Wikiloc | 11 Szárliget - Dorog (OKT-11) Trail

Szárliget (OKTPH 55)

A bélyegzőt a forgalmi iroda falán, az ablakpárkány alatt találjátok.

Liget-szállás

A házban egy 6 és egy 8 fős különálló, külön bejárattal rendelkező apartman található. Mindkét apartman két szobás, 3-3, illetve 4-4 ággyal. A nagyobbik apartman további 3 fekvőhellyel pótágyazható. A lakrészekben jól felszerelt konyha-étkezőt és fürdőszobát találunk, a szobák kényelmesek, bútorozottak. / Szolgáltatások: / wifi / terasz kertibútorokkal / konditerem / papucs / parkolás zárt helyen / Látnivalók a környéken: / Körtvélyesi-kilátó / Turul-emlékmű / Gerecse Kapuja Látogatóközpont / Szelim-barlang / Bányászati és Ipari Skanzen / Zuppa-tető / Grácia-sziklák / Vitányvár /

Vértes-Gerecse kisvasút emlékhely

Ha valaki a Vértes turistatérképét kicsit alaposabban tanulmányozza, több helyen is „Régi vasút” feliratokat fedezhet fel. Szárligetről indulva fénykorában körülbelül 14 kilométer hosszú volt az erdei vasút, melyet 1918-ban adtak át a forgalomnak. A gróf Eszterházy Móric uradalmán át vezető kisvasút 760 milliméteres nyomtávval épült, és a szárligeti vasútállomástól előbb Vöröstóig vezetett 4,5 kilométeren át, majd meghosszabbították a Kis-Fáni-völgyig. Több szárnyvonal is épült. / Kezdetben lóvontatással működött a vasútüzem, később – amint arra a hiányos dokumentumokból következtetni lehet – egy Orenstein & Koppel gyártmányú kétcsatlós gőzös és valamilyen motormozdony is üzemelt itt. Elsősorban az erdőben kitermelt faanyagot, illetve egy homokbányából homokot szállítottak Szárligetre, ahol a nagyvasúti átrakodás történt. / A II. világháború során a kisvasút pályája nagyrészt elpusztult, és a MALLERD (Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek) tulajdonába került. Az új tulajdonos azonban – a magas költségekre és a letermelt erdőkre hivatkozva – nem állította újra üzembe a kisvasutat, helyette teljesen felbontotta a megmaradt felépítményt. Az ötvenes évek elején az egykori nyomvonalon erdészeti feltáróút épült („Terv út”), így akár gyalogosan, akár kerékpárral hosszan követhető, merre kanyarogtak valaha a kis szerelvények. Az állomás melletti fatelep is az egykori átrakó helyén található, és a faluban a járda is a nyomvonalra épült. / A Gerecse felé vezető kisvasútról még ennél is kevesebb emlék és adat maradt fenn. Ennek pályája Wekerle Sándor uradalmán vezetett Mesterberken át Tornyópusztáig, azonban már 1935-ben sem volt semmi nyoma Szárligeten. Az emlékhely azonban mindkét szárligeti kisvasútról megemlékezik: egy infótáblán olvashatjuk rövid történetüket, egy csille és egy farönkökkel megrakott lóré társaságában. / Közvetlenül a vasúti emlékek mellett találunk egy kis pihenőhelyet is padokkal, asztalokkal, így akár a Kéktúrát járva vagy egy bringatúra közben megállhatunk itt pár percre elfogyasztani egy szendvicset.

Zuppa-tető

Aki a tatabányai vasútvonalon utazva Szár és Szárliget közt kitekint az ablakon, annak szemet szúrhat egy meredek falú hegy közvetlenül a sínek mellett, melynek tetején jól láthatóak a fedetlen sziklák és egy kereszt. A Zuppa-tető névre hallgató sasbérc mindössze 384 méter magas, de környezetéből markánsan emelkedik ki. Az Óbarok és Szárliget közt húzódó rögsort a Sósi-ér völgyecskéje választja le a Vértes fő tömegétől. A patak szerkezeti völgye fontos közlekedési folyosó, itt fut a vasútvonal, illetve az 1-es út. / A tetőn egy kereszt és egy zászlótartó rúd áll egymás mellett. A talaj alól kibukkanó fehér mészkő visszaveri a hőt, ezért a helyszín mikroklímája igen meleg. A karsztbokorerdős bércről szép a kilátás három irányba is. Dél felé a Zámolyi-medencét és a Velencei-hegységet szemlélhetjük, szemben a Nagy-Csákány erdős oldala emelkedik, északnyugaton pedig Szárliget egyenes utcái töltik ki a völgyet. A háttérben kisebb-nagyobb hegyeket láthatunk, és feltűnik Tatabánya. A Gerecsének csak a nyugati szélét vizslathatjuk. Egy ponton, a fák közt kilátunk kelet felé is: a Nagyegyházi-sziklák sora fehérlik a nevében párját ritkító Lófingató-hegy oldalában, a Váli-víz völgye fölött. / A Zuppa-tető önmagában csak nagyon kicsi kirándulás, sokkal inkább alkalmas a Vértes keleti részeit felfedező túrák kiegészítésére.

Hangistálló Művészszálló

A Nagyegyházán élő Ribli Ilona csellóművész álma volt, hogy nyugat-európai mintára Magyarországon is alakuljanak át az elhagyatott istállóépületek közösségi, kulturális helyekké. A Bicskei Mezőgazdasági Zrt. és az óbaroki önkormányzat, valamint a művésznő családja támogatta az elhagyatott épület felújítását, így az ma már nemcsak Nagyegyházának, hanem a környező településeknek is programlehetőséget, igazi közösségi teret biztosít, sőt szállásként is igénybe vehető. / Szállás (20 férőhely) / 8 db 2 és 3 ágyas szoba / Adottságok / minden szobához saját fürdőszoba / Wi-fi / Főzőkonyha / Tűzrakóhely, bográcsozási lehetőség, kemence / Ingyenes bekerített parkoló / Látnivalók a környéken / Zuppa-tető / Körtvélyesi-kilátó (Tatabánya) / Tatabánya / Alcsúti Arborétum / Vitányvár /

Somlyóvár (OKTPH 56)

A bélyegzőt a kulcsosház bejáratánál találjátok.

Koldusszállás (OKTPH 57 2)

A bélyegzőt egy tölgyfán, a tájvédelmi körzet tábla közelében találjátok.

Koldusszállás (OKTPH 57 1)

A bélyegzőt az épülettől északra, egy útmenti villanyoszlopon találjátok.

Tardosi vörösmárvány-bánya

A kőzet színe – amelyet a benne lévő vasoxidnak, a hematitnak köszönhet – mellett jellemzője, hogy gyakoriak benne az ősmaradványok, elsősorban az ammoniták. Ahol vörös színű kőben ammonitát látunk az ország bármely pontján, az biztos, hogy a tardosi Bánya-hegy kőfejtőjéből származik, legyen az az esztergomi Bakócz-kápolna (1511), a budapesti Szent István-bazilika (1905) lábazata, vagy a debreceni pályaudvar (1961) kőpadlója. Ez a vörös tardosi kő a jura időszakban keletkezett. Bizonyíthatóan 1204 óta bányásszák. Mátyás király idejében (1487–1489) 42 hajórakománnyit vittek belőle a budai építkezésekhez. / A török korban határvidék volt a terület, elnéptelenedés jellemezte, semmiféle gazdasági tevékenység nem volt. Buda felszabadulása után a kőfejtőt az esztergomi érsekség szlovák és német telepesekkel indította újra. A 19. századi hazai építkezések számának növekedése hozta meg az igazi fellendülést a bányászatban, amit olasz mesterek behívásával is fokoztak a bányatulajdonosok. A követ a nagy millenniumi építkezésekhez hajóval szállították Budapestre, illetve szekéren vitték Süttőre vagy Piszkére. / A bánya magánterület, ahová tilos a belépés. Bizonyos alkalmakkor lehetőség van vezetéssel belépni a területre. Ha arra járnánk, a kapunál dolgozó őröknél érdeklődjünk, megtekinthetjük-e a különleges, egyedi bányaudvart.

Bánya-hegyi erdészház (OKTPH 58)

A bélyegzőt az öreg tölgyfán, az épület előtti tisztáson találjátok.

Gerecse üdülő (OKTPH 59)

A bélyegzőt az üdülő kerítésének északnyugati sarkán találjátok.

Pusztamarót

A középkorban kicsiny község települt ide, a templomosok kolostort, az esztergomi érsek vadászkastélyt építtetett. A török korban minden elpusztult, de a hely később hegyi pusztaként újult meg. Vadászterületi, erdőgazdasági, majd gyümölcstermesztési (alma, szilva) központként működött, fénykorában iskolát, boltot is eltartott, és itt volt a süttői kisvasút egyik végállomása. / Az 1940-ben kiadott Gerecse útikalauz még 76 lakosról ír, azonban a '80-as évkre Pusztamarót elnéptelenedett. Amikor a Másfél millió lépés Magyarországon című kedvcsináló filmsorozat forgatócsoportja 1979 kora őszén ide érkezett, már csak 8 fős lakosságot említettek. A gazdaság szerkezete, irányvonala jelentős változásokon ment keresztül, amikor központi utasításra megszüntették a vasúti kapcsolatot, holott az ekorra már régóta a helyi táj és tér szerves, alapvető részét képezte. Pusztamarót dolgos hétköznapjaira a temető, valamint a megmaradt épületek emlékeztetnek. / Szerencsére azért elkerülte a teljes enyészetet, és napjainkra üdülőhellyé alakult. Esőbeálló, padok, asztalok nyújtanak turistakomfortot, működik az egykori úttörőtáborból kialakított Sólyomfészek, és szezonálisan nyitva tartó büfét is találunk itt. Kiváló hely arra, hogy továbbhaladásunk előtt pihenjünk, felfrissítsük magunkat, és megismerkedjünk a helyszínnel. / A régi temető melletti míves, szimbólumokkal teli történelmi emlékhely - a fertőhomoki Kovács György szobrászművész alkotása - az 1526. szeptember 13-15-i tragikus eseményeknek állít mementót. A mohácsi csatavesztést követően szekértáborban sáncolta el magát a környékbeli lakosság és a sok menekült a törökök elől, akik megostromolták a tábort. Háromnapos véres, kegyetlen harc bontakozott ki. Győzelmük után az oszmánok a túlélők egy részét lemészárolták, források szerint kb. 20 ezer ember veszett oda, sokan pedig rabszíjon végezték. / A templomromra emlékeztető, süttői mészkőből készült emlékmű pillérei az áldozatok előtt fejet hajtó utódokat szimbolizálják, rajtuk a csata néhány mozzanata látható. / A gyászos csata egyik név szerint is ismert résztvevője Dobozi Mihály volt. A legenda szerint a vitéz feleségével, Farmos Ilonával lóháton menekült az elbukott ütközetből, a dupla teher miatt azonban egyre csökkent az előnyük az üldözőik előtt. Ekkor az asszony kérlelni kezdte férjét, hogy ölje meg őt, és mentse magát, hiszen egyedül elvágtázhat. Mikor már csaknem beérték őket, Ilona a földre ugrott. Dobozi nem akarta, hogy neje a törökök kezére kerüljön, ezért lesújtott rá kardjával, azután pedig utolsó lehelletéig küzdve hősként esett el. Dobozi Mihály nevét közterületek, emléktáblák őrzik, valamint képzőművészeti alkotásokon, irodalmi művekben is megörökítették. A tragikus eseményekre a közeli Emberölőnek hívott erdőrész emlékeztet.

Pusztamarót (OKTPH 60 1)

A bélyegzőt az öreg temető mellett, az OKK információs táblán találjátok.

Pusztamarót (OKTPH 60 2)

A bélyezőt a büfé falán, a bejárat mellett találjátok.

Marót-hegyi Sólyomfészek

Szállás (17 faház, 136 fő) / 8 személyes faházak közös fürdővel és WC-vel / 13 személyes kőépület / Adottságok / hűtőszekrény / felszerelt konyha / fűtés: búbos kemence és cserépkályha / közösségi tér / kültéri bogrács, grill / nagy, füves udvar / ágyneműhuzatot és lepedőt vinni kell! / sátrazási lehetőség / Szolgáltatások / büfé / étterem (előzetes rendelésre, téli szezonon kívül) / Látnivalók a környéken / a Marótpusztai-csata emlékműve fedett pihenővel / korabeli temető / Kis-Gerecse kőfejtő / Gerecse-tetői kilátó / Pisznice-kőfejtő /

Péliföldszentkereszt (OKTPH 61 1)

A bélyegzőt a Gerecse Natúrpark Látogatóközpont teraszának egyik oszlopán találjátok.

Gerecse Natúrpark Látogatóközpont

A Gerecse Natúrpark a tizenöt magyarországi natúrpark egyike. A helyi közösségek tájszintű együttműködésének lényege és célja a természeti és kulturális örökség megőrzése, bemutatása olyan módon, hogy a vidék fejlődését is elősegítse. Ilyen együttműködések jellemzően az ország természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag területein jönnek létre – mint amilyen a 2013-ban alakult Gerecse Natúrpark is. / A látogatóközpont nem véletlenül Péliföldszentkereszten épült fel: amellett, hogy épp itt alakult meg a natúrpark, számos turistaút vezet át rajta, köztük az Országos Kéktúra, és érinti egy olyan nagy múltú teljesítménytúra útvonala is, mint a Kinizsi Százas. A helyszín előnyére válik az is, hogy a forgalmas helyektől távol található, mégis könnyen elérhető, valamint jól ismert zarándokhely is. / Az 1913-ban itt megtelepedett szalézi rend építtette és tartja fenn a 2020-ban nyílt látogatóközpontot, amelyben a Gerecse természeti és kulturális értékeit mutatják be. Az állandó kiállításon megismerhetjük a Natúrparkot alkotó 29 település legfőbb látnivalóit: barlangokat, tavakat, geológiai helyszíneket és a különösen érdekes vízi világot is. A tárlaton kívül közösségi tér, előadóterem, interaktív foglalkoztató, valamint büfé is várja a látogatókat. A kiállítás egy része a hely szellemével összhangban szakrális hangulatú, mottója a természetvédelem mellett a „teremtésvédelem”. / A látogatóközpont szűkebb (Szalézi rend kegyhelye, Mária-kút, Lourdes-i barlang, Szent-kút tanösvény) és tágabb környezetében (bajóti Öreg-kő, Jankovich-barlang) is sok felfedeznivalót találunk, így jó kiindulási pont lehet a kirándulásainkhoz.

Szalézi templom és rendház, Péliföldszentkereszt

A szalézi rend (hivatalos nevükön Szalézi Szent Ferenc Társasága - Don Bosco Szaléziak) 1859-ben, Torinóban alakult meg. A rend alapítója a 19. században élt Giovanni Bosco, azaz Bosco Szent János, még ismertebb nevén Don Bosco. A későbbi rendalapító szegény olasz parasztcsaládból származott, aki papként az elhagyott, rossz sorban élő gyerekek nevelésnek szentelte életét. Bár részletes módszertant nem dolgozott ki, elve a szereteten és a kölcsönös bizalmon alapuló nevelés volt, amit vidámsággal, énekléssel, sporttal és játékos tanulással ötvözött. A szalézi rendet a maga köré gyűjtött és oktatott utcagyerekekből építette fel a pápa támogatásával. Tanítványai nem csak vallást tanultak, de mesterséget is, és nem sokkal később megalapította a rend női ágát. Már életében hihetetlen gyorsasággal terjedt és növekedett a rend Itáliában és külföldön is; halála évében, 1888-ban a szalézieknek 250 háza volt 130 ezer növendékkel. Don Boscót 1934-ben avatta szentté a katolikus egyház. Rendjét a 16. században élt francia papról, Szalézi Szent Ferencről nevezte el, akinek nagy tisztelője volt. / Magyarországon 1913-ban jelentek meg a szaléziak Péliföldszentkereszten Zafféry Károly jóvoltából, akit az első magyar szaléziként tartanak számon. A következő évtizedekben egymás után nyitották meg házaikat, diákotthonaikat, táboraikat, iskoláikat szerte az országban. / Péliföld már a 14. század végétől egyházi birtok volt. Templomának – a most látható, barokk jegyeket viselő épület 1735-ben létesült egy korábbi helyén – legértékesebb ereklyéje egy kis faszilánk, amely a hagyomány szerint Krisztus keresztfájából való. Ezért Eszterházy Imre hercegprímás kegyhellyé, búcsújáróhellyé nyilvánította a falut és templomát. Ma is több zarándokút halad át itt (Mária út, Gyöngyök útja). / Eleinte a templomos lovagrend háza állt a mai rendház helyén, majd a 18. század közepén a nazarénusok, rövid időre pedig a pálosok telepedtek meg. A 20. század elején a szaléziak vették át a kegyhely gondozását, és elindították a Szent Istvánról elnevezett Magyar Szalézi Intézet négyosztályos fiúnevelő intézetét. 1950-re, amikor a szerzetesrendek működését betiltották, 280 magyar szalézi szerzetes munkálkodott több mint 15 helyen. / 1950 és 1981 között, a szocializmus évtizedeiben jól ismert recept szerint, a vallási működéstől távol eső vájárképző iskola és internátus működött Péliföldszentkereszten. A zarándokházból fogház lett, lakói a szénbányában dolgoztak, a manzárdos teológiaépületet pedig a helyi téesz vadászházaként használták. / A rend csak 1992-ben kapta vissza a templomhoz épített rendházat és a hozzá tartozó épületeket. Ez utóbbiak egyike a Don Bosco Ház, amely 1932-ben teológiai főiskolának épült, a másik pedig az 1943-ban épült, emeletes zarándok- és ifjúsági szállás, a mai Szalézi ifjúsági Ház. / Érdemes elsétálni a 18. századi Kálvária-szoborcsoporthoz is, melynek minden stációja más-más stílusban épült az 1930-as években. A kolostortól nem messze, az Országos Kéktúra útvonalát követve egy erdei tisztáson találjuk az egykori dorogi bányaigazgató által kiépített ”Lourdes-i barlangot”. A kőből épített magaslaton lévő mesterséges üreg a csodatévő helynek tekintett Szent-kút mellett épült, közepén egy Mária-szobor áll. A tisztáson találunk padokat és egy kisebb vízfakadást, a Mária-kutat is. / A templomtól a másik irányba elindulva pedig a 2020-ban nyílt, szintén a szaléziak által fenntartott Gerecse Natúrpark Látogatóközpontot nézhetjük meg, ahonnan a környező természeti értékeket indulhatunk el felfedezni.

Péliföldszentkereszt (OKTPH 61 2)

A bélyegzőt a Mama Celestina Büfé teraszának oszlopán találjátok. Nyitva: 8:00–18:00

Jankovich-barlang (bajóti Öreg-kői-barlang)

A Bajót melletti markáns Öreg-kő mészkősziklasora a turisták mellett a régészek, barlangászok, geológusok és sziklamászók közkedvelt terepe. A késő triász korú dachsteini mészkőből álló, sasbércként kiemelkedő sziklás hegy oldalában, 340 méteres magasságban nyílik a Dunántúl egyik legfontosabb régészeti lelőhelye, és egyben egyik leglátványosabb barlangja, a Jankovich-barlang. A mélyből feltörő termálvíz boltozatos üregeket oldott a mészkőben, így keletkeztek az Öreg-kő barlangjainak járatai és nagyobb termei. / A Jankovich-barlang hazai viszonylatban nagy méretű bejárata után lenyűgöző kupolacsarnokban találjuk magunkat. A 35 méter hosszú és 20 méter magas terem egy 8 méter átmérőjű, szinte szabályos kör alakú kürtőben végződik felülről, ahonnan egész nap természetes fényt kap a barlang ezen része. / A csarnok végében egy lejtőn keresztül a barlang régészetileg érdekes, hátsó termébe jutunk, ide azonban már nem szűrődik be a fény, érdemes zseblámpát vinni. Az 1910-es évek elején kezdődtek a barlangban az ásatások, amelyek során számos csont- és cserépmaradvány került elő. A későbbiek során tárták fel a hátsó, belső termet, amely valószínűsíthetően a jégkorszak végén elzáródhatott, és háromezer éven keresztül érintetlen maradt. A nagy szenzációt ez a terem szolgáltatta, mivel a neandervölgyi ősember által használt többféle kőeszköz került elő, ráadásul sértetlenül. A leletanyagról hosszas vizsgálat során kiderült, hogy az addig ismert egyetlen magyarországi lelőhelytől jól elkülöníthető kultúrából származnak, amelyet a barlang után jankovichinek neveztek el. Maga a barlang Hillebrand Jenő vezető régész javaslatára a helyszínt személyesen is meglátogató és a munkát anyagilag is támogató akkori kultuszminiszterről, Jankovich Béláról kapta a nevét. / Nem árt tudni, hogy a barlang kürtőiben denevérek szoktak tanyázni. Mivel Magyarországon minden denevérfaj védett, látogatásunkkor legyünk tekintettel az itt élőkre is! / A Jankovich-barlang bejáratától nem messze találjuk a kevésbé látványos, de szintén szabadon látogatható Baits-barlangot. Névadója Baits György, Bajót egykori jegyzője, akinek elévülhetetlen érdeme volt abban, hogy az - akkor még Öregkői-barlangnak nevezett - barlangban megkezdődjenek az ásatások. / Ha erre kirándulunk, érdemes a 375 méteres Öreg-kő gerincére is felkapaszkodni, pazar kilátás vár ránk. A barlang kupolacsarnokában látott kürtő itt tör ki a felszínre, óvatosan bele is nézhetünk a széléről.

Szalma Vendégház

A 40 nm-es különálló házban egy szoba található egy franciaággyal és egy nappali-konyha, ahol az ülőgarnitúra egy kényelmes, kétszemélyes ággyá alakítható. A konyha teljesen felszerelt (mikrohullámú sütő, hűtőszekrény, vízforraló, kávéfőző,edények, tányérok, poharak, evőeszközök). A házban egy zuhanyzós fürdőszoba van. / A közelben számos túrázási lehetőséget találunk, de kényelmes távolságban van Esztergom és Visegrád is. A szálláshely önellátó, de a településen van étterem. / Szolgáltatások: / wifi / grillezési és bográcsozási lehetőség / parkolás zárt udvarban / Látnivalók a környéken: / Mogyorósbányai Kőszikla (Mogyorósi-szikla) / Jankovich-barlang (Bajóti Öreg-kői barlang) / Hegyes-kő / Nagy-Gete / Kis-Strázsa-hegyi kilátó / Tokodi pincesor / Szent kereszt, pálos kolostorrom (Klastrompuszta) / Kémény-szikla / Legény-barlang / Esztergom /

Mogyorósbánya (OKTPH 62)

A bélyegzőt a Kakukk Söröző ajtaja mellett találjátok.

Club Leonardo Étterem és Panzió

A panzióban egy franciaágyas szoba és két nagyobb családi szoba van, amikben dupla ágyas elhelyezéssel akár 6-6 fő is elfér. Minden szoba igényesen kialakított és jól felszerelt (légkondicionáló, hűtő, hajszárító), valamint saját fürdőszobával rendelkezik. Az étteremben a főétkezések mellett kontinentális reggeli is kérhető. / Szolgáltatások: / wifi / saját étterem / parkolás / Látnivalók a környéken: / Mogyorósbányai Kőszikla (Mogyorósi-szikla) / Jankovich-barlang (Bajóti Öreg-kői barlang) / Hegyes-kő / Nagy-Gete / Kis-Strázsa-hegyi kilátó / Tokodi pincesor / Szent kereszt, pálos kolostorrom (Klastrompuszta) / Kémény-szikla / Legény-barlang / Esztergom /

Mogyorósbányai Kőszikla (Mogyorósi-szikla)

Az éppen 300 méter alatt maradó Kő-hegy peremén bástyaként állnak a 4-6 méter magas sziklatornyok, lapos tetejükről parádés kilátást élvezhetünk a kellemes gerecsei tájra. A távolban a Dunakanyar torka látszik, amely fölé a Börzsöny erdőtömbje hatalmasodik, közvetlenül a partján pedig a Helembai-hegység sziklasora ad hátteret az esztergomi Bazilika kupolájának. Feltűnik a Pilis és a Budai-hegység, szemben a Nagy-Gete előtt eltörpül a Hegyes-kő. Alattunk a tokodi pincék épületei pöttyözik a szellősen beépített hegyoldalt, bal felé a Duna sávja csillog. / A hely érdekessége, hogy a többi gerecsei röggel ellentétben itt nem a tengervízben keletkezett, szokványos mészkövet találjuk, hanem forrástóban lerakódott édesvízi változatot. Maga a Kőszikla a dombot borító forrásmészkő szálban álló kibukkanása, mely a Kő-hegyen helyenként 10-15 méter vastagságú. A mészkőfelszínre érő vízfolyások a talajból felvett szénsavtartalmukkal oldják a kőzetet, majd a mélybe jutva hosszabb-rövidebb utat tesznek meg a hegy gyomrában. Amikor a víz forrásként a felszínre lép, hirtelen megváltoznak a viszonyok, ezért a széndioxid elillan, az oldott mész pedig elkezd kiválni. Az így keletkező forrásmészkő (egyéb nevein mésztufa vagy travertínó) bekérgezi a mederben heverő akadályokat (ágakat, törzseket, köveket és növényeket). A moszatok, mohák a vízből széndioxidot elvonva gyorsítják a folyamatot. A növényi részek később elbomlanak, helyükön lyukak maradnak - ennek következtében a forrásmészkő sokszor likacsos szerkezetű. / A Kőszikla oldala ezért is jó mászóhely; behatóbb vizsgálódással felfedezhetünk néhány nádszállenyomatot rajta. Magyarországon egyedül itt tudunk édesvízi mészkövön, biztosított falon sziklát mászni. A mai, szárazabb éghajlaton már nem csörgedeznek patakok errefelé, és a Duna is jóval északabbra folyik, így aztán a kereszttel is ékesített szirt korábbi földtörténeti korok forrásainak látványos, kiemelkedett maradványa. Több sziklatetőre is kijuthatunk, ne hagyjunk ki egyet sem, ugyanakkor legyünk óvatosak a nagy mélységek fölött! / A szikla mögötti réten elhelyezett emléktábla a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Komárom-Esztergom megyei csillagász szakosztályát hirdeti. Évtizedek óta ezen a helyen rendezik meg a helyi csillagászok szakmai észlelő táborát.

Tokodi pincék (OKTPH 63 A)

A bélyegzőt a Kavics Lak előtt, egy faragott faoszlopon találjátok.

11 Szárliget - Dorog (OKT-11)

Author

Trail stats

Itinerary description

Waypoints