23 Szarvaskő - Putnok (OKT-23)

Major-tetői kilátó (Szarvaskő)

A Bükk nyugati pereme alatt, egy csodálatos völgykatlanban fekszik Szarvaskő. Az Eger-patak völgye és a meredek, vulkanikus sziklafalak összképe, ahogy a Várhegy és a szemközti Keselyű-hegy között kanyarog a sziklaszurdokban a vasút, majd eltűnik az alagútban - erre az egészen egyedi látképre talán legjobban a község déli végében emelkedő Major-tetőről láthatunk rá.  / Ez a 360 méter magas kiemelkedés a község dél-keleti határában található. 2004-ben egy mobilszolgáltató épített ide átjátszótornyot, de erre csak úgy kapott engedélyt a községtől, ha egyben kilátót is épít ide. Ennek a kölcsönösen előnyös megállapodásnak köszönhetően a tornyot részben elfedi a fából készült kilátó, másrészt a turisták a 30 méteres magasságból elképesztő körpanorámát élvezhetnek. Rálátunk az apró településre és az Eger-patak vulkanikus szurdokára éppúgy, mint a Bükk-fennsík köveinek vonulatára, valamint a távolabbi Egerre. A kilátó egyszintes, de felülről fedett. / A település központjától a K\ jelzésen 11 állomásos geológiai tanösvény-hálózatot építettek ki. A közel 10 km-es útvonal felvezet a Várhegyre, a beszédes nevű Akasztó-hegyre és a Major-tetői kilátóhoz is. 

Szarvaskő (OKTPH 110 1)

A bélyegzőt a Vár presszóban, a bejáratti ajtó melletti falon találjátok. / Nyitvatartás: / Hétfő – szombat: 6:00 – 21:00 / Vasárnap: 7:00 – 21:00 /

Szarvaskő (OKTPH 110 2)

A bélyegzőt az állomásépület kerítésén találjátok.

Szarvaskői kulcsosház

A 20 férőhelyes Szarvaskői kulcsosház 2 szobája a váróteremből és jegykiadó helyiségből lett kialakítva, hamisítatlan vasutas hangulatot kínálva az ide érkezőknek. A két egymásból nyíló szoba egyikében egy fa emeleteságy van 8 férőhellyel, és itt találjuk a felszerelt főzősarkot és az étkezőt (egyben közösségi teret) is. A belső helyiségben emeletes vaságyak vannak, 12 férőhellyel. Fűteni is itt lehet, fatüzelésű kályhával. Különálló épületben meleg-hideg vizes mosdó, zuhanyzó, angol wc. Ágynemű bérelhető. / Szarvaskő állomása az Eger-Szilvásvárad vasútvonal mentén fekszik, mely Magyarország egyik legromantikusabb hegyvidéki vasútja, alagutakkal, völgyhidakkal, szűk, kis íves szerpentinekkel. 2008-ban ünnepelte 100 éves fennállását, ennek tiszteletére a lomtárban talált Szarvaskő táblát felújítva visszahelyezték az épületre. A faluban bolt, étterem, presszó található. / Szolgáltatások: / bérelhető ágynemű / bográcshely / parkolás / Látnivalók a környéken: / Szarvaskői vár / Major-tetői kilátó / Szarvaskői geológiai Tanösvény / Siroki vár / Bélháromkúti (Bélapátfalvai) ciszterci kolostor / Varróház vadaskert / Bél-kő / Millenniumi kilátótorony, Kalapat-tető / Fátyol-vízesés / Szikla-forrás / Olasz-kapu és Fekete-sár / Zsidó-rét / Leány-völgyi kilátóhely / Három-kő / Tar-kő /

Öko-Park Panzió

A 35 férőhelyes panzióban 13 db, saját fürdővel rendelkező szoba várja a vendégeket: a ház földszintjén 2 db 2 ágyas, az első szinten 1 db 3 ágyas és 5 db 2 ágyas, a második szinten 4 db 3 ágyas és 1 db 2 ágyas. A szobák fele pótágyazható, babaágy pedig 1 kivétellel mindegyikben elhelyezhető. Két egymás melletti háromágyas szoba összenyitható, így egy nagyobb család számára is alkalmas lehet. Minden szobában van tévé, a padlózat allergénmentes és az ágyakon biomatrac van. A második szinten található "Superior" szobában hidromasszázs-kád, fürdőköpeny, fürdősók, pezsgő- és virágbekészítés szolgálja a vendégek kényelmét. / Étkezni a közeli étteremben lehet (17:00 óráig), ahol a tradícionális helyi különlegességek mellett palóc-, reform-, bio-, kímélő-, diétás-, és diabetikus ételeket is készítenek. Rendezvények esetén menü is kérhető. / További szálláslehetőséget kínál a kemping és a területen egy felejthetetlen izgalmakat kínáló kalandpark is várja a vendégeket. / Szolgáltatások: / wifi / szauna / masszázs  (előre egyeztetve) / bababarát felszerelések / kültéri, fedett programhelyszín / fedett grillező, bográcshely, nyársaló hely használata (ivóvízzel, árammal, mosdóval, asztalokkal, székekkel) / túravezetés (előre egyeztetve) / fából készült játszótér, homokozó, / lengőteke, ping-pong, társasjátékok / szelektív hulladékgyűjtés / parkolás, zárt parkolóban / Látnivalók a környéken: / Szarvaskői vár / Major-tetői kilátó / Siroki vár / Bélháromkúti (Bélapátfalvai) ciszterci kolostor / Eger /

Öko-Park Panzió, Kemping és Kalandpark

Hamarosan további információkkal szolgálunk erről a szálláshelyről.

Öko-Park Kalandpark

A fák lombkoronái között, 4-8 méter magasan, 10 élménypálya várja a látogatókat, a végén 50 méteres élménycsúszással. Ahhoz, hogy a pályát elérjük, egy kisebb sziklát kell megmásznunk, majd egy pallón át jutunk a 17 méter hosszú, hézagos fahídhoz. Tavacska felett, vízesés mellett lépdelünk a következő szint felé, ahol a féloldalas kötélhíd teszi próbára ügyességünket. Ha ezt is teljesítettük 2 lehetőségünk van a továbbhaladásra: a könnyebbik út egy kötélinda pályán keresztül, a nehezebbik gerendán és kötélhurkokon keresztül vezet minket tovább. Következik a kötélhíd, ahol az egyensúlyérzékünkre lesz szükségünk. Már csak az eltolt hézagos fahídon kell átkelnünk, hogy a pálya végén 50 métert csúszhassunk lefelé. / Az élménypályák után bátorságunkat a sziklamászásnál, vagy a mászófalon tehetjük próbára. Az egyaránt körülbelül 12 méter magas szikla- és mászófalon több, különböző nehézségű út vár ránk, a könnyűtől az extrémig. A mászófal egy negatív dőlésű elemet is tartalmaz. / A kalandpályán a megfelelő biztosítási rendszerek teljes biztonságot nyújtanak és koordinátorok figyelnek és ellenőriznek mindent. / A pálya előzetes bejelentkezés alapján, minimum 10 főtől tart nyitva, vagy csoportos bejelentkezés esetén előzetes egyeztetés szerint.

Öko-Park Kemping

A kemping területén összesen 45 (35 - 80m2 közötti) füvesített, árnyas, parcellázott sátorhely és lakókocsi hely várják a vendégeket. A helyek többségénél biztosított az áramvételezési lehetőség. A nemenként elkülönített hideg-melegvizes zuhanyzó és wc akadálymentesen megközelíthető.  A zuhanyzó épülete mögött van a szennyvíz suámára a lefolyó. A hulladékgyűjtés szelektíven történik. / Étkezni a szomszédos éttermebne lehet, a következő legközelebbi étterem Egerben található. / A kemping melletti panzióban 24 órás recepció és drinkbár, a területen egy felejthetetlen izgalmakat kínáló kalandpark is várja a vendégeket. / Szolgáltatások: / wifi / szauna / masszázs  (előre egyeztetve) / bababarát felszerelések / kültéri, fedett programhelyszín / fedett grillező, bográcshely, nyársaló hely használata (ivóvízzel, árammal, mosdóval, asztalokkal, székekkel) / túravezetés (előre egyeztetve) / fából készült játszótér, homokozó, / lengőteke, ping-pong, társasjátékok / szelektív hulladékgyűjtés / mosási, vasalási lehetőség / parkolás, zárt parkolóban / Látnivalók a környéken: / Szarvaskői vár / Major-tetői kilátó / Siroki vár / Bélháromkúti (Bélapátfalvai) ciszterci kolostor / Eger /

Szarvaskői vár

A Bükk központi részének nyugati nyúlványában, az Eger-patak szurdokában egy meredek, zord sziklaszirten, 300 méter magasan állt valaha a szarvaskői vár. Nevének eredete nem ismert, de a legenda szerint egy vadászat alkalmával a kutyák a szikla tetejéig üldöztek egy szarvast, aki onnan a mélybe vetette magát. / Ahogy sok más korabeli vár építését, ezt is IV. Béla rendelte el a tatárjárás miatt, hogy megerősítse az ország védelmi rendszerét és menedéket biztosítson a lakosoknak. A fennmaradt iratok szerint a király a szarvaskői vár építésének engedélyét 1248-ban adta meg az egri püspöknek, ekkor még "Kerekkőnek" hívták a gömbölyded alakú sziklát. A 13. század második felében épült fel a vár, de hadászati jelentősége nem volt, inkább vadászatok, ünnepségek alkalmával használták. A váruradalomhoz több környékbeli település tartozott, az itt élő jobbágyok a mindenkori várúrnak adóztak. Az 1400-as évek végére kialakult a település is, amelyet eleinte a vár neve után Szarvaskő-alja néven említenek, ez rövidült le a mai Szarvaskő alakra. Mivel ez az erődítmény az Egri vár alá tartozott, az őrség hetente váltotta egymást, és ilyenkor egy tarisznyában kapták meg az egyheti élelmüket. Ezért is hívták ebben az időben az ilyen típusú elővárakat "tarisznyaváraknak". / A 16. században állandó vita és pereskedés tárgyát képezte a jól jövedelmező vár és a hozzá tartozó uradalom. A török hódoltság idejére végül az egri várkapitány fennhatósága alá tartozott, személyesen a híres egri várkapitány, Dobó István vette át a vár felügyeletét. Amíg Eger állta a török ostromot, addig Szarvaskő is tartotta magát, követek, futárok átmeneti szállásaként is működött, bár a lakosok már kezdtek elmenekülni. Amikor 1596-ban Eger elesett, a szarvaskői várat - a sirokihoz hasonlóan - egy kardcsapás nélkül tudták elfoglalni a törökök, mivel a magyar védők, látva a hatalmas túlerőt és a reménytelen helyzetet, elmenekültek.  / Közel száz éven át a törökök uralták a várat, és a hadászatilag fontos észak-déli átjárót. Mikor 1687-ben visszafoglalták a várat, az ottmaradt néhány száz török felvette a Szarvaskői nevet, és keresztény hitre tért. / A várnak a török idők után még volt egy fontos epizódja, amikor Rákóczi híve, Telekessy István egri püspök itt élt részben önkéntes száműzetésben, amíg a pápa vissza nem helyezte hivatalába. A 18. század elejétől a vár elvesztette minden stratégiai jelentőségét, és erősen pusztulásnak indult. Használható köveit a környékbeli lakosság széthordta, beleépítették házaikba, iskolákba, templomokba.  / 1910-ben még állt a vár megtépázott homlokfala, 1931-ig pedig egy olyan falszakasz, amely két ablak- és egy ajtónyílást őrzött meg. A 20. századot is megélt falak végül mind leomlottak, így mára csak néhány alapfal, egy toronymaradvány és a várárok maradt fenn az egykor fontos várból. Az orom délnyugati szélén egy országzászló áll az egykor itt állt fakereszt helyén, az ellentétes oldalon pedig egy új keresztet állítottak az egykor itt működött Szent Miklós-kápolna és a várlakó püspök emlékére. A romok alapján a belső vár alapterületének hossza 68 méter, szélessége 14-26 méter lehetett. Két kaput valószínűsítenek a kutatók, a leírások alapján pedig a várban volt egy több emeletes pincehelyiség, egy nagyobb és egy kisebb torony, valamint lakások, konyha és még börtönt is. / Az egykori vár ma kilátóként működik, ahonnan szépen rálátni a hegyek közé ékelődött Szarvaskőre és a környező hegyekre, dombokra. Érdekesség, hogy a szarvaskői várban soha nem végeztek régészeti feltárásokat, és nem törekedtek a vár rekonstruálására sem. Bizakodásra ad okot, hogy a település tervei között 2015 óta szerepel, hogy forrást találjanak a feltárásra és a várromok részleges helyreállítására. / A szerző tippje: / A Várhegy sziklája és környezete már a Bükki Nemzeti park területéhez tartozik, számos védett növény élőhelye. A település központjából a K\ jelzés mentén egy 10 km hosszú geológiai tanösvény mutatja be a vulkáni eredetű kőzeteket és a környék látnivalót, útba ejtve a Major-tetőt, a várromot és az Akasztó-hegyet is.

Gilitka-kápolna

Szarvaskő és Bélapátfalva között, a Gilitka-völgyben vezető egri út mellett álló barokk stílusú kápolnát Szűz Mária édesanyjának, Szent Annának a tiszteletére építtette Androvics Miklós szemináriumi rektor 1750-ben. A völgy, és így a patak is a közeli, 1232-ben alapított bélháromkúti ciszterci apátság alapítójáról, II. Kilit egri püspökről kapta nevét (a Gilitka a Kilit becéző vagy népies formája). A Bél nemzetségből származó Kilit püspök nem csak a gyönyörű apátság építtetésével írta be magát történelmünkbe, ő foglalta írásba II. András 1222-ben kelt nemesi alkotmányát, az Aranybullát. / A környék lakói Szent Anna segítségéért fohászkodtak a szerencsés szüléshez, illetve a gyermekneveléshez. Bélapátfalva és a kapcsolódó falvak lakói Szent Anna napján (július 26.) körmenetben látogattak a kápolnához, ahol szentmisét tartottak. A felszerelést az apátságból hozták, csak egy Szent Anna-kép és egy hordozható szószék volt a helyszínen. / Az erdei kápolna lesarkított négyzet alapú, egyszerű bejárattal. 5x5 méteres, csehsüveges boltozatú belső tere egyetlen térből áll, berendezése is egyszerű. / A patakcsörgéstől hangulatos, napfényes kis tisztáson magasodó épületet legutoljára 2006-ban újították fel, a következő évre a környezetét is sikerült rendbe tenni. Szemben vele fedett turistapihenőt találunk, és innen 200 méterre a patak mentén fakad a Gilitka-forrás.

Telekessy vendégház (OKTPH 111 1)

A bélyegzőt a házhoz vezető lépcső melletti OKK információs táblán találjátok.

Telekessy vendégház (OKTPH 111 2)

A bélyegzőt a Telekessy vendégház bejárati lépcsőjének bal oldalán, téglafalon találjátok.  

Bélháromkúti (Bélapátfalvai) ciszterci kolostor

A Nagyboldogasszonyról elnevezett, Bélháromkúti vagy Bélapátfalvai apátságként is ismert épületegyüttest 1232-ben alapította a Bél nemzetségből származó II. Kilit egri püspök az itt fakadó Háromkúti-forrás mellett. A torony nélküli, három hajós, kereszt alakú bazilikát és a kolostort a Pilisből idetelepült ciszterci szerzetesek építették kora román kori stílusban egészen a tatárjárásig, amikor is az építkezés félbeszakadt. A harcok miatti kihagyás az épület stílusán is nyomot hagyott: a később létesített részeken a korai gótika hatásai látszódnak. 1246-ban már állhattak az épületek, és a kolostorban szerzetesek éltek. A 15. század végére az apátság fokozatosan elnéptelenedett, a monostor falai be is omlottak. 1495-ben Bakócz Tamás egri érsek kezelésébe került az apátság, és sokáig az egri érsekségnél is maradt. A középkor végére azonban falai már ismét szinte üresen kongtak, majd 1596-ban, amikor Eger török kézre került, a környék is elnéptelenedett. / Az 1730-as, '40-es években az akkor már romos templomot az egri püspök támogatásával felújították, innen származnak az épület barokk elemei, és ekkor épült a templom keleti végéhez a kontytetős sekrestyeház. Legközelebb a 20. század közepén kellett beavatkozni az épület sorsába: 1934-ben kezdődött a műemléki helyreállítása, de csak a háború után, 1953-54-ben folytatódtak a restaurálási munkák. 1964-ben kezdődött a külső helyreállítás, ekkor tárták fel a korábban elpusztult monostor alapfalait. A feltárás során olyan különlegességekre bukkantak, mint  egy nyolcszáz éves vízvezeték elemei.  / A templom mai belső tere a 18. századi felújításból származik; a korábbi, középkori elemek sajnos megsemmisültek. Így viszont megcsodálhatjuk a késő barokk stílusú Szent Imre oltárt, az ország legrégibb templomi orgonáját, vagy a XVI. Lajos stílusában épített, bibliai történetek domborműveivel díszített szószéket. Nyugati főhomlokzatának legfőbb dísze a rózsaablak, amelyen keresztül beömlik a fény a templombelsőbe. / Az apátság nem csak az egyik legfontosabb középkori műemlék, hanem élő vallási helyszín is: a nagyobb ünnepeken kívül is kéthetente szentmisét tartanak, kulturális programoknak, orgonakoncerteknek adnak helyszínt, valamint kincsvadászatot, fáklyás felvonulást és éjszakai templomlátogatást is szerveznek. / A gyönyörű, erdős környezetben fekvő templom mellett egy külön épületben találjuk a pénztárat, ami egyben kiállítótérként is funkcionál. / A szerző tippje : / Az apátság parkolójából tanösvény vezet a Bükk középső részének nyugati pillére, a Bél-kő teraszosan megbányászott, monumentális sziklatömbjének tetejére. A tanösvény a 815 méter magasan lévő Bélkői kilátónál végződik, a hegy elbányászott, sivatagi hangulatú tetején, amelynek széléről csodás a kilátás Bélapátfalva felé. A tanösvény oda-vissza 10 km hosszú.

Bélapátfalva (OKTPH 112 1)

A bélyegzőt a vasúti megálló melletti villanyoszlopon találjátok.

Villa Tópart

A Bélapátfalván, Eger és Szilvásvárad között található vendégházban 8 db fürdőszobás szoba van: 4 db kétágyas + kinyitható kanapés, teraszos, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a Lak-völgyi tóra és a Bélkő-hegyre, valamint 4 db franciaágyas + kinyitható kanapés, kertre néző szoba. Reggelizni a szálláshelyhez tartozó étteremben tudunk. Az étterem és a terasz bérelhető. Egyéb étkezésre a szomszédos Szomjas Csuka étteremben van lehetőség.  / A füves kertben pihenhetünk, vagy sportolhatunk, a vendégházban pedig horgászjegyet is kaphatunk, amivel a 3 méterre lévő tónál hódolhatnak szenvedélyüknek a horgászat szerelmesei. / Szolgáltatások: / wifi / fedett terasz / horgászjegy / zárt parkoló / Látnivalók a környéken: / Bélháromkúti (Bélapátfalvai) ciszterci kolostor / Bél-kő / Kilátóhelyek: Őr-kő, Tar-kő, Három-kő, Leány-völgyi kilátóhely / Olasz-kapu és Fekete-sár / Szikla-forrás / Fátyol-vízesés / Várak: Szarvaskői vár, Siroki vár, Egri vár / Millenniumi kilátótorony, Kalapat-tető (Szilvásvárad) / Major-tetői kilátó (Szarvaskő) / Fürdők: Bogács, Demjén, Egerszalók, Bükkszék, Miskolctapolca /

Bélapátfalva (OKTPH 112 2)

A bélyegzőt a vendéglő bejárati ajtórácsa mögött, a falon találjátok.   / Nyitvatartás: / Június 1. – október 31.: / Hétfő-vasárnap: 11:00 - 21:00 / November 1. - május 31.: / Szombat - vasárnap: 12:00 - 20:00 /

Tópartilak Vendégházak

Tópartilak 1:  Lak-völgyi tótól kb. 100 méterre, 7 férőhelyes (további 1 főre pótágy). Az alsó szinten kanapé, konyhasarok, zuhanyzó és wc. A felső szinten egy légtérben 5 ágy és erkély. Panorámás. / Tópartilak 2: Lak-völgyi tótól kb. 300 méterre, 7 férőhelyes (további 1 főre pótágy).  Az alsó szinten elõszoba, nappali konyhasarokkal, zuhanyzó és wc. A felső szinten egy 2 ágyas és egy 3 ágyas szoba. A ház mögött 30m2-es fedett terasz. / Tópartilak 3: Lak-völgyi tótól kb. 80 méterre, 8 férőhelyes (további 1 főre pótágy). Egyszintes, két 3 ágyas és egy 2 ágyas szoba, nappali konyhával, zuhanyzó és wc. A ház mögött fedett terasz. / Tópartilak 4: Lak-völgyi tótól kb. 60 méterre, 4 férőhelyes (szükség esetén plusz 1 fő még elhelyezhető). Az alsó szinten felszerelt konyha, fürdő és wc, az emeleten egy légtérben 1 franciaágy és 2 szimpla ágy. A ház mögött fedett terasz. / A szálláshely önellátó. Étkezési lehetőség a tó partján álló Szomjas Csuka étteremben. Bevásárlás, étterem 1 kilométerre Bélapátfalván. / Szolgáltatások: / ágynemű / színes tévé / főzési lehetőség / szalonnasütő, grillsütő és bográcsfőző / transzfer / parkolás / Látnivalók a környéken: / Bélháromkúti (Bélapátfalvai) ciszterci kolostor / Bél-kő / Őr-kő / Fátyol-vízesés / Szikla-forrás / Pes-kő-forrás / Zsidó-rét / Olasz-kapu és Fekete-sár / Leány-völgyi kilátóhely /

MOL kút (Szilvásvárad, Egri út)

Őr-kő

Az Őr-kő teteje valójában nem is csúcs, csak egy ördögszántotta (a víz oldó hatásának bordáival szabdalt) piciny plató. Déli pereme néhány tíz méteres magasságú sziklafalban ér véget. Innen nyílik a varázslatos panoráma. Mivel az Őr-kő a mindössze néhány száz méteresre keskenyedő Bükk-fennsíkon központi helyzetben helyezkedik el, a szomszédos Pes-kő némileg oldalról látszik. Feltűnik azért hatalmas sziklahomloka, mögötte pedig a Déli-Bükk alacsony, hullámzó hegyvilága. / A Bükk déli szegélyén magasabb hegyek rajzolódnak ki, szemben a Nagy-Eged zárja a sort. Alatta a Tárkányi-medence nyúlik be mélyen a hegyvidékbe, jobbra Eger tűnik fel. A párhuzamosan dél felé lefutó, a fennsíkon elnyelődött, annak tövében felszínre lépő vizek által mélyített völgyek fölé változó szélességű gerincek magasodnak. Délnyugaton pedig a Mátra hosszú vonulata emelkedik, jól látszik az adótornyáról felismerhető Kékes-tető. / Az Őr-kő környéke fokozottan védett terület. A fal tövében, a fák alatt természetvédelmi őrház áll - nemrégiben még kulcsosházként is üzemelt. A területen a lehullott fa gyűjtése is tilos, és jelenleg nem folyik erdészeti kezelés. Ez érezhető is az egyébként hűvös klímájú bükkerdőben: érintetlennek tűnő táj vesz körül, talán a Bükk-fennsík leginkább vadregényes részén járunk. / A belső erők hatására közel függőleges helyzetbe került mészkőrétegek palás kőzetekre támaszkodtak - utóbbi azonban gyorsabban pusztul üledékes társánál. Az „aládúcolását" elvesztő mészkő így leomlott, a hátramaradt peremi sziklabércsor pedig a mai „kövek vonulatát" alkotja - amely a Bükk-fennsík és talán az ország legszebb természetes kilátósora. E sziklák egyike az Őr-kő. (További kövek keletről nyugat felé: Három-kő, Tar-kő, Vörös-kő, Pes-kő, Őr-kő, Bél-kő.)

Cserepes-kői-barlang (OKTPH 113)

A bélyegzőt a Cserepes-kői-barlang bejárati deszkafalán találjátok. 

Cserepes-kői barlangszállás

Az Országos Kéktúra útvonala mentén, a Bükk közepén találjuk a Cserepes-kő mészkőbarlangját. Félkör alakú, deszkákkal védett bejáratába egy ajtót is felszereltek, ezen keresztül jutunk a barlang egyetlen termébe. / A hat méter hosszú, hét méter széles és két és fél méter magas barlangban egyszerű fapriccsek vannak nagyjából hat személynek kialakítva, ezért ha itt tervezünk megszállni, derékaljat és meleg hálózsákot mindenképpen hozzunk magunkkal! / A szálláshely „téliesített”: egy vaskályha és az odakészített fahasábok jelentik a meleg ígéretét a meglehetősen hideg környezetben. A barlang előtti kis téren tűzrakó helyet is találunk, de ha sütögetni akarunk, számítsunk arra, hogy a fán kívül mindent vinnünk kell magunkkal. Gondoskodjunk világításról, megfelelő mennyiségű ételről és vízről is, mivel a barlangtól csak több kilométeres távolságra van a legközelebbi vízvételi hely. / A barlang bejáratánál találjuk a Kéktúra pecsétjét. / A Cserepes-kő sziklás oldalába vájt barlangot régóta használták szállásként a természetjárók, vadászok és korábban a betyárok is. Kadić Ottokár geológus, a magyar barlangkutatás megalapítója már 1929-ben alaprajzot készített a barlangról, és kutatásai alatt maga is ott lakott. Barlangi medve csontmaradványai, cserépedények töredékei és egy szerszám is előkerült a feltárás során. 1944-ben jelent meg először nyomtatásban az általa készített barlangtérkép és leírás.

Tar-kő

A Tar-kőn nincs szükség kilátótoronyra, ugyanis a távolról is impozáns látványt nyújtó mészkőszikla a környezete fölé magasodik. A belső erők hatására függőlegesközeli állapotba került mészkőrétegek palás kőzetekre támaszkodtak - utóbbi azonban gyorsabban pusztult üledékes társánál. Az „aládúcolását" elvesztő mészkő így leomlott, a hátramaradt peremi sziklabérc-sor és annak sziklafalai pedig a mai „kövek vonulatát" alkotja. Ezek egyike - alighanem a legismertebb és legtöbbek által felkeresett - a Tar-kő. (További kövek keletről nyugat felé: Három-kő, Vörös-kő, Pes-kő, Őr-kő, Bél-kő.) Ez az ország 12. legmagasabb csúcsa. A tetőpont igazából a kilátóhely mögött, az erdőben található. A panorámás, sziklagyepes tisztás valamivel alacsonyabban fekszik. / A gyepes sziklahomlokról pazar a kilátás a Bükk déli részére. Jócskán az 500-600 méteres magaslatok fölött állunk, kiterjedt, gömbölyded formákban bővelkedő hegyvidék tárul a szemünk elé. Fennsíkokat nem, csak csúcsokat és hosszú völgyeket rejt a vízfolyások által felszabdalt Déli-Bükk. Jól kivehető a Hór-völgy és az annak kijáratát őrző Ódorvár. Nyugat felé a Felsőtárkányi-medence nyomul be mélyen a hegyek közé Eger mellékén. A távolban a Mátra gerincéből is jókora szeletet láthatunk, a Kékes és a Galya-tető is szem előtt van. Nyugaton a kövek vonulatának szélső tagja, a Három-kő gyepes teteje „világít" az erdőtakaró alól. Ugyanebben az irányban, tiszta időben a tokaji Nagy-hegy is felbukkan a bükki magaslatok fölött. / A Tar-kő feltűnően kiemelkedik környezetéből, innen láthatjuk legjobban a fennsík látványosan letörő déli peremét. Sajnos belerondít a panorámába az erdőket ormótlanul felszabdaló tarvágások sokasága. A mészkőszikla oldalában találjuk a Tar-kői-kőfülkét, ez korábban betyár-rejtekhely, annál is korábban - a leletek tanúsága szerint - állatok búvóhelye lehetett. Mélyén pleisztocén kori állatok maradványait találták meg. / A Tar-kő az Olasz-kapui tanösvény egyik állomása. Az útvonal az Olasz-kaputól a Zsidó-réten keresztül vezet a sziklára, majd az Őserdő erdőrezervátumának érintésével kanyarodik vissza a fennsík északi szélére.

Három-kő

A Három-kő 904 méter magas orma sok kis kéményből álló, bordázott mészkősziklafalával a Bükk-fennsík szegélyének éles letörését hangsúlyozza. A sziklagyepes tetejű bérc a plató déli peremét tarkító kövek vonulatának legkeletebbi, és egyben legszélesebb panorámát kínáló tagja. / A távolról is feltűnően fehérlő bércsor mészkőrétegei korábban a szerkezeti mozgások hatására függőlegesközeli állapotba helyezkedtek, közben palás rétegekre támaszkodtak. Utóbbi gyorsabban pusztult, így a mészkő alátámasztását vesztve sok helyen leomlott, ezzel fedetlen, hófehér ormok alakultak ki - a lábuknál pedig törmeléklejtők. A vonulathoz tartozik még - többek közt - a Tar-kő, a Pes-kő és az Őr-kő is. / A panorámás tisztásról pazar a kilátás a Bükk déli részeire, és a Tar-kő karsztbokorerdős sziklahomlokára. A háttérben a mátrai Kékes is gyakran megmutatkozik. Szemben a Hór-völgy kapuját láthatjuk az Alföld felé, jobb felé a hegységbe mélyen benyúló Felsőtárkányi-medence és a Nagy-Eged magaslata látszik Eger sziluettje mellett. Bal felé feltűnnek Bükkszentkereszt házai, a legnagyobb kiemelkedés a Kőlyuk-Galya 721 méteres púpja. Igazán tiszta időben a zemplén déli bástyája, a tokaji Nagy-hegy is a látóhatár fölé hatol. Kiterjedt, hullámzó középhegységi táj keretezi a Három-kőt.

Zsidó-rét

A rét kialakulása / A Zsidó-rét a Bükk-fennsík tipikus és talán legszebb karsztjelenséges kaszálórétje. A gyönyörűen zöldellő, hullámos és töbrös felszínű, borókabokros tisztás a Bükki Nemzeti Park egyik ékköve. Formavilága, növényzete és erdőkerete magashegyi hangulatot kölcsönöz a tágasan nyújtózó, kissé tagolt domborzatú rétláncolatnak. / A korábbi századok során a térség iparát az üveghuták és vashámorok működése határozta meg. Ezek hatalmas faigényét a fennsík bükköseiből elégítették ki. A felszabaduló gyepes területeken a legeltetés és az állatok takarmányozását szolgáló kaszálás hódított teret. A helyenként amúgy is sekély, mészkőkibukkanásos talajon az újraerdősülés az ember hatására tehát nem mindenhol mehetett végbe, ezáltal pompás rétek keletkeztek. / A hullámos felszín eredete / A Zsidó-réten látható tál- vagy tölcsérszerű mélyedések, kisebb-nagyobb horpadások összetett eróziós folyamatok eredményei. Évmillikókkal ezelőtt a Bükk-fennsík felszínét a közeli tűzhányók robbanásai tufákkal, törmelékes vulkáni kőzetekkel fedték be. A környező magaslatokról a mélyebb területek - pl. a mai Zsidó-rét - felé tartó rövid vízfolyások addig-addig koptatták és mélyítették medrüket, mígnem elérték a mészkőaljzatot. E kőzetet viszont a víz természetes szénsavtartalmával oldja, ezáltal résjáratokat, barlangokat, üregeket alakít ki testében, míg a felszínén mélyedéses karsztjelenségek alakulhatnak ki. Ez történt a Bükk-fennsík mészkövén is: víznyelők és töbrök lyugatták ki a felszínt, melyek a fedő tufaréteg hosszú idő alatt végbemenő, teljes lepusztulásával „kitakaróztak", a felszínre kerültek. A csapadékvizek által a mélyedésekbe szállított vízzáró kőzetanyag (pl. agyag) sok esetben el is tömítette e „természetes lefolyókat". Ahogy a patakok egyre jobban erodálták a vulkanikus kőzetet, egyre hátrébb alakították ki újabb és újabb mélyedéseiket a mészkövön - így töbörsorok keletkeztek, melyek horpadásai sokszor össze is olvadhattak. / A korábbi kőzettakaró alatt kialakult, azaz „átöröklött" felszín töbörmezős karsztvápáján (mélyedés-együttesén) ma a Zsidó-rét esetében egyetlen víznyelő sem működik, a horpák alját vízzáró hordalék dugaszolja el. Ugyanakkor egy különösen ritka természeti jelenség sokévente fel-felnyitja, víznyelővé változtatja a töbröket: ha a téli havazást a talaj lefagyása megelőzi, akkor - tartós fagyok esetén - hóolvadáskor az olvadékvíz rövid ideig tóként gyűlik össze a fagydugó fölött, majd lassan a mélybe szivárog. / A Zsidó-réten található a fennsík legnagyobb töbre, a Mohos-töbör, melynek peremére a tanösvény K/ jelzése is elvezet. A horpák alján olyannira megül a nehéz hideg levegő, hogy még a legmelegebb nyári hónapok egyes hajnalain is fagyhat bennük. Sajátos mikroklímájuk és talajuk így nem meglepő módon számos növényritkaságnak biztosít otthont - ezért a Zsidó-rét fokozottan védett természeti érték, az ösvényről letérni pedig tilos!

Huta-rét

A Huta-rét a Bükk egyik legbájosabb tisztása: hosszú, nyílt pásztája igazi kárpáti hangulatú kaszálórét. A zöldellő, hullámzó rétet sötét fenyők fogják közre, hangulata jóval magasabb hegyek világát idézi. / Az egykor az üveget gyártó huták számára letermelt hatalmas bükkösök helyén legelőket, kaszálókat alakítottak ki az állatok takarmányozásához. Emberi segítség nélkül persze az erdő teret hódítana, s visszafoglalná magának a rétet. / A kivágott fákat le is kellett juttatni a fennsíkról, ezt kisvasúttal (és siklóval) oldották meg: a sínek a réten át kanyarogtak. Ma csak egy keskeny makadámutat lelünk itt, és turisták is ritkán vetődnek erre, ezért a vonatok csattogása helyett többnyire teljes csönd fogadja az errejárókat. / A Huta-rét északi oldalán, a fák közt találjuk a Hármas-kúti-víznyelőbarlang nyílását.