Wikiloc | 26 Boldogkőváralja - Nagy-nyugodó (OKT-26) Trail

Boldogkőváralja (OKTPH 135 1)

A bélyegzőt az állomás bejáratánál, az előtető fa oszlopán találjátok.

Boldogkőváralja (OKTPH 135 2)

A bélyegzőt a vár kapujának rácsán találjátok.

Boldogkői vár

A Bodókő-hegy Boldogkőváralja község felett emelkedik, ezen áll a szabálytalan alaprajzú, sokat látott, milliónyi tulajdonosváltást megért, ennek ellenére az egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori várunk. A környék már 1984 óta a Zempléni Tájvédelmi Körzet része. Erre halad az Országos Kéktúra útvonala is, úgyhogy természetélményért nem kell messzire menni. / Nem tudni pontosan, ki és mikor építtette a boldogkői várat; csak annyi biztos, hogy a tatárjárás után emelték valószínűsíthetően a Tomaj vagy az Aba nemzetség tagjai. A bizonytalan tényeknél viszont sokkal érdekesebb a legenda, amely szerint egy Bodó nevű aszalómesternek köszönhetjük az építményt. Történt ugyanis, hogy amikor IV. Béla a tatárok elől menekült, ennél a jobbágynál bújt el a pincében, aki kivételes leleményességről tanúbizonyságot téve süketnek tettette magát, és félrevezette a királyt kereső – ezek szerint nem túl eszes – tatár csapatot. IV. Béla így megmenekült, és cserébe megjutalmazta Bodót Aszaló és Bodolló községekkel - de csak azzal a feltétellel, ha Bodó várat épít a területen. Szerencsére az aszalómesternek volt hét szép lánya, akik furfangosan kiötlötték, hogy csak ahhoz mennek feleségül, aki egy évig beszáll az építkezésbe. Hét éven belül kész is lett a vár, amit kezdetben Bodókőnek nevezetek. A monda szerint a hét lány esküvőjét egyszerre tartották itt, a díszvendég pedig maga a király volt, és ez alkalommal így rendelkezett: „E vár ezek után Boldogkőnek neveztessék, mivel a hét szép leány, a hét tündér itt volt a legboldogabb.” / Nehéz és meglehetősen unalmas lenne felsorolni a vár összes birtokosát, sőt, a történészek szerint még az oklevelek alapján is igen bajos nyomon követni az építmény sorsát. Annyi valószínűsíthető, hogy az öregtoronyhoz kapcsolódó palotaszárnyat a Drugeth család építtette (ők Károly Róberttől kapták a várat 1312-ben), további bővítésekre pedig a XV. században került sor. Ekkor szabálytalan négyszög alakú tornyot emeltek a déli részen, és felépítették a patkó alakú kaputornyot, valamint egy külső falat a keleti oldalon. / A tulajdonosok közül talán a Bebek família a legérdekesebb; őket a kor leghírhedtebb családjai között tartották számon. 1542-ben a vár Patóchy Ferenchez került, akinek Zsófia nevű lánya Bebek Györgyhöz ment feleségül. A férfi nem ismert félelmet, imádta a nagy lakomákat, és híres volt arról, hogy rengeteget bír inni. Bár vitéz katonának tartották, az uralkodók felé általában nem volt túl hűséges. Számára inkább az volt a fontos, hogy ne veszítse el a hatalmát - emiatt nem riadt vissza semmiféle bűntől. Úgy tartják, Boldogkő várában pénzhamisítással is foglalkozott. Az épület végül nem sokáig volt a birtokában, 1560-ban elcserélte Sárközy Mihállyal. / Az ezt követő években Balassi Bálint is sokat tartózkodott a falak között, itt írta például Borivóknak való című versét, ami a 9. osztályos irodalomórákról lehet ismerős. Az épület egyébként másokat is megihletett: Szabó Dezső elbeszélést írt róla, Vécsey Jenő pedig szimfonikus költeményt. / Ezután ismét egymást váltogatták a tulajdonosok, majd szomorú esemény következett be a vár életében: I. Lipót király parancsára az 1700-as évek elején felrobbantották, ami miatt lakhatatlanná vált. Helyreállítása során kapta a neogótikus stílusjegyeket, amelyek miatt az eredeti állapotokra sok helyen ma már nehéz következtetni. / 1890-ben a vár a Zichy család birtokába került, és egészen 1945-ig, államosításáig az övék volt. 1963-ban régészeti feltárásba kezdtek, a helyreállítási és állagmegóvási munkák után pedig turistaszállót alakítottak ki a hajdani palotában. Az is maradt a 90-es évek elejéig, amikor viszont Közép-Európa legnagyobb hadtörténeti és ólomkatona-kiállítását hozták létre benne. A terepasztalon látható például a muhi csata aprólékosan kidolgozott jelenete több mint ezer figurával – egy rendhagyó történelemóra jó szemléltetőanyaga lehetne. / Az önkormányzat kezelésében álló vár azóta kétszer is átesett rekonstrukción. 2002-ben két toronyra védőtetőt helyeztek, összekötötték a pincét és a borozót (praktikus, ha az ember a kiállítások megtekintése után inna egy fröccsöt), és kiépítettek egy kb. 100 méter hosszú gyilokjárót, illetve létrehozták a sziklakijárót az úgynevezett Oroszlánsziklán – ez az a jellegzetes rész, ami fotóról kapásból felismerhetővé teszi a boldogkői várat. / 2013-ban lefedték a palotaszárnyat, ahol lovagtermet alakítottak ki; helyreállították a szárazmalmot, amit ma bárki kipróbálhat; kilátót hoztak létre, valamint egy rakás történelmi tárlatot létesítettek. Lett például ásvány-, címer- és zászlókiállítás, pénzverde, kovácsműhely. Egy teremben hadtörténeti eszközöket mutatnak be, de ott az elmaradhatatlan börtön és a kínzókamra is. / A legjelentősebb rendezvény természetesen a hagyományos középkori várjátékok, amit mindig augusztus első hétvégéjén tartanak. Tavasztól őszig, pontosabban húsvéttól októberig minden hétvégén programokkal, többek között a Kóborlovagok párbaj- és fegyverbemutatóival, na meg jelmezes tárlatvezetéssel szórakoztatják a látogatókat. Lent a Castrum Boldua középkori étteremben korabeli receptúrák alapján készített ételekkel várják a megfáradt vándort.

Enyh-hely Vendégház

A házban öt különálló lakrész van, egy 5 ágyas, egy 4 ágyas és három 3 ágyas. Mindegyik külön előtérből nyílik és saját zuhanyzós fürdőszobával rendelkezik. A férőhelyek száma szükség esetén további 5 fővel bővíthető. A vendégházban egy közös nappali-társalgó és felszerelt konyha található. A társalgóban és a földszinti szobákban tévé is van. Az udvaron lehetőség van bográcsozásra és grillezésre. Az elkészült finomságokat kör alakú, fedett kerti kiülő alatt lehet elfogyasztani. / Szolgáltatások: / wifi / pingpong és léghoki / kerékpárkölcsönzés / kerékpártároló / bográcshely / parkolás / Látnivalók a környéken: / Boldogkői vár / Vizsolyi Biblia Látogatóközpont / Vizsoly, Mézmúzeum / Regéci vár / István-kúti nyírjes /

Regéci vár

A híres vár története valamikor a XIII–XIV. század fordulója körül kezdődött, valószínűleg az Aba nemzetség egyik tagja építtette. Fénykorát a XVI. században élte: ekkor tulajdonosai, a Serédyek, valamint az utánuk következő birtokosok már rezidenciaként használták. 1685-ben a Habsburg-csapatok bevonultak a várba, és rá egy évre megkezdték módszeres lerombolását. A romos várnak a Rákóczi-szabadságharcban így már nem volt szerepe, a következő évtizedekben pedig a környék lakossága elhordta a jól megfaragott köveket saját építkezéseihez. A romokat a XX. század közepéig csak néhány utazó és kiránduló látogatta, majd a hetvenes évektől már önkéntes várbarátok és az erdőgazdaság munkásai is, de tevékenységük sokáig csak az alkalmanként meg-megismételt bozótirtásra korlátozódott. / Regéc önkormányzata 1990-től foglalkozott a műemlékkel, 1999-től régészeti feltárás és állagmegóvás vette kezdetét. 2003 tavaszától az északi bástya visszaépítésével foglalkoztak. Stabilizálták és részben visszaépítették a palotaszárny falait is, illetve sok helyen kicserélték az elöregedett falépcsőket és feljárókat. 2016-ban adták át a több mint 300 éve lerombolt, most felújított öregtornyot, ami azért is jelentős, mert pontosan az eredeti formája szerint állították helyre. Négy szintjén kőtár és multimédiás, interaktív kiállítások várják a látogatókat. A vár mellett rendezvényteret is létrehoztak, ahol tematikus programokat, lovagi tornákat tartanak. Az itteni fogadóépület pihenőt, ajándékboltot, büfét és kávézóteraszt foglal magában, utóbbiról szép kilátás nyílik a környékre. / A községben egy látogatóközpontot hoztak létre, ahol többek között II. Rákóczi Ferenc gyermekéveiről lehet többet megtudni, a fejedelem ugyanis a regéci várban töltötte gyermekkora első éveit, itt tanult és ismerkedett meg hazája történelmével. A vetítőteremben azt a 3D-s alkotást lehet megnézni, amelyet régészeti és levéltári kutatások alapján készítettek, és a vár három történelmi korszakának virtuális épületrekonstrukcióját mutatja be. A turisztikai információs pont mellett itt büfé, ajándékbolt és kávézó is várja a turistákat. / A várhoz vezető utat az újjáépítés előtt alaposan felújították és kiszélesítették, így a minősége alapján akár személyautóval is járható, gyalog pedig egy másfél kilométeres sétát kell megtenni a hegyen a várig.

Regéc (OKTPH 136 2)

A bélyegző a látogatóközpont lépcsőjének oszlopán található, nyitvatartási időben férhetünk hozzá. / Hétfő - szombat: 7:30 - 16:00 / Vasárnap: 9:00 - 14:00 /

Regéc (OKTPH 136 1)

A bélyegzőt a panzió kerítésen, fadobozban találjátok.

Regéc (OKTPH 136 3)

A bélyegzőt a vendégház előtti faragott fatuskón találjátok.

Nagy Péter-mennykő

A Nagy Péter-mennykő 709 méter magas sziklahomloka egy krioplanációs, azaz fagy által kialakított sziklatorony tetején található. A jégkorszakok idején a fagypont körüli hőmérséklet okozta folyamatos térfogatváltozások, illetve a kőzet repedéseibe befolyó, majd ott megfagyó víz váltotta ki a szikla aprózódását, melynek következtében a környezetéből kiemelkedő bástyaszerű alakzat jött létre. Ennek a bástyának a tetejére érkezünk, amikor felkeressük a Zemplén e páratlan panorámapontját. / Már a K jelzésről idáig vezető ösvény is meseszép, ősöreg bükkösön halad keresztül, melyet érintetlen hangulata tesz különlegessé. Amikor kilépünk a sziklacsúcsra, széles kilátás tárul föl előttünk: a Zemplén magyarországi szakaszának középső, hegyvölgyes tömege mellett feltűnik a távolban az államhatárt hordozó Milic-csoport, alatta ott fehérlik a magányos andezitkúpon ülő füzéri vár. Jobbra fordulva a Kemence-patak hosszú, mélyen bevágódott völgyét követhetjük tekintetünkkel. Ez keleties futású, majd hirtelen északnak fordul, hogy Pálházánál, a Hegyköz medencéjében érjen véget. Nem véletlenül építették éppen ide az egykor Nyíregyházáig tartó kisvasúti vonalrendszer pálházi mellékágát. A vasút a hegység belső területein kitermelt fát szállította a feldolgozásért felelős városi területek irányába. A pályát a Kemence-völgyön lehetett a nagy kiterjedésű hegyvidék mélyéhez legközelebb vezetni. (A kisvasúton napjainkban is utazhatunk Rostallótól Pálházáig.) / A Zemplén kilátóhelyei közül a Nagy Péter-mennykő tárja fel legjobban a hegyvidék szerkezetét, lehetőséget adva annak feltérképezésére. Hazánkban teljesen egyedülálló tájkép bontakozik ki szemünk előtt: az országban megszokott kerekded középhegységi formákkal szemben itt háromszög alakú hegyekkel, viszonylag nagy lejtőmeredekségű hegyoldalakkal találkozunk. Éppen innen ered a térség legnagyobb városának, Sátoraljaújhelynek a neve is: a fölötte magasodó, a Nagy Péter-mennykőről keleti irányban, takarás mögül kiemelkedő, hegyes csúcsú magaslatokat alakjuk után Sátoros-hegyeknek nevezik. Feltűnő még a Zemplén kiterjedése is: óriási összefüggő erdőség tölti be látóterünket. Sajnos jellemző ugyanakkor, hogy elszomorítóan nagy területeken rondítanak a képbe hatalmas, barbár tarvágások - ez is zempléni sajátosság, az ország egyéb tájaihoz képest itt különösen szembetűnő ezek jelenléte és sokasága. A Zemplén csupacsúcs hegység: nem találunk kiterjedt fennsíkokat, a számtalan csúcs, hullámzó hegygerinc alkotta tömeget mély, hosszú futású völgyek tagolják. / Tiszta időben a Milic-csoporttól jobbra feltűnik a Kárpátok vulkáni övezetének egy távolabbi, a Mátrához hasonló magasságú tagja, a Vihorlát gerince.

Istvánkúti vadászház (OKTPH 137)

A bélyegzőt a vadászház előtt, az OKK információs táblán találjátok.

István-kúti kulcsosház és forrás

Az istván-kúti kulcsosház a legolcsóbbak közé tartozik. Fekvése igazán ideális a túrázók számára: a Kéktúra pecsételőhelye, egyben remek középpont csillagtúrázáshoz. Egy órán belül található a Zemplén középső részének három nagyszerű kilátópontja, a Nagy Péter-mennykő, az egészen közeli Sólyom-bérc és a Kerek-kő. / A szobában 5 emeletes ágy, tehát 10 férőhely található. Mellette sparhelttel felszerelt konyhát találunk. Lehetőségünk van bográcsozni, nyársazni is, ehhez minden felszerelés fellelhető a házban. Világítás, elektromosság nincs, a fényt gyertyákkal, mécsesekkel tudjuk megoldani. A szobában egy fatüzelésű kályha gondoskodik a melegről. A ház hangulatos, hűvös helyen található, vastag falainak köszönhetően pedig odabent a nyári kánikulák idején sem lesz melegünk. Válasszuk ezt a házat, ha szeretnénk megismerni a Zemplén központi részét, és időt tölteni mindentől távol, az erdő mélyén. / A kulcsot a gondnoktól postán kapjuk meg. Érdemes jó előre bejelentkezni, hogy indulás előtt ne kelljen toporogva a postásra várni. / A kulcsosháztól pár lépésnyire elhagyott, egyre jobban leromló állapotú faházat találunk. A mesés hangulatú, tornácos házikó előtt találjuk a legalkalmasabb helyet a sütögetéshez, hiszen a forrás vizét itt apró, békalencsés tóvá duzzasztották. / A házat a fokozottan védett istván-kúti nyírjes lappföldi hangulatú erdőterülete veszi körül. Az erdőfolt jégkorszaki maradvány, mely a bőséges csapadék és a terület katlanszerű elhelyezkedéséből adódó hűvös mikroklíma következtében tudott megmaradni napjainkig. / A hűs vízű, öles bükkök alatt található forrásfoglalatból a legnagyobb nyári szárazságok idején is számíthatunk friss vízre. A közeli kulcsosháztól jól jelzett ösvény kanyarog a forráshoz. Bármerről is érkezünk, érdemes feltölteni kulacsunkat, palackjainkat, mert közel s távol nem lelhetünk másik víznyerési lehetőséget a Zemplén középső részén.

István-kúti nyírjes

A hazai erdőkhöz szokott túrázónak a nyírjes elérésekor azonnal feltűnik a sajátságos tájjelleg: vékony, törékenynek tetsző, fehér törzsű nyírfák alkotnak sűrű erdőt, magasban található lombkoronájukon derengve sejlik át a nap fénye. Ahogy haladunk egyre beljebb, apró ligeteket találunk, ahol a zöld, magas fű alkot harmonikus látványvilágot a nyírcsoportokkal. A nyírjes legmélyebb részén, István-kútnál mesés faházikó áll egy békalencsés tó partján, köztük matuzsálemi korú kocsánytalan tölgy strázsál girbegurba ágaival. Ez az erdőfolt leghangulatosabb, legmarasztalóbb pontja. A piciny tavacska vize a közeli, már bükkösök alatt eredő forrásból, az István-kútból ered. Persze ez a kaszálórét - az erdővel ellentétben - emberi tevékenység nyomán jött létre, és hogy visszaerdősülését megakadályozzák, a mai napig környékbeli civilek végzik a tájkép-megőrző munkát a területen. / Az István-kúti nyírjes az utolsó jégkorszak emlékét őrzi: a skandináviai jégtakaró a Kárpátok északi oldaláig nyújtózott, visszahúzódása után a fenyők és nyírek törtek előre a középhegységi erdőségekben, amilyet ma is láthatunk Európa északabbra fekvő területein. Erre az állapotra emlékeztet az István-kút körüli erdőrészlet tájképe. A Zemplén közepén található apró erdőfolt egy kis, tálszerű mélyedést tölt ki, amiben megreked a hűvös levegő, ezért környezeténél alacsonyabb hőmérsékleti értékek társulnak a hegyvidék csapadékos időjárásához. / A nyírjes 1953 óta fokozottan védett, ezzel az ország első védett területeinek egyike. Ezt páratlan növénytani jellemzőinek és faunájának köszönheti - előfordulnak itt például olyan szibériai rovarfajok is, melyekkel Magyarországon belül máshol nem találkozhatunk. / A kőépület kulcsosházként üzemel (Kéktúra pecsételőhely), ezért a nyírjesben minden nehézség nélkül eltölthetünk pár nomád napot, és csillagtúrázva felfedezhetjük a különleges geológiai jelenségekben és kilátóhelyekben gazdag Központi-Zemplént.

Sólyom-bérc

A Sólyom-bérc a Zemplén egyik leghangulatosabb kilátóhelye, bár a panoráma nem mondható szélesnek. Lent Háromhuta hosszú, nyugat-keleti futású völgye mélyül, illetve az afölött magasodó gerincet szemlélhetjük. A látkép közepén büszkén emelkedik a rekonstrukció alatt álló regéci vár. A kilátóhely varázsáért az érintetlen, tarvágásokkal nem csúfított erdővidék felel. Civilizációnak a várrom kivételével semmiféle nyomát nem látjuk, emberi zajt nem hallunk, teljes nyugalom honol a hegyvidék e belső, elszigetelt pontján. / A Mlaka-rétről induló erdei ösvény legalább olyan látványos, mint maga a kilátóhely. Hatalmas, változatos formájú mohos kövek és egyre nagyobb sziklatornyok közt, nehezen járható terepen érünk fel a szikla tetejére. Maga a sziklabástya krioplanációs forma - épp úgy, mint a Nagy Péter-mennykő, a Hejce fölött magasodó Sólyom-kő vagy az Amadé-szikla. A jégkorszaki eredetű kőtornyok a repedéseikbe folyó és ott megfagyó, ezáltal kitáguló víz előidézte aprózódásnak köszönhetően alakultak ki a fogyatkozó kőfal hátrálásával. Lábuknál törmelékmezőt találunk, tetejükről pedig, ha nem fedik fák, pazar a kilátás. A kilátópont egy kb. 600 méter hosszú sziklafal egyik, fák által nem benőtt szakasza. Legmagasabb részénél eléri a 28 métert. / A kőtornyok oldalát mászóutak hálózzák be.

Kerek-kő

Köves aljú tölgyesben éri el az ösvény a Kerek-kő rózsaszínes riolitszikláját, ami büszke trónként, élesen tör elő az erdős középhegység szívében. / Kisétálva rá mellbevágó a panoráma: hegyek és hegyek mindenütt, az ország azon kevés pontjainak egyikéről szemlélődünk, ahonnan nem tűnik fel síkság egyik irányban sem. Végeláthatatlan, völgyekkel és meredeken felszökő csúcsokkal telt terepben gyönyörködhet az, aki elvetődik erre a világvégi pontra. A látvány mintha a rég feldúlt vadon elveszett világának darabkája, utolsó kis mentsvára lenne. Annak ellenére is, hogy sajnos nincs olyan irány, ahol ne az óriási tarvágások szabdalnák az erdőt. / Szemben a Csattantyús-hegy (egykori kitörési központ roncsa) magasodik, jobbra tőle, a háttérben a Milic-csoport gerince jegecesedik. Éppen feldereng a Hegyköz medencéje is, legközelebb pedig a Kemence-patak völgye ívelődik mélyen a hegység szíve felé. Csupacsúcs terep, meredek partokkal övezett völgyek jellemzik a tájat. / A sziklát felépítő riolit lávája alig folyik, a felszínre érve szinte azonnal megdermed, és meglehetősen ellenálló. A Magas-Zemplén sziklabástyáit az utolsó jégkorszakban uralkodott jégkörnyéki éghajlaton gyakori fagyás-olvadás váltakozása faragta ilyenné: a kőzet repedéseibe befolyva a víz újra és újra megfagyott, térfogata megnőtt, így lassan, apró darabonként szétpattintotta, felaprózta, visszabontotta a tömböket. Lábuknál kiterjedt törmeléklejtő tanúskodik a lassú, napjainkban csökkent intenzitással zajló folyamatról, mely lassan falakká, ha több oldalról hat, tornyokká fabrikálja a nyersen álló kőzetfelszíneket. A riolit anyagú Kerek-kő kivételes a hasonló keletkezésű társainak sorában, hiszen azok andezitből épülnek fel.

Eszkála erdészház (OKTPH 138)

A bélyegzőt az erdészház előtti fán találjátok.

Hudi-Lak Vendégház

Szálláshely adottságai: / 16 férőhely, 6 szoba / két- három- négyágyas, külön fürdőszobával rendelkező szobák / szobai kishűtő / felszerelt konyha / tágas nappali-étkező / tornác / bográcsozó-, szalonnasütő-, tűzrakó hely / filagória (fedett kiülő) / játszótér / Szolgáltatások: / tévé, DVD, Hi-Fi berendezések / asztalitenisz / francia és magyar kártya, sakk, társasjáték / bababarát felszerelések / kertibútorok / tollas, lengőteke / kerékpárkölcsönzés (3 db) / parkolás / Látnivalók a környéken: / Károlyi-kastély (Füzérradvány) / Füzéri vár / Hollóházi Porcelán Ipartörténeti Kiállítóterem / Sátoarljaújhely / Sárospatak /

Makkoshotyka (OKTPH 139 2)

A bélyegzőt a boltban, a pénztár mellett találjátok. / Nyitvatartás: / Minden nap: 6:00 - 20:00 /

Apartman Hercegkút

A két nagyobb apartmanban 1-1 tágas szoba, társalgó, konyha várja a vendégeket. Az egyik 6+1, a másik 4+1 személyes. A két kisebb alapterületű apartmanban a lakószoba és a főzősarok egy légtérben található. Az egyik 2+2, a másik 4+1 férőhelyes. Mindegyik apartmanhoz saját fürdőszoba és tornácrész tartozik. A szálláshely önellátó, de előzetes egyeztetéssel rendelhetünk vendéglátóinknál hagyományos készítésű házi ételeket, sváb specialitásokat. / Hercegkút büszke sváb hagyományaira. A faluban érdemes megnézni a települést körülölelő, utánozhatatlan hangulatú vendégváró poncesort. Több jelzett turistaút is várja a természetjárást kedvelőket. Itt halad a Rákóczi út P jelzése, a K◼ (Cifra-kút - Hercegkút) és a Hegyalja - Malomkő Tanösvény. A község határában lévő Pogánykút a Rákóczi turistaút és a Malomkő tanösvény egyik állomása is, népszerű pihenőhely. / Szolgáltatások: / kerti bútorok, hintaágy / homokozó / szalonnasütő hely / parkolás / Látnivalók a környéken: / Rákóczi-vár (Sárospatak) / Zemplén Kalandpark (Sátoraljaújhely) / Honfoglalás Kori Látogatóközpont (Karos) / István-kúti nyírjes / Regéci vár

Makkoshotyka (OKTPH 139 1)

A bélyegzőt a Meczner-kastély hátsó kapujánál, az OKK információs táblán találjátok. Elérhető a nap 24 órájában. /

Cirkáló-tanya (OKTPH 140)

A bélyegzőt az istálló tetőoszlopán találjátok.

Nagy-nyugodó (OKTPH 142)

A bélyegzőt az OKK információs táblán találjátok.

MOL kút (Sátoraljaújhely, Várhegy utca)

Szolgáltatások: / Shop / Gépi autómosó / Palackos PB-GÁZ /

26 Boldogkőváralja - Nagy-nyugodó (OKT-26)

Author

Trail stats

Itinerary description

Waypoints