Wikiloc | 10 Bodajk - Szárliget (OKT-10) Trail

Bodajk (OKTPH 50 A 1)

A bélyegzőt a bisztróban, az ajtó mellett találjátok.

Bodajk (OKTPH 50 A 3)

A bélyegzőt a melegedő teraszának korlátján találjátok.

Tölgyes Tábor Turistaközpont

Szállás (54 szoba, 227 férőhely) / 9 db 8 ágyas, zuhanyzós alpesi ház / 35 db 4 ágyas, közös zuhanyzós kis ház (emeletes ágyakkal) / 8 db 2 ágyas, közös zuhanyzós szoba / 1 db 6 ágyas alpesi ház / Adottságok / Négy különterem ad lehetőséget, hogy nagyobb társaságok is összegyűlhessenek: / 1 db 200 fős / 2 db 100 fős / 1 db 50 fős / tálalókonyha / a telek három oldalán erdős környezet / bográcsozási lehetőség / nagy füves terület / szabadtéri színpad / füves és asztalos sportpályák / wifi / Látnivalók a környéken / Gaja-szurdok / Károlyi-kilátó / Fehérvárcsurgói-víztározó / vadaspark /

Gaja-szurdok

A völgy egyszer parkerdei, másszor vadregényes szurdokvölgyi képet fest. Alsó szakaszán kisebb tó és büfé is található egy tisztáson. / A szurdok alján és oldalfalain szép, természetes benyomást keltő erdő nő, melynek lombjai alatt hűs, árnyas körülmények uralkodnak. Számos sziklaüreg és barlang is kialakult a jól karsztosodó mészkőben. / Változatos képet nyújt a Gaja is: helyenként lelassulva szétterül, és saját lerakott hordalékát kerülgetve kanyarog. Máshol, ahol a szurdok összeszűkül, a patak hangos vágtázással bukik át a mederben heverő mészkősziklákon. Ezeken a részeken szép sziklaformációkat is láthatunk, és az ösvény szűk párkányokon hág át a kőzetkibukkanásokon. Helyenként csak hídon tudunk átkelni a folyamon. A leghosszabb híd mellett híres fa csonkja fekszik a földön: az Ádám-Éva-fa a néphiedelem szerint két összenőtt példányból állt. A több száz éves matuzsálem a 2010-es években dőlt ki, a törzs egy üreges, alagútként szolgáló darabja - a gyerekek nagy örömére - a parton hever. / A Gaja a Keleti-Bakony legbővizűbb patakja. Itt, útjának vége felé már tekintélyes méretű vízfolyássá szélesedik, helyenként kisebb folyó képét mutatja. A mészkőbe vágódott, kanyargós kanyon a víz által szállított hordalék csiszoló munkájának köszönheti létét: míg a terület kiemelkedőben volt, a patak egyre mélyebbre fűrészelte magát a kőzettestben. / Az erdőtömb egyébként nagy hagyományokkal rendelkező vadaskert, gróf Károlyi Gyula 1888-ban hozta létre, de már középkori királyaink körében is nagy népszerűségnek örvendett. A 20. században állami kezelésbe került, ma a Vadex Zrt. kezelési körébe tartozik, és a Gaja-völgyi Tájcentrum nevet viseli. Nagyvadállománya jelentős: a megszokott fajok mellett megtalálható itt a betelepített, az országban kuriózumnak számító szikaszarvas is. A turistautakról tilos letérni. / A jelzett ösvények mentén információs táblák segítik a tájékozódást és ismeretszerzést. A völgyoldalba épített Károlyi-kilátóról az egész szurdokot megcsodálhatjuk hosszában.

Károlyi-kilátó (Gaja-szurdok)

A Gaja-völgy szurdoka hazánk egyik legszebb kirándulóhelye. A kanyargó Gaja-patak mellett vezető sétaúton kedvére barangolhat minden lelkes turista. Aki egy kis mászástól sem riad vissza, az a szurdokot felülről is megcsodálhatja a 2016-ban átadott Károlyi-kilátóból. Nevét Károlyi Gyuláról kapta, aki a közeli Fehérvárcsurgón alapított vadasparkot. Körpanorámát ugyan nem kapunk, de Balinkától kezdve a lábunk alatt húzódik a Gaja-völgy. / A kilátó a Gaja-völgyi Tájcentrum része, amely akár egész napos kellemes kikapcsolódást biztosít. A bejárat közelében fekvő tó partján visszafelé kipihenhetjük a túra fáradalmait, akár rossz idő esetén is piknikezhetünk a fedett asztaloknál. Aki nem fáradt el eléggé, kipróbálhatja a tájcentrumban található erdei tornapályát, vagy megismerkedhet az Erdészeti tanösvénnyel. / A közeli fehérvárcsurgói kastély ugyan szállodaként működik, de van látogatható része, amely vezetéssel tekinthető meg (belépőjegyért cserébe).

Babaház (Bodajk)

A családi házból kialakított szálláshely maximum 10 fő számára biztosít kényelmes pihenést. A nappaliban egy kihúzható kanapé és egy fotelágy van. Az egyik hálóban egy duplaágy, a másikban egy duplaágy, egy emeleteságy és egy szimplaágy található. A konyha teljesen felszerelt és gépesített, a fürdőben duplafejes zuhanyzó van. A kertben grillezési, bográcsozási és szalonna sütési lehetőség. Rossz idő esetén egy kis könyvtár (idegennyelvű könyvekkel),tévé, dvd, társasjátékok, tévé játék, diavetítő és diafilmek gondoskodnak a szórakozásról. / Mivel a Babaház Bodajk közepén van, így gyalogosan pár perc alatt minden megközelíthető: posta, bolt, zöldséges, dohánybolt, kocsma, étterem, buszmegálló, orvosi rendelő, bankautomata. / Szolgáltatások: / wifi / bográcshely / parkolás / Látnivalók a környéken: / Bodajki kálvária / Bodajki Segítő Szűz Mária Kegyhely / Károlyi-kilátó (Gaja-szurdok) / Gaja-szurdok / Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeum / Csókakő vára / Fehérvárcsurgói-víztározó / Károlyi-kastély /

Bodajk (OKTPH 50 A 2)

A bélyegzőt a Hochburg-Lamberg-kastély bejáratánál, a kerítésén találjátok.

Csókakő (OKTPH 50 B)

A bélyegzőt a parkoló melletti villanyoszlopon találjátok.

Csókakő vára

Az erősséget a tatárjárás után egy stratégiailag kulcsfontosságú út szemmel tartására emelték. Ez volt az a bizonyos „Feheruuaru rea meneh hodu utu”, azaz „Fehérvárra menő hadi út”, ami az első eredeti formában ránk maradt magyar oklevélben, a tihanyi apátság alapítólevelében szerepel. / Érdekesség, hogy a vár neve nem a madárhoz köthető, mint elsőre gondolnánk. Nácz József, aki a Vértes vidékét kutatta, azt mondja, a Csóka név az István egyik korabeli becéző formája, és feltételezi, hogy ő lehetett a XIII. században a vár építtetője, aki valószínűleg a Csák nemzetség tagja volt. Később többek között a Rozgonyi család, Corvin János és Bakócz Tamás birtokolta. / Az épület legrégebbi része a felsővár, e köré épült a XV. században az alsóvár a ma is látható kaputoronnyal. Bár a feltárások során nem találták a nyomait – Evlija Cselebi török világutazó útleírásában egy itt álló mecsetről beszél, amely ráadásul egy XVI. századi vázlatrajzon is szerepel. / A vár megfordult a törökök kezén, majd 1691-től senki nem használta, így az évszázadok során igencsak lepusztult. Az életveszélyes épületet az 1995-ben alapított Csókakői Várbarátok Társasága mentette meg, nagyobb felújításokra pedig az elmúlt években került sor. 2014-re elkészültek a kapuszárnyak, a felvonóhíd, a torony, a délnyugati várfalszakasz és a fa gyilokjáró. Érdekesség, hogy jelenleg is zajlanak régészeti feltárások, amelyek eredményeként főleg a török időkből kerülnek elő leletek, de Árpád-kori kincseket is felszínre hoztak már a régészek. Az épülethez a Keleti-Bakonyra és a Móri-árokra nyíló kilátás miatt is megéri felmenni. Lehetőség van túravezetést is kérni (lásd az elérhetőségeket).

Bauxitföldtani Park és Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum (Gánt)

1920-ban Balás Jenő bányamérnök hatalmas karsztbauxittelepre bukkant az addig viszonylag jelentéktelen, csendes kis falu, Gánt határában. Hosszas előkészítő fázis után 1926-ban indult meg a kitermelés. Ha ma körbesétáljuk Gántot, déli és keleti oldalában meghökkentő látványra lelhetünk: óriási, hullámos felszínű területeket fed egy vörös, apró szemcséjű kőzet. / Az 1930-as években már a világ legtöbbet termelő bauxitbányái közé tartozott, így aztán nem is meglepő, hogy a II. világháború idején Németország is szemet vetett rá. A világégés során teljes kapacitását a német hadiipar szolgálatába állították. A csúcsteljesítmény éve 1953 volt: ekkor 600.000 tonna ércet nyertek ki a bányarendszerből, ami ahhoz képest is tekintélyes mennyiség, hogy működésének évei alatt összesen 10.000.000 tonna bauxitot adott a világnak. A bánya nem csak a mennyiséget, hanem a minőséget tekintve is az élvonalba tartozott. Előnyére vált, hogy a kevés kovasav mellett nagy arányban volt benne titán, cirkónium, króm, gallium és berillium. / Egymás után nyíltak a különböző külszíni fejtések, az utolsóban az 1980-as évek elején indult a munka (ebben található a ma látogatható tanösvény). Ez már nem volt hosszú életű, ugyanis 1987-re eljött az a pont, amelytől fogva a működés már nem lett volna gazdaságos, így a bányák bezártak. Azóta sok tájsebet helyreállítottak (rekultiváltak) és beerdősítettek. / De vajon miért volt szüksége a fémre éhes német hadiiparnak a gánti bauxitra? Ez a kőzet a timföldgyártás alapanyaga, melyre az alumínium előállításához van szükség. A bauxit csapadékos éghajlaton, tartósan magas hőmérséklet hatására keletkezik több féle kőzet málladékaként. A forróság és a nedvesség hatására ugyanis a kőzetben lévő kémiai anyagok jelentős része kioldódik - kivéve az alumínium, a titán és a vas, melyek oxidként halmozódnak fel. A bauxit éghajlatjelző kőzet: a keletkezéséhez szükséges klimatikus körülmények trópusi éghajlaton fordulnak elő. Ez azt is jelenti egyben, hogy a ma a Dunántúl aljzatát képező kőzetlemez-töredék egykor trópusi területen helyezkedett el, csak a későbbiekben sodródott mai helyére. A Dunántúli-középhegység bauxittelepei általában karsztos kőzetek mélyedéseiben, töbreiben estek csapdába, ahová folyóvízi szállítás útján kerültek. Később betemetődtek, hogy aztán a bányászkodás során lássanak újra napvilágot. / A Bauxitföldtani parkon egy tanösvény vezet körbe, melynek 13 állomásán információs táblákat olvasva tájékozódhatunk a helyszín geológiai jellegzetességeiről és bányászati múltjáról. A gödör falain helyenként a kőzettestek elmozdulásáról tanúskodó vetőkarcokat is láthatunk. A vöröslő, földöntúli tájban kanyargó tanösvény végigjárásához 1-2 óra szükséges. / A Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum bejárata előtt korabeli gőzmozdonyt, bányában használt villanymozdonyt és csilléket szemlélhetünk meg közelről. A múzeum belsejében fényképek és ábrák segítenek elképzelni az egykori bányászéletet, miközben a táró alagútjában sétálunk. Megtekinthetünk kézi és gépesített bányaeszközöket - köztük benzines teherautót is. A szénbányákkal szemben ugyanis itt ilyen üzemű járművek használata is lehetséges volt. A 100 méter hosszú alagút végén egy utolsó teremből juttat ki a parkolóhoz egy légajtó. / Az időjárás viszontagságai miatt a tanösvény útvonala és táblái is rossz állapotban vannak jelenleg, de sikeres pályázatoknak köszönhetően 2019-ben kezdetét veszi a felújítás.

Gánt (OKTPH 51 2)

A bélyegzőt a vendéglő ablakában, a bejárati ajtó mellett találjátok.

Gánt (OKTPH 51 1)

A bélyegzőt a turistaház bejárata melletti villanyóra szekrényben találjátok.

Mindszentpuszta (OKTPH 52)

A bélyegzőt a kulcsosház kerítésén, a kapu mellett találjátok. /

Csáki várrom (Oroszlánkő)

A vár egykor a Csákvár felé vezető völgytorkolat védelmére szolgált, csakúgy, mint a közelben lévő Gerencsérvár és a gesztesi vár. Sajnos ma már nehéz lenne kitalálni a falmaradványok alapján, hogy egykor milyen lehetett az alaprajza. Anonymus azt írja, az erősség építője Szabolcs vezér unokája, Csák volt. A Csákok címerállatát, az oroszlánt őrzi a vár első írásos említése is („Oroszlánkew”) 1383-ból. / Úgy tartják, 1038-ban I. Bélát Csák fia, György erről a helyről kísérte Lengyelországba. 1188-ban az épület és a birtok Csák Ugriné lett , aki győri püspök volt, és végül itt is halt meg 1204-ben. Miután Csák Máté vereséget szenvedett a rozgonyi csatában, az erődítmény a király birtokába került. Később a Rozgonyiaké és a Török családé is volt. / Székesfehérvár eleste után, 1543-ban a törökök felégették a környéket, így a várat is. A helyiek később széthordták a köveket. Érdekesség, hogy a Csákok címerállatának emlékét ma a közeli Oroszlány település neve őrzi.

Kőhányás (OKTPH 53)

A bélyegzőt a vendégház előtti faoszlopon találjátok.

Kőhányáspuszta

A tektonikai erők hatására vetővonalak mentén besüllyedt hosszanti völgy a Vértes keleti és nyugati részét választja el, több pontról is láthatjuk szinte egyenes, markánsan leszakadó falát. A szűk árkon nem csak napjainkban húzódik út, már a római korban is ez jelentette az átjárást a hegyvidék közepén. / A 18. században közel hetven földműves és erdei munkás lakta Kőhányást. Az Esterházyak két fontos központját, Majkot és Csákvárt összekötő út mentén 1878-ban épült a birtokosok nevét viselő, Avilai Szent Teréz tiszteletére szentelt kápolna - ma felújított állapotban láthatjuk. Előtte egy kecses, fából készült harangláb áll, kicsit távolabb pedig egy boltozatot formáló kőfalban találjuk Szent Teréz szobrát, Kanalas Sándor erdélyi fafaragó mester művét. / Falut már nem találunk itt, maroknyi lakója mellett csak a turisták használják házait. A szépen rendben tartott tisztáson álló turistaház és a vendégházak jó alkalmat adnak a pihenésre - mivel itt vezet az Országos Kéktúra útvonala, turistára mindig lehet számítani errefelé. / Elhelyezkedése és könnyű megközelítése miatt a tervek szerint 2021-re a kőhányáspusztai turistaházat modern látogatóközponttá alakítják át. A gróf Esterházy Móric Ökoturisztikai Központ az egykori birtokterület tulajdonosáról kapta nevét, aki első nagybirtokosként nyitotta meg uradalma területét a kirándulók előtt az 1930-as években. Az ökoturisztikai központ az egykori sváb település múltját, néprajzi értékeit is bemutatja majd. / A kétszintes épület földszintjén a kiállítások a Vértes természeti értékeit, épített örökségét mutatják majd be, míg az emeleten kap helyet a 45 férőhelyes turistaszálló. A tervekben szerepel egy Zöld bolt és egy sváb ízekre hangsúlyt fektető étterem kialakítása is.

Gesztesi vár

A vár egykor a Csákvár felé vezető völgytorkolat védelmére szolgált, csakúgy, mint a közelben lévő Oroszlánkő és a Gerencsérvár. Hohenzollern Frigyes brandenburgi őrgróf, a Rozgonyi család és az Újlakiak is birtokolták az erősséget, utóbbiak egészen a XVI. századig, amikor török kézre került. Miután 1683-ban a törökök távoztak, a vár gazdátlan maradt, és ahogy ez lenni szokott, a helyiek elkezdték elhordani a köveit. Ezekből épült többek között a majki kamalduli remeteség rendháza is. / A vár két részből állt: volt egy külső védőfal, amelyhez négyzet alakú torony kapcsolódott, valamint egy belső vár is; a kettő között pedig a várudvar. A vár téglalap alaprajzú, északi felén egykor felvonóhidas bejárat biztosította a ki- és bejutást, mellette pedig egy torony állt. / Állagmegóvása sokat váratott magára (egészen az 1960-as évekig), bár 1877-ben Rómer Flóris, a magyar műemlékvédelem atyja már felmérte a romokat. A vár délnyugati részén 1932-től 2013-ig turistaház és vendéglő üzemelt a Munka Turista Egylet jóvoltából. 1942-ben Lux Géza és Csányi Károly kutatta a várat. / Felújítása valamilyen okból kifolyólag rendre meghiúsult. 2013-ban a várfal jó darabon leomlott, így be kellett zárni. Azért még van remény: az épület bekerült a Nemzeti Várprogram második ütemébe.

Várgesztes (OKTPH 54 1)

A bélyegzőt a Gesztesi várromhoz tartó elágazás közelében találjátok az út mentén, egy információs táblán.

Várgesztes (OKTPH 54 2)

A bélyegzőt a bolt ablakrácsán találjátok.

Zsigmond-kő

Várgesztes fölött szép dolomit sziklafal töri át az erdőt: a Gadóz és a Lófő kicsiny fennsíkja meredek lejtővel szakad le Várgesztes felé, e lejtő fölső peremén találjuk a sziklakopárost, melyről leláthatunk a falura. A települést mindössze dombsági magasságig hatoló, erdős hátak övezik minden oldalról. Ugyanakkor északnyugat felé a Zsigmond-kőről már kilátunk Tata és Komárom felé a Kisalföld Duna menti síkjának keleti elvégződésére. / Várgesztes innenső oldalán egy 2000-ben kialakított horgásztó tükre csillog a szikla alatt, a túloldali erdőrengetegben pedig kiszúrhatjuk a Gesztesi vár kockaépületét. Megfigyelhetjük, hogy a falu korábban csak a völgy fenekén, szalagszerűen húzódott, a házak mögött a lankás domboldalon legelők, hosszanti kertek szorultak az erdő aljára. A legeltetés megszűnt, és a korábbi földeket felparcellázták - és ez a sors vár a még parlagon heverő területekre is. / A Vértes fennsíkja természetes akadályt képezett a Székesfehérvár vagy Buda felé tartó, esetleg ezirányú terveket szövögető hadseregek útjában. A kiterjedt platón nem volt egyszerű átjutni, erre lehetőséget leginkább a szűk völgyek biztosítottak, illetve az azokat összekötő alacsony hágók. Ezért a Móri-ároktól (aminek védelméről többek közt a csókakői vár gondoskodott) kelet felé haladva számos várromot találunk a hegyvidék szélső sziklabércein. A vadászati funkció mellett Gesztes vára is ilyen megfontolásból épülhetett, a Vértes itt (és a környéken) lealacsonyodik és több ponton elkeskenyedik. / A dolomitformáción, melyről nézelődünk, olykor sziklamászók gyakorolnak.

Szép Ilonka-forrás

A Vértes legmagasabb hegyének, a Nagy-Csákány platójának nyugati pereme egy markánsan kirajzolódó, nagyjából egyenes északnyugat-délkeleti irányú vetővonalon kialakult éles letörés. A mélybe szivárgó csapadékvizek itt, az árok peremén források ritkás láncában jutnak a felszínre, ezek egyike a Szép Ilonka-forrás. / Nevét egy Mátyás királyhoz köthető legendának köszönheti. A Vértes az álruhás országjárásairól és a szép lányok iránti vonzalmáról is híres király kedvelt vadászterülete volt. A monda szerint egy fiatal lány, Szép Ilonka, aki a hegység belsejében élt ősz apjával, itt találkozott a vadászként bemutatkozó Mátyás királlyal, és természetesen menthetetlenül beleszeretett. / Amikor azonban kiderült, hogy az ifjú vadász valójában maga az uralkodó, rögtön rájött, hogy szerelme reménytelen, nincs jövője. A csalódott Ilonkának megszakadt a szíve bánatában, a visszatérő Mátyás már csak a sírját találta meg. Erről a bús történetről szól Vörösmarty Mihály Szép Ilonka című verse. / A forrás kőfoglalata mellett terméskőből rakott tűzrakó helyet és fából épült esőbeállót is kialakítottak. A kis tisztáson padok, asztalok kínálnak tökéletes lehetőséget az erdei pihenéshez. / A forrástól alig egy kilométernyi sétával érhető el a Vértes egyik leglátványosabb természetes kilátóhelye, a Gráciák bérce.

Vitányvár

Ahogy az már lenni szokott, a várnak számtalan birtokosa volt, kezdve Luxemburgi Zsigmonddal a Rozgonyiakon keresztül Héderváry Istvánig, az építtetőjét azonban nem ismerjük, csak annyit tudunk róla, hogy valószínűleg a Csák nemzetség egyik tagja volt. Az oklevelek először a Gutkeled nemzetségbeli II. Mihályt említik várnagyként 1319 és 1324 között, mint királyi vár pedig - "Castrum Vitam, Vytam vagy Wyttam" alakban - 1379-től tűnik fel. / Egy monda is kapcsolódik hozzá. Újlaki Miklós, aki a Gerencsérvár ura volt, lányát, Krimhildát egy német grófhoz szerette volna feleségül adni, így rossz szemmel nézte, hogy az inkább Hédervári Imréért, Vitányvár tulajdonosáért rajongott. A lovag egy éjszaka meg is szöktette a leányt, és a várába vitte. Újlaki éktelen haragra gerjedt; először megostromolta a várat, de nem járt sikerrel. Ekkor egy áruló várbelitől megtudta, hogy az építménybe titkos út vezet. Ezen keresztül jutott be végül, leütötte Hédervárit, és magával hurcolta a lányát. Otthon aztán biztos, ami biztos, befalaztatta a vár egyik pincéjébe. Hédervári eközben Mátyás királyhoz ment panaszt tenni, aki nem akarta szó nélkül hagyni a dolgot, a Vitányvárhoz utazott. Mire azonban megérkezett, Újlaki már rájött, hogy hibát követett el. Keblére ölelte a leányát, és mégiscsak feleségül adta Vitányvár urához. / A vár török kézen is volt: először 1529-ben ostromolták meg, 1543-ban pedig el is foglalták. A következő évtizedek során még kétszer gazdát cserélt, mielőtt Pálffy Miklós 1597-ben végleg felszabadította, rá egy évre azonban inkább felrobbantották, semhogy ismét a törökökhöz kerüljön. A 18. századtól az épület az Esterházyaké volt, ezután elhordták a köveit a környékbeli építkezésekhez. A Vitányvár Baráti Kör civilek bevonásával rendszeresen végez kisebb állagmegóvó munkálatokat a romokon. / A régészeti feltárás a Kuny Domokos Megyei Múzeum irányításával jelenleg is zajlik, ezért a vár most csak a KL jelzésen közelíthető meg, az északnyugat felől induló ZL jelzésen nem.

Grácia-sziklák

A Vértes alacsony platóit észanyugat-délkeleti csapásirányú, sekély szerkezeti árkok tagolják. Ezeknek oldalai olykor szelídebb, máskor élesebb határvonalon különülnek el a hegység fennsíkjaitól. A viszonylag gyengén szabdalt, alig tagolt hegységben kevés a természetes kilátóhely, éppen e szerkezeti vonalak sziklás peremeiről nyílnak a legjobb kilátások. Mivel ezek a mélyedések közlekedési útvonalat is jelenthettek a zárt, környezetéhez képest kiemelt helyzetű erdőségeken keresztül, talán részben ezért épültek egyes környékbeli várak éppen e peremeken: pl. alig valamivel északabbra Vitányvár, vagy éppen a szintén völgykapuban fekvő Csákvár egykori vára (Szabolcsvár). Az erődítményekből mind a hegységen át vezető utakat, mind az alacsonyabb, síkabb térszíneket szemmel lehetett tartani. / A Gráciák bérce egy apró tisztás, sziklagyep egy alacsony dolomitsziklafal tetején. Körbenézve viszonylag egyhangú, de kellemes panorámában lehet részünk. A Vértes Várgesztes felé emelkedő keleties kitettségű lejtőit kezelt, szabdalt erdők fedik. Jobbra tekintve pedig Környe házait és a Bársonyos alig feltűnő dombjai mögött a Komárom-Esztergomi-síkságot láthatjuk. / Az ide vezető turistautat fehér körök jelzik, a térképek egyelőre nem jelölik.

Körtvélyesi erdei temető

Mi mesélhetne érzékletesebben az enyészetről, mint az olyan települések temetője, amelyek hajdani lakóikkal együtt mára maguk is eltűntek a föld színéről? Az ember nagyságú sziklákkal tarkított medrű, régen sokkal bővizűbb Csákány-patak mentén sétálva, a rövid, de vadregényes Mária-szakadék tetejére érve különleges helyet találunk. Az erdő mélyén, egy fakerítéssel körbevett területen düledező, ódon sírkövek bukkannak elő az aljnövényzetből; egy elkorhadt, öreg fa törzséről faragott, viseltes arcú Krisztus vigyázza a holtak nyugalmát. Csendes merengésre csábító hely. / Ez a körtvélyesi erdei temető, ahova nemcsak a közeli Körtvélyespuszta, hanem pár környékbeli település - Csákányos-, Szt. Tamás és Kapberekpuszta - magyar- és németajkú lakói is temetkeztek egykor. A temetőről az 1800-as évek elejéről valók a legkorábbi feljegyzések. Körtvélyespuszta egyházközösségi gondozását 1815-től a felsőgallai plébánosra bízták a kerítés mellé kihelyezett ismertető tábla tanúsága szerint. Akárcsak megannyi sorstársa, ez a falucska is fokozatosan elnéptelenedett: 1875-ben még 85-en éltek itt, 2001-ben viszont már csak hárman. A temetőt évtizedek óta nem használják, jelenleg tizenöt sírt - köztük néhányat egyszerű vas kereszttel jelölve - találunk benne. A kerítésen kívül van még hét, 1945 kora tavaszán, a II. világháború végén elesett magyar katona közös síremléke is. / Az erdei temetőtől a K+ jelzésen érdemes átsétálni a pár száz méterrel arrébb lévő körtvélyesi kápolnához is, melynek közelében az egykori település megmaradt házait találjuk.

Körtvélyesi-kilátó (Tatabánya)

A körtvélyesi erdei temetőnél a Kis-Kopasz-hegy csúcsának meghódítása előtt érdemes megállnunk. Még a múlt század derekán is temettek el itt embereket, de ma már csak egy szépen gondozott, körbekerített sírkert a Vértes keleti végében. Innen, vagy a csákányospusztai kulcsosháztól néhány perc alatt elérhetjük a 2015 tavaszán átadott Körtvélyesi-kilátót, melynek a neve kissé megtévesztő, hiszen bár Körtvélyespuszta közelében van, maga a 480 m magas Körtvélyes egy másik hegy pár kilométerrel arrébb, a Vértes legmagasabb csúcsától, a közeli Nagy-Csákánytól délre. / A Kis-Kopasz tetejére épített különleges, háromszög alakú fémszerkezetet vörösfenyővel borították, kialakítva 16 méteres magasságát. A legfelső kilátószintről főként a Tatai-medencét, az alattunk elterülő Tatabánya városát és a szemközt fekvő Gerecse magaslatait csodálhatjuk meg. Déli irányban látszik a Nagy-Csákány, észak illetve kelet felé pedig tiszta időben feltűnik a Pilis-tető, valamint a Nagy-Kopasz a Budai-hegységben. Hátrafordulva a Mészáros-hegy takarja ki a panorámát, a csúcsán az adótoronnyal. Ha tudjuk, mit kell keresni, Tatabánya fölött kivehetjük még a Turul kiterjesztett, innen nézve aprócska szárnyait is, míg azoktól jobb felé végigpásztázva a hegygerincet a tekintetünk a Ranzinger-kilátó 30 méteres fémszerkezetében akadhat meg. / A Körtvélyesi-kilátóról vélhetően rálátni a győztes bánhidai csata helyszínére is - a baj csak az, hogy maga a helyszín bizonytalan, sőt a csata időpontjáról, résztvevőiről is vitatkoznak a történészek. A legenda szerint 907-ben Szvatopluk és Árpád fejedelem seregei vívtak itt véres küzdelmet, amely a magyarok győzelmével végződött, és a szláv uralkodó még aznap a Dunába veszett menekülés közben. Más források szerint viszont a csata nem akkor, és nem is ezen a helyen játszódott le, hanem Pozsony mellett, sőt nem is Szvatopluk, hanem a gyermek német király, Lajos seregei ellen.

10 Bodajk - Szárliget (OKT-10)

Author

Trail stats

Itinerary description

Waypoints