Wikiloc | 15 Rozália téglagyár - Dobogókő (OKT-15) Trail

MOL kút (Budapest, Bécsi út)

Szolgáltatások: / Gépi autómosó / Kenőanyagok /

Rozália téglagyár (OKTPH 71)

A bélyegzőt a téglagyár főkapuja melletti villanyoszlopon találjátok.

Teve-szikla

A megfelelő szögből nézve, némi fantáziát is mozgósítva a Teve-szikla legmagasabb, kettős ágú szirtje a névadó állatra emlékeztet. A dolomitból álló tömböket korábban hévizes oldatok járták át, és kalcittal különösen ellenállóvá cementálták. A kemény kőzet ezért gyorsabban pusztuló környezetéből lassacskán kiemelkedett. Emellett, ahogy az egyből szembetűnik a helyszínen, a kőbányászat is rásegített a kimagasodásra: a porló dolomitot murvának fejtették, így persze a sziklafalban látható üregek is mind mesterséges eredetűek. A helyenként vöröses bemosódások vastartalmú oldatokról árulkodnak. / A kőfejtő falát közelebbről, valamely törmelékkúp tetejéről szemlélve észrevehetjük, hogy különböző rétegek települnek egymásra. Alul a fehér dolomit nyitja a sort, melyet jóval kialakulása után elöntött a tenger, és a sekély, partmenti vízben kavicsos, törmelékes összlet rakódott rá. Ezt a színében is elütő sávot nagy kavicsszemcséiről ismerhetjük fel. Legfölül a tenger mélyülésének idejéből hátramaradt (hárshegyi) homokkő látható, mely a lerakódott kvarchomokból és kavicsokból épül fel, keménységét pedig forró, kovás oldatoknak köszönheti. / A kőfejtő falának peremére állva kilátást élvezhetünk a Szénások és a Kutya-hegy csoportja felé, melyek alján a hegyoldalra felkúszó Pilisvörösvár tetői piroslanak.

Az egri vár mása

Ezt a különös „várat" 1968-ban építették fel Pilisborosjenő határában, mint a híres film díszletét. Igazi kőből épült, hiszen azon színészek másztak fel a forgatás során, amikor lényegében egy valódi csatát vettek fel, s mindezt más anyag nem bírta volna el. / Azért itt épült fel a vár, mert a valódit Egerben körbenőtte a város, ezért forgatni ott nehéz lett volna, másrészt ez Budapest, azaz a filmgyár közelében volt. Továbbá szempont volt minden bizonnyal, hogy ezt bátran szét lehetett rombolni. Nem utolsósorban pedig a közeli katonai bázisról jó sok statisztát lehetett verbuválni. / Amit nem romboltak le a forgatás során, azt felemésztette az idő, a természet a sziklákon kívül mindent visszahódított mára. 2008-ban, a forgatás 40. évfordulójára a vár környékét a Pilisborosjenői Önkormányzat rendbe hozatta. Persze most se keressünk egy komplett várat, de a megmaradt falak kiváló terepet nyújtanak egy gyerekcsatának (különösen, ha előre készülünk például jelmezekkel!), vagy egy hosszabb pikniknek.

Nagy-Kevély (kilátóhely)

Az 534 méter magas sasbérc tisztásán állva semmi sem választ el a mélységtől: egy dolomitsziklafalról nézelődünk, s ha közel merészkedünk a széléhez, szinte szó szerint a talpunk alatt van Pilisborosjenő. Feltűnnek Buda és környékének hegyei a főváros fölött: a Gellért-hegy egy apró dombnak látszik, a Hármashatár-hegy és a János-hegy már valamivel méretesebbnek. Jól látszik a Budai-hegység rögös, felszabdalt szerkezete. / Kilátójáról azonosíthatjuk a Nagy-Kopaszt, előtte, közelebb a Szénások csoportjának füves platói sejlenek fel. Jobbra fordulva pedig a Gerecse apró magaslatait is megtalálhatjuk a távolban. A Pilis vonulata gömbölyded, alacsony hegyek csoportja, csak a Pilis-tető nagy, sötét tömbje lóg ki magasságával környezetéből. Közel a hegylábhoz, délnyugat felé megkereshetjük a bozótban az Egri csillagok c. film forgatásához épített modellvár maradványait. / A kilátóhely különlegességéért kitettsége felel: a hegy délnyugati „arca" annyira meredeken szakad le a Pilisvörösvári-árok felé, hogy szinte falként hajol rá Pilisborosjenőre. Budapestet széltében-hosszában feltérképezhetjük, a Duna vonala meglepően kanyargós innen nézve. Érdekes látvány, ahogy a Pilis erdős hátai belesimulnak a Duna síkjába, a város mintha gyűrött szőnyegként kúszna rá az erdős lejtőkre. / A csúcs fölött gyakran köröznek siklóernyősök, panorámás tisztása népszerű kirándulócélpont. Ma csak az egyik irányt láthatjuk, de korábban kilátó állt a csúcson, mely leégett. A környékbeli települések tervezik újraépítését.

Nagy-Kevély alatti kilátópihenő

A Kevély-csoport páratlan gerincútja elhelyezkedésének és adottságainak köszönhetően óriási mennyiségű túrázót vonz. Ennek ellenére mai kiépítettsége nem éri el az évtizedekkel korábbi szintet: a turistaháznak már hűlt helye, az egyetlen védkunyhó tönkrement, épített pihenőhelyből alig párat találunk. / A Nagy-Kevély keleti oldalában áll ez a kicsi, fedett pihenőhely asztallal és a hozzá tartozó 2 paddal. Tökéletes hely a megpihenésre a csúcsra tartó hosszú emelkedő közben: egy pici, panorámás kiszögellés mellett építették. Nagyszerű a kilátás Budapestre és a Hármashatár-hegyre, de még az innen apró dombnak tűnő Gellért-hegyet is kiszúrhatjuk. Leghátul a Széchenyi-hegy és az abból kupolaként kiemelkedő János-hegy tűnik fel.

Nagy-kevélyi-kőfülke

A barlang / Fölfelé tartva a Kevély-nyerget dél felől ostromló turistaúton, már méterekről látjuk, hogy egy szakaszon napsugarak világítják meg a köves utat. A fák szövetét az úttól jobbra emelkedő, hófehér dolomitsziklák törik át, aljuknál kőzetaprólékból álló törmeléknyelv nyújtózik. A formáció egyik oldalán gyökerekkel átszőtt, morzsalékos ösvény tekereg föl egy kis barlangszájhoz. A Nagy-kevélyi-kőfülke (más néven Szódás-barlang vagy Kevély-hegyi-kőfülke) meglátogatásához föl kell kapaszkodnunk a meredek ösvényen. Az üreg 4 méter magas, 3 méter mély és ugyanekkora szélességű, kialakulásáért a tektonikus mozgások során összetört dolomit repedéseit átjáró, oldó hatású hévizek felelősek. / A sziklafal lábánál a dolomitjelenség figyelhető meg: az aprózódás során morzsalék, darás kőzet kőzet keletkezik, mely a lejtőn a gravitáció hatására lassan, lefelé mozogva nem engedi jelentősebb növényzet megtelepedését. Érdekes módon a barlang környékének mikrodomborzatában különösen hűvös zugok is előfordulnak, ahol a hideget kedvelő növényfajok, más részeken a melegkedvelők telepedtek meg. / A kilátópont / Egy szűk ösvényen, kezünket is használva feljuthatunk a sziklák homlokára, ahol tágas panoráma fogad. Az erdőkön túl a Pilisvörösvári-árok szántóföldjei, a Hármashatár-hegy csoportja, szemben a Szénások csoportja látszik. Utóbbinak oldalát fokozottan védett erdőrezervátum fedi, mely egyébként Európa Diplomás terület. Leghátul a Nagy-Kopasz emelkedik, jobbra pedig a Gerecse hegyei is megmutatkoznak. A mélyebb fekvésű területeket az elővárosi települések háztetősorai színesítik.

Kevély-nyereg (OKTPH 72)

A bélyegzőt a pihenőhely (esőbeálló) melletti fán találjátok.

Kevély-nyereg

A nyeregből a szélrózsa minden irányába indulnak turistautak: összeköttetése van Csobánkával, az Oszoly mészkőormával, Pilisborosjenővel, és innen indul a „csúcstámadás" mindkét Kevélyre. Az Országos Kéktúra egyik pecsétjét is itt gyűjthetik be a kéktúrázók. / A tisztáson fedett esőbeállót, asztalokat és fapadokat találunk. A turistainfrastruktúra nem volt mindig ilyen szerény e helyen: hosszú évtizedeken keresztül egy barátságos turistaház tette vonzó úticéllá a területet. A Kevély-nyergi menedékházat a TTE (Természetbarátok Turista Egyesülete) tagsága építette mintegy kedvtelésből, hétvégi napokon. Az építőanyagot hátukon hordták fel a hegyre a lelkes építők. Több év kemény munka eredményeképpen 1928. pünkösd vasárnapján 3000 turista előtt tartották az avatóünnepséget. Az 5 hálószobás, manzárdos házban 60 férőhely várta a túrázókat, benne étterem jelentett menedéket a Kevélyeken túrázóknak. / A házat 1953-ban Stromfeld Aurélról, a TTE Magántisztviselő Osztályának korábbi elnökéről nevezték el (aki egyébként a Monarchia vezérkari tisztje, majd a Tanácsköztársaság vezérkari főnöke is volt). Nyugalmas évtizedek után a történet szomorúan ért véget: amikor a Budapesti Természetbarát Szövetség épp megkapta volna a ház üzemeltetését a Pilisi Parkerdőgazdaságtól, az épület teljesen leégett. Mindez egy nappal az átadás előtt történt. Elterjedt vélekedés, hogy szándékos gyújtogatás történt, de az esetről keveset tudni. / A K▲ jelzésen elindulva északnyugatra, a Kis-Kevély irányába 100 méter sétát követően egy kőpadhoz érkezünk: ezt a ház névadójának, Stromfeld Aurélnak az emlékére állították. Alighanem ezt hirdethette táblája is, melyet levertek róla. (Állítólag még egy hasonló pad állt itt az erdőben, ennek már nyomát sem lelhetjük.)

Kis-Kevély (kilátóhely)

A 461 méter magas csúcs 3 oldalról bástyaként emelkedik ki környezetéből. Egyik oldalán szép mészkősziklagyepet és egy markáns letörést találunk. Innen hosszában láthatunk rá a Pilist a Budai-hegységtől elválasztó árokra és benne Budapest elővárosi településeire. Igen széles a panoráma: kibukkan a Hármashatár-hegy mögül a Gellért-hegy is, de látszik a János- és a Hárs-hegy, a Nagy-Kopasz tömbje és a Szénások csoportja. Gyakorlatilag az egész Budai-hegység megmutatkozik. / Északnyugat felé feltűnnek a Gerecse magasabb rögei, például a Nagy-Gete. A Pilis középső szakasza is előttünk hullámzik: Csobánka fölött a Hosszú-hegy, a háttérben pedig a robosztus Pilis-tető, a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja. Tisztán látszik rajta a Boldog Özséb-kilátó. Közvetlenül a lábunk alatt éppen a Pilis legalacsonyabb része, a Lipár dombja terül el. / Kicsit jobbra fordulva a Visegrádi-hegység erdői uralják a látványt, Pilisszentkereszt fölött pedig Dobogókő adótornyai nőnek az erdő fölé.

Szentkút (Csobánka)

A zöld és kék turistajelzés is ide hozza a természetjárókat. Egy kényelmes sétával érkezhettek erre a hangulatos kegyhelyre, amely a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén található. / A forrás vizének gyógyító erejéről legendák szólnak. Korábban Lázkutacskának, Fieberbründlnek nevezték. Szűz Máriát is látni vélte itt egy nyáját legeltető pásztor; azóta kegyhelyként tisztelhetjük. Ahogy híre ment a látomásnak, a helyiek elkezdték rendszeresen fogyasztani, valamint mosakodásra haszni a forrás vizét, és többen meggyógyultak. / A zarándokok ma is hisznek csodatévő erejében: nemcsak isznak a forrásból, hanem fájó testrészeiket és szemüket is megmossák itt a hívek. / Az itt található kápolna a XIX. században, a lourdes-i barlang a XX. században épült; ennek belső terébe sok hála-tábla került az első világháború alatt. Itt áll a szerbek keresztje is, amelyen egykor Illés próféta képe volt látható, akinek ünnepén szívesen látogattak ide a dél-szlávok. A kápolnát az 1930-as évek végén átépítették. Fő búcsúja Sarlós Boldogasszony napján van július elején.

Zöld Kereszt

A Hosszú-hegy északi oldalában húzódó erdészeti feltáró út, és kerékpáros túraút mentén.

Dera-szurdok

Pilisszentkereszt környékén ered és Szentendrén ömlik a Dunába a Pilis leghosszabb vízfolyása, a Dera- vagy más néven a Kovácsi-patak. A környékbeli szerb lakosság adta a pataknak a Dera nevet, amely lefordítva rést, hasadékot jelent. Ennél találóbban nem is lehetne leírni azt a jelenséget, amit Pilisszentkereszt déli határában láthatunk: a víz mély vájatot ásott a mészkőbe, melyet két oldalról már-már függőleges sziklafalak vesznek körbe. A szurdok alján sejtelmes, mohával fedett, óriási kődarabok fekszenek, mintha a mesebeli óriások kavicsokkal dobálóztak volna hajdanán. Kétoldalt, a meredek sziklafalon megkapaszkodó fák lombjai még a legnagyobb kánikulában is megőrzik a hűvöset a völgyben. Érdemesebb azonban csapadékosabb időben jönni, hiszen az ide medret vágó patak nyaranta akár teljesen ki is szárad (vagy a mélyben, a mészkő belsejében csörgedezik). / A kijelölt útvonal hol a szurdok egyik, hol a másik oldalán halad, számtalanszor váltakozva, de ez csak fokozza az élményt, hiszen mindannyiszor egy-egy fahídon kell keresztülmennünk. A patakvölgy romantikus-vadregényes része nem hosszú, nagyjából 1 km-es, minimális emelkedéssel, de ha a parkolóból indulunk, oda-vissza is megjárhatjuk, nem fogjuk megunni. / A parkoló melletti nagy tisztáson pihenőhely és tűzrakó hely is várja a kirándulókat, sőt a szurdok felső végében is találunk padokat, piknikező helyet. / A szurdokon keresztülvezet az Országos Kéktúra útvonala is.

Som-hegyi turistaház

Szállás / 1 db 6 ágyas szoba (földszint) / 1 db 3 ágyas szoba (emelet) / 1 db 4 ágyas szoba (emelet) / 17 férőhelyes matracszállás (galéria) / nyáron sátrazási lehetőség / Adottságok / felszerelt konyha (hűtőszekrény, villanytűzhely és sütő, 30 fő részére étkészlet és főzéshez szükséges edények) / tűzrakó hely asztalokkal, padokkal / nemenként elkülönített fürdőszoba (földszinten) / az ágyakhoz jár ágynemű és a huzat, de a matracos szálláshelyekhez hálózsákot kell hozni / fűtött kulcsosház (kazán) / társalgó / zárt veranda / Látnivalók a környéken : / pilisszentkereszti ciszterci kolostorrom / Trézsi-forrás / pilisszentkereszti Szent-kút / Dera-szurdok / Pilis-tető, Boldog Özséb-kilátó / Dobogókő / Prédikálószék / Vadálló-kövek /

Szlovák tájház (Pilisszentkereszt)

A tárlatnak otthont adó ház az 1900-as években épült. Korábbi tulajdonosa Mikusik kovácsmester volt, aki népes famíliájával élt itt. Az ódon épületet a családtól 1997-ben vásárolta meg az önkormányzat. / A tájház megnyitásával azt a célt tűzték ki, hogy a fennmaradt szlovák használati tárgyakat, eszközöket, népviseletet megmentsék, és bemutassák az utókornak. A kiállításon a korábbi tulajdonos berendezési tárgyai és a község lakói által adományozott tárgyak repítenek vissza minket az időben. / A ház három helyiségből áll, ahol népművészeti alkotások, bútorok, népviseleti ruhadarabok és egyéb korabeli textíliák láthatók.

Pilisszentkereszt (OKTPH 73 1 )

A bélyegzőt a Felső kocsmában, a pult mellett találjátok.

Pilisszentkereszt (OKTPH 73 2)

A bélyegzőt a vegyesbolt ablakrácsán találjátok.

Pilisi ciszterci apátság romjai

A kolostor területét III. Béla király adományozta a Franciaországból behívott ciszterci rendnek, hogy ott kolostort építhessenek. A kolostort 1184-ben alapították. A pilisi ciszterci apátságban temették el Gertrudis királynét, II. András király feleségét. / 1526-ban a törökök lerombolták a kolostort. A rend tagjai szinte mind elmenekültek, a kolostor és a templom leégett. Nem épült újjá, a kövek nagy részét széthordták. A törökök kiűzése után a falu és határa a pálos rend birtoka lett. / A romok 7 hektáron helyezkednek el. A leletek egy részét a római katolikus plébánia kertjében helyezték el, ahol előzetes bejelentkezés után megtekinthetőek. A jelentősebb leletek, illetve a királyné szarkofágjának fedlapja a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményét gazdagítja.

ALMA-FA-HÁZ Vendégház, Dobogókő

A berendezés is hűen tükrözi a ház különleges hangulatát: a szobák barátságos környezetet és múltidéző hangulatot teremtenek a restaurált és kézműves anyagok felhasználásával, hagyományos berendezési tárgyakkal, textíliákkal. A házban 2 db 2 ágyas és 1 db 1 ágyas szoba található, amelyek igény esetén pótágyazhatók is, illetve a szobák közötti közösségi helyiség szintén alkalmassá tehető további férőhelyek kialakítására. A szobákhoz tartozik egy fürdőszoba wc-vel. Az alagsori részben tágas közösségi tér van, ahol online tévé, billiárd, társasjátékok, könyvek, folyóiratok segítik a kikapcsolódást. Itt találjuk a jól felszerelt konyhát mosogatógéppel, kávé- és teafőzővel, kenyérpirítóval, edényekkel, étkészlettel, stb. Szintén az alagsorban van egy 4 személyes finn szauna, dézsás zuhanyzó-fürdő és egy teljes értékű mosdó, wc. / A szálláshely önellátó. Éttermek Dobogókőn és Pilisszentkereszten, a legközelebbi bolt Pilisszentkereszten található. / Szolgáltatások: / wifi / szauna / online tévé / biliárd / bababarát felszerelések (kiságy, etetőszék) / sí -és kerékpár tároló / sporteszköz bérlés / tűzrakóhely / igény esetén kerékpáros és gyalogostúra javaslatok / parkolás / Látnivalók a környéken: / Dobogó-kő (kilátóhely) / Turistaemlékmű / Téry Ödön-emlékmű / Öreg-vágás / Thirring-sziklák / Rám-szakadék / Prédikálószék / Vadálló-kövek / Pálos kolostorrom (Pilisszentlélek) / Pilisi ciszterci apátság romjai / Dera-szurdok / Trézsi-kút / Boldog Özséb-kilátó (Pilis-tető) /

Dobogókő (OKTPH 74)

A bélyegzőt az Eötvös Lóránd menedékház bejáratánál, a falon találjátok.

Báró Eötvös Loránd Menedékház

Aki már járt a Dobogókőn, és ez bizony nem kevés embert jelent, szinte biztosan látta a hegyi menedékházak archetípusának tekinthető, elragadóan ódon hangulatú, a bakancsos turizmus hőskorát idéző épületet, sőt jó eséllyel járt is benne - vagy ha még nem, hát legközelebb ne mulassza el! A közvetlenül a dobogókő tetején lévő kilátópont mellett található ikonikus házba belépve balra van a gyors kalóriafeltöltést szolgáló büfé, jobbra a bőséges választékú étterem, a bejárattal szemben pedig a szállást közelíthetjük meg. A földszinten 3 db 2 ágyas, az emeleten pedig 1 db 3 ágyas, 2 db 8 ágyas, vagy 1 db 6 ágyas szobában szállhatunk meg. A teraszon a finom almás pitét majszolva napfürdőzhetünk, és ha akkora szerencsénk van, hogy a ház előtt éppen bográcsoznak, ne hagyjuk ki a gulyást, a vaddisznópörköltet vagy a jókai bablevest sem! / Szállás / 11 szoba, 44 férőhely / Szolgáltatások / Büfé / Étterem / Wi-fi / Játszótér / Focipálya / A menedékház története / Téry Ödön a magyar turistaélet emblematikus alakja volt az, aki felfedezte a Dobogókő szépségét. Mint a Turisták Lapjának szerkesztője, akárhányszor volt szó a Pilisről, nem mulasztotta el felhívni az olvasók figyelmét az itt található csodákra, a páratlan kilátásra. A vidéket azonban a rossz közlekedési viszonyok miatt leginkább csak kétnapos kirándulással lehetett bejárni, ezért nagy szükség volt egy menedékházra. A terv már 1889-ben körvonalazódott a Magyar Turista Egyesület jogelődje, az MKE Budapesti Osztályának választmánya körében, de a megvalósulásáig még éveket kellett várni. Az ország egyik legrégebbi turistaházát végül 1898. június 5-én avatták fel. A létesítmény hamar kedvelt lett az egyre népesebbé váló turistatársadalom körében, így néhány hónappal később már felmerült a bővítésének gondolata is. Az új, nagyobb kőépületet 1906-ban adták át. / Egy évvel később tehén- és lóistállót, kocsiszínt, valamint egy tágas verandát is kapcsoltak hozzá. Később bevezették a telefont és a gázt. A férőhelyek száma ekkor már a 150-et is elérte. A második világháború után az egyesületet feloszlatták, a két házat előbb munkásszállóvá alakították, a melléképületeket, üveges verandákat lebontották, majd a létesítményt magára hagyták. A rendszerváltás után a tulajdonjogot az újjáalakult MTE kapta meg, melynek tagjai az omladozó épületet kétkezi munkával, adományokból, pályázati pénzekből állították helyre. A korábban bölcsődeként, telefonközpontként, raktárként, szemétlerakóként működő kisebb épületben megnyílt a Turista Múzeum. / A ház közelében 1898-tól működik az Országos Meteorológiai Intézet által építtetett, első hegyvidéki megfigyelőállomás. / Az 1906-ban épült kőház teraszán, vagy annak belső helyiségeiben, ha rövid időre is elidőzve, az 1900-as évek turistavilágának nagy hőskorába cseppenünk. Kiváltképpen, hogy a turistaház előtérben ez a felirat fogad bennünket: / „Álljon e kis ház soká! Dacoljon viharral, förgeteggel, szolgálja sikerrel a célt, melyért alkottatott, legyen iránymutató delejtűje, vonzó mágnese a szép hegynek, melyben lábai gyökereznek, legyen e vidék áldása, a turisták gyönyörűsége, az öröm és béke hajléka!”

Turistaemlékmű (Dobogókő)

Dobogókőn a Turista Emlékpark területén található az I. világháborúban életüket vesztett természetjárók 1931-ben emelt emlékműve. 1990-ben ehhez illesztettek hozzá egy kiegészítő táblát, amely a II. világháborúban meghalt természetjárók emlékét őrzi. / Cholnoky Jenő, aki előtt a harmadik tábla tiszteleg, már gyermekkorában a földrajz megszállottja volt; gimnazistaként földrajz tankönyvet állított össze. Egyetemi tanárként, földrajztudósként és íróként tevékenykedett; emellett a Magyar Tudományos Akadémiának is tagja volt. A magyar geográfia legnagyobb tudósaként beírta magát a történelembe. / Az Országos Kéktúra útvonala hazánk északi részén haladó turistaút. Ennek elődjeként tekinthetünk az 1938-as Szent István-vándorlásra, mely István királyunk halálának 900. évfordulójára, 10 évnyi munka után készült el. A K jelzések akkor még Sümegtől a Nagy-Milicig vezették a túrázókat. / Az emlékművet 2017 októberében felújították, rendezték a környezetét is. / Az emlékparkban található még Mészöly Győző erdőmérnök, a magyar közjóléti erdőgazdálkodás megalapítójának emlékköve, egy faragott fadísszel ellátott ivókút, valamint a Nagyboldogasszonyunk tiszteletére 2006-ban felállított faragott faoszlop is.

Thirring-emléktábla

Thirring Gusztáv munkásságával beírta magát a turistatörténelembe. Nemcsak kiváló statisztikus, demográfus volt a Statisztikai Hivatal igazgatójaként, hanem a földrajz és a természet rajongója, népszerűsítője, turista szervező és vezető, számos turistakalauz írója, a Magyar Turista Egyesület egyik megalapítója, elnöke, majd tiszteletbeli elnöke, a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke is. / Számos emlék őrzi a nevét: / Dobogókőn a Thirring-körút a S↺ jelzésen, melyet a Magyar Turista Egyesület Hunfalvy Osztálya alakított ki / a körúton található legimpozánsabb sziklaképződmény, a Thirring-szikla, / emléktábla a Báró Eötvös Loránd Menedékház éttermében (ez láthatjuk most). / Sopronban a Lövér körút mentén kanyargó, fenyvesekkel szegett sétány is a Thirring-út nevet viseli. / Szintén Sopronban, szülőházának falán (Színház utca 17.) Vígh Tamás domborműve (a KSH és Városszépítő egyesület állíttatta 1981-ben). / A Kőszegi Turista Egyesület vendégszobája a Dr. Thirring Gusztáv menedékház elnevezést kapta. / És a Fejér megyei Természetbarát Szövetség Thirring Gusztáv emlékérme, amelyet a természetjáró irodalomban és ismeretterjesztésben kifejtett kimagasló tevékenységért adományoznak / Ki volt Thirring Gusztáv? A középiskolában a földrajz, a természetrajz és a történelem érdekelte; emellett szülővárosa, Sopron történetét is előszeretettel kutatta. A fővárosban ösztöndíjas hallgatóként bölcsészdoktori és tanári diplomát szerzett földrajz–természetrajz szakon. Érdekelte a társadalmi mozgások tömegjelensége, ezért a Székesfővárosi Statisztikai Hivatalban kapott munkát, ahol idővel igazgatóhelyettes, majd igazgató lett. Az általa elindított statisztikai módszert számos országban vették át. A „Budapest félszázados fejlődése” című munkájáért az Akadémia Széchenyi-díjjal tüntette ki. Művei, publlikációi úttörőek voltak. / Thirring, a „született statisztikus” egész életében a földrajz és a környező tájak bűvkörében élt. Szülőföldjén, Sopronban ismerte meg a hegységek világát, amely egy életen át elkísérte. A máig működő Soproni Városszépítő Egyesület munkássága példaként szolgált neki ifjúkorában. / Nem is csoda, hogy a Magyar Turista Egyesület egyik alapítója, majd titkára, 1909 és 1919 között pedig elnöke lett. Számtalan helyi kalauzt írt Budapest, Sopron, a Dunántúl és az Alpok vidékéről, melyekben nemcsak a kirándulók tájékozódását segítette, hanem értékes történelmi és topográfiai adatokkal is szolgált az olvasók számára magyar és német nyelven. Hazánk idegenforgalmának fejlesztésében kiemelkedő munkát végzett. A soproniak hálából a Dunántúli Turista Egyesület díszelnökévé választották, valamint elnevezték róla az egyik újonnan létrehozott turistautat. Szülőföldjét nem csak kiadványokkal népszerűsítette; néhány levélváltás után meghívta a Bécsi Asztaltársaságot egy Sopron környéki kirándulásra, aminek az lett a következménye, hogy néhány év múlva nyaralók száma a hússzorosára emelkedett a régióban. / Legjelentősebb elismerései: / Magyar Tudományos Akadémia – levelező, (1902) majd rendes tag (1926) / Egyetemi rendkívüli tanári cím (1906) / Magyar Királyi főtanácsos (1922) / Sopron Város Díszpolgára (1932) /

Dobogó-kő (kilátóhely)

A Báró Eötvös Loránd Menedékház mögött néhány lépéssel meredek sziklafal szakad le, melynek tetején korláttal biztonságossá tett kilátóteraszt hoztak létre. Rendszerint nagyon sokan megfordulnak errefelé - hétvégenként megeshet, hogy még várakozni is kell, mert nem férünk azonnal a "páholy" első sorába. / A panoráma egyik lenyűgöző alkotóeleme a Duna kanyargó vonala a körülötte hullámzó tájjal. Jobbról a Vadálló-kövek csipkézik a tájat, mögötte a Prédikálószék emelkedik ki. Kissé balra tőle a Szőke-forrás-völgy mélyed, melyen végigvezetve a szemünket Dömös piros háztetőit láthatjuk a parton. Szemben velünk a Rám-hegy szinte kiugrik a tájból; balra tőle a Rám-szakadék szurdokvölgye húzódik. Az Árpád-vár is a központi panoráma része. Balra nézve a Szer-kövek és a Szakó-hegy domborulatai tűnnek elő. A folyó tőlünk távolabb eső részén a Dunakanyar ívét meghatározó Szent Mihály-hegyet látjuk. Mögötte már a Börzsöny vonulatai sejlenek fel a Csóványossal. Könnyen felfedezhetjük a Naszályt, amelynek oldalába sebet harapott a bánya. Tiszta időben a Cserhát lankái és a Mátra is feltűnik - sőt, ha igazán szerencsések vagyunk, még a Magas-Tátra csúcsait is megpillanthatjuk. / A kilátóhely több túra kiindulópontja. Az északi tájékon fut az emblematikus, merész vonalvezetésű Thirring-körút, de a Rezső- és a Zsivány-körút is innen indul, illetve ide érkezik vissza. Akik nagyobb túrára vágynak, leereszkedhetnek a Rám-szakadékba, vagy áttúrázhatnak a Prédikálószékre is. Akik egy egyszerű, szintező sétát szeretnének tenni egy talán még pazarabb panorámáért, sétáljanak el a közeli Rezső-kilátóba. / Érdemes betérni a Báró Eötvös Loránd Menedékházba, és megtekinteni a mellette álló faházikóban található Turista Múzeumot is.

Hegedűs Róbert kopjafája

2006. november 17-én egy baráti túrázás tragédiába torkollott: a csapatot vezető fiatalember, Hegedűs Róbert a Dobogó-kő alatt kanyargó Thirring-körút egyik sziklaperemének tetején megcsúszott, és a 30 méter mélységű szakadékba zuhant. A helyszínre érkező mentők és tűzoldók már nem tudtak segíteni rajta. / Róbert a hazai túrázás lelkes résztvevője volt, a Magyar Vándorok Teljesítménytúrázó Egyesületének (MVTE) legaktívabb tagja és titkára. Úgy tartották, olyannyira szívvel-lélekkel végezte ezt a munkát, hogy akkoriban ő volt az egyetlen személy, akire akár az egyesület vezetését is azonnal rábízták volna. A Teljesítménytúrázók Társaságánál (TTT) számvizsgálóként dolgozott. / Úgy emlékeznek rá, hogy ritka képességekkel rendelkezett a túrázás terén. Részt vett a túrák rendezésében, szervezésében, lebonyolításában is. Akik ismerték, mind úgy nyilatkoztak róla, hogy a közösségnek élt, emberszerető, kedves és segítőkész volt, mindenkinek jutott tőle egy mosolyba rejtett biztatás. / Robi halála után az MVTE és a TTT állította az itt látható kopjafát elhunyt tagtársuk tiszteletére. A halála napján minden évben emléktúrát és emléksétát rendeznek.

15 Rozália téglagyár - Dobogókő (OKT-15)

Author

Trail stats

Itinerary description

Waypoints