatás (a fakitermelés) továbbra sem rondít bele ebbe az idilli képbe.

Salgóvár (kilátóhely és várrom)

A gerinc második legmagasabb pontja, a 685 méterig emelkedő Salgóvár csúcsán merészen kiemelkedő szikla áll. A tetejét körbenövi ugyan a növényzet, mégis széles panoráma nyílik a Börzsöny mesés belső, zárt világára. Emberi bevatkozásnak alig-alig látjuk nyomát (néhány erdőirtás formájában a közelünkben). A lakatlan erdőtáj varázslatos látványát a vulkáni kalderaudvar pereme, a (jobbról balra) Nagy-Hideg-hegy - Csóványos - Magosfa gerincvonulat uralja a háttérben. Alattuk zegzugos völgyrendszer tagolja a folyóvízi erózió által szabdalt középhegységi tájat. / A csúcson egykor várrom állt, melynek története rövid: a 13. században emelhették, 2 évszázaddal később azonban lerombolták a szerény méretű erődítményt. Egyetlen kis falmaradványa a szikla tövében, a szűk turistaút mentén látható.

Nagybörzsönyi horgásztó

Az 3,2 hektáros horgásztavat 1988-ban hozták létre a helyi és környékbeli pecások örömére. A falu melletti mélyedésben fekvő tó körül turistainfrastruktúrát nem nagyon, padokat azonban találunk. A tó legmélyebb pontján eléri az 5 métert, vizébe rendszeresek a haltelepítések. Ponty, amur, csuka, süllő, keszeg és kárász lakja a vizét. Vizét helyi források és a völgyön végigfolyó patak táplálja. / A tó mellől a Gömbölyű-kő felé magasodó, erdős hátú vonulatot és a faluszéli legelőket láthatjuk. A helyszín kiválóan alkalmas piknikezésre.

Szent István templom (Nagybörzsöny)

Mielőtt belépnénk a templomba, érdemes körbejárni az épületet: az 1632-ben emelt kerítőfalon belül egykor temető volt, ma kis templomkertként funkcionál a kerített rész. Barnásvörös kőből faragott kváderekből épültek a kelet felé néző kis istenháza falai, melyek eredetileg is vakolatlanok voltak. A templomhajóhoz nyugat felől a tatárjárás után épülhetett az ikerablakokkal díszített templomtorony, míg kelet felé az apszis már építéskor is megvolt. A félköríves szentély külső falán másfél tucatnyi faragott férfifej néz szembe a kíváncsi szemlélővel – egyes források szerint a tatárjáráskor itt legyőzött pogányok arcvonásait örökítették meg, más forrás egyszerűen szakállas férfifejekről ír, egy harmadik pedig magyaros karakterűnek ítéli a kőfejeket. / A dél felé néző kapun belépve egyszerűen berendezett térbe jutunk. Egy 1690-es feljegyzés szerint igen szegényes felszereléssel rendelkezett, tehát régen sem lehetett sokkal díszesebb a belső tér, mint napjainkban. A falak odabent is vakolatlanok, az egyszerű oltár mellett egy Szent István-mellszobor, továbbá néhány pad alkotja a berendezést. Az épület nagyszerű arányai a belső térben is megfigyelhetők. / A templomot a 13. század első felében emelhették, az Árpád-kori falusi templomok szép példája, amely szerencsés módon nem romként maradt ránk. 1779-ben ugyanis lebontása is felmerült, annyira rossz állapotban volt, de végül elvetették az ötletet, és többszöri felújítás után ma is eredeti pompájában látható és látogatható.

Bányásztemplom (Nagybörzsöny)

Első ránézésre jellegtelen épületnek tűnik a plébánia melletti kis dombra épített templom – bár a kapubélletek már mutatnak valamit az épület értékéből, érdemes körüljárni azt, így hátul rábukkanhatunk a hamisítatlan gótikus jegyekre. Mielőtt belépnénk a templomba, a csúcsíves, gótikus nyugati kapu felett megfigyelhetünk egy félköríves mezőben egy keresztbe tett éket és kalapácsot – erről a bányászjelvényről nyerte ma használatos elnevezését a templom. / Az eredeti épület a 13. században épült, egy kisebb hajóból és egyenes záródású szentélyből állt; ezt később többször is megnövelték hozzáépítésekkel a későbbi századok folyamán. A Bányásztemplomot német hospesek (az itteni letelepedésért cserébe kiváltságokat kapó „bevándorlók”) emelhették, míg az eredeti lakosság a Szent István-templomot használta. Az elnevezés nem véletlen: Nagybörzsöny (német nevén Deutschpilsen) bányásztelepülés volt, a hegység érceit termelték ki lakói. / A vagyoni gyarapodása lehetővé tette, hogy valamikor a 15. század folyamán átalakítsák és kibővítsék templomukat, ekkor készült az oltártér délkeleti (csúcsíves, három karéjos), illetve déli (csúcsíves, mérműves) ablaka. Később további, különböző magasságban elhelyezkedő ablakokat vágtak a falba, illetve elkészült a sekrestye kisebb, nyugati helyisége és sekrestye északkeleti sarkánál álló terméskő támpillér. / A templom nyugati bejáratának gótikus, pálcatagos kőkerete, a gótikus ablakok, a csillagboltozat eredeti festése, a szemöldökgyámos sekrestyeajtó mind a 15. századot idézik, miközben az újabb korok nyomai is érezhetők.

Comments

You can add a comment or review this trail