06 Badacsonytördemic - Nagyvázsony (OKT-06)

Badacsonytördemic (OKTPH 30)

A bélyegzőt a jegypénztár melletti falon találjátok.

Bujdosók lépcsője

Az 1936-ban épített lépcsősor a Badacsony nyugati oldalában köti össze a Kuruc-körút elnevezésű, P jelzésű turistautat az Országos Kéktúra (K) útvonalával. A 464 fokból álló, megmunkálatlan bazaltkockából épített lépcsősor mentén számos pihenőállomást találunk, amelyek a kuruc kor kiemelkedő személyiségei után kapták nevüket, mint pl. Zrínyi Ilona, Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen, Csáky Krisztina, Lorántffy Zsuzsanna. / A lépcsők aljában az egykori Rodostó turistaházat találjuk, a tetején pedig a Czinka Panna-pihenő és egy esőház várja a kifulladt turistákat. A lépcsősor mentén a növényzet mellett hatalmas bazalttornyok, törmeléklejtők, bazalttörmelékek vonják el a figyelmünket a mászás (vagy ereszkedés) fáradalmaitól. / 1935-ben Rákóczi-emlékévet tartottak a kuruc vezér halálának 200. évfordulójára, ekkor épült a Rodostó turistaház és a lépcső is, innen ered tehát a menekülésre kényszerült kurucokról elnevezett pihenőhelyek elnevezése is. A lépcső tetejétől nem messze található a Tördemici kilátóhely a K▲ jelzés mentén, ahonnan tökéletes kilátás nyílik a szomszédos "testvértanúhegyre", a Szent György-hegyre.

Tördemici-kilátóhely, Badacsony

A Tördemici-kilátóhelyről először a Szent György-hegy látképe fog szembetűnni, amikor megérkezünk a padokkal és asztallal is ellátott, korláttal biztosított panorámapontra. A szembenső hegy oldalában a pincékkel és présházakkal tűzdelt szőlőskertek látványát előbb sűrű erdőtakaró váltja, majd magasabb pontjaira emelve tekintetünket, felsejlenek a sötétlő bazaltorgonák. / Bal felé a Balaton víztükre csillog, hátrébb a Keszthelyi-hegység, közelebb pedig Szigliget dombszerű hegyei magasodnak a tópart fölé. A szigligeti vár sziluettje a sötét háttér miatt nem adja könnyen magát, de ha célirányosan keressük, meglelhetjük. A Csobánc és a Gulács jellegzetes alakjai is előttünk hevernek. / Kialakulását tekintve a Badacsony bazaltsapkás tanúhegy: az évmilliókkal ezelőtti vulkanizmus során a forró, folyékony bazaltláva tavat alkotva terült szét. Kihűlve igen hatékony védősapkát biztosított a hegynek, megvédve azt az erózió alacsonyító hatásától. Így a bazaltsapkás tanúhegyek tetőszintje az egykori felszín magasságáról árulkodik. A vulkanikus eredetű plató tetejének élesen leszakadó pereméről számos kiváló panoráma nyílik. A Tördemici-kilátóhelyet felkeresve is egy ilyen pontról nézelődünk.

Ranolder-kereszt

A roppant nagy méretű kőkeresztet szemlélve első kérdéseink közt merülhet föl, hogy miként volt lehetséges a 19. században ekkora kőtömböket a hegytetőre vonszolni. A válasz jól érzékelteti a kihívás mértékét: az emberi erő itt mit sem ért, az óriási kőtömböket 40 pár bivallyal vontatták föl.  A 12 méter magas, klasszicista stílusú építmény 1857. szeptember 14-én készült el, nevét az ötletadóról kapta. / Aki nézett már föl éjszaka a víz felől a Badacsonyra, annak alighanem elsőként a szinte távoli világítótoronyként fénylő kereszt tűnt fel a hegyen. Az energiát egy napelem biztosítja. / A kereszt előtti lépcsőn lesétálva a bazaltorgonák lapos tetejéről élvezhetjük a tökéletes balatoni kilátást. A Harangozó-börcnek nevezett terasz (a börc nem véletlenül emlékeztet a bérc kifejezésre, hiszen ugyanúgy sziklakiszögellést jelent) kinyúló sziklája kalapácsütésre a harangéhoz hasonlatos hangot hallat. / A hegy fennsíkjának szélén kéményszerűen ácsorgó bazaltorgonák a vulkanikus múlt tanúi. Kb. 4 millió éve különböző lefolyású kitörések váltották egymást, ennek során előbb keményebb kőzetekből kisebb gyűrű jött létre, később ebben a medencében hígan folyós bazaltláva terült szét. A lávató lassan kihűlt, megkeményedett, ezáltal ellenálló védőburkot vont a lepusztulásra hajlamosabb kőzetek fölé. Ez a bazaltkéreg megőrizte a valamikori felszín magasságát - tanúhegyeket emelve a fokozatosan lealacsonyodó, sík medencék fölé. A bazaltláva kihűlése során összezsugorodott, és peremén a hűlés irányára merőleges repedések képződtek benne. A hasadékokat az erózió továbbtágította, így jöttek létre az egymástól elkülönült bazaltoszlopok - melyek legfelső, sík lapjára a Ranolder-kereszt alatt mi is ráállhatunk.

Egry József-kilátóhely

Az 1908-ban emelt kis épület bazaltkockáit a hegyen fejtették. A bástyaromra emlékeztető négyszögletű építmény falán egy ablakot találunk, a kilátás felőli oldalán pedig ajtó nyílik. Sajnos a helyiség koszos, elhanyagolt, pedig jobb állapotban kiváló bivakhely válhatna belőle. Egry József központi témája volt a balatoni táj, innen származik a kilátóhely neve. A neves avantgárd festő Badacsonytomajban hunyt el, és itt is helyezték örök nyugalomra. / A kilátó csodás panorámát biztosít a Balatonra: alattunk Badacsony szőlősorai és borozói, a tó túloldalán pedig a Fonyód fölötti magaslatok kettőse emelkedik. Tiszta időben szépen kirajzolódnak Somogy lankái is. A helyszín báját a víztükör közelsége és a madárperspektíva adják.

MOL kút (Badacsonytomaj, 71.sz. főút)

Szolgáltatások: / Shop / Bringás szerszámkészlet, pumpafej / Palackos PB-GÁZ  /

Hertelendy-emlékkő

Hertelendy Ferenc (1859-1919) Zala megye főispánja volt, de ezzel még természetesen nem érte volna el, hogy emlékkövet állítsanak neki a Badacsony egyik legszebb pontján. Hertelendy politikai kapcsolatait ügyesen használva sokat munkálkodott a tó északi partjának turisztikai fejlesztéséért, elsősorban a vasútvonal kiépítése érdekében. A sínek lefektetése nélkül a Balaton északi partja valószínűleg sosem vált volna olyanná, mint amilyennek ma ismerjük, a turizmuson hatalmasat lendített a kor leggyorsabb tömegközlekedési kapcsolatának kiépítése. / Hertelendy volt a tó felvirágoztatásán dolgozó Balatoni Szövetség alelnöke is. Emlékkövét ez a szervezet állította 1927-ben. A robosztus bazalttáblába vésett felirat kissé megkopott, aljában a környező önkormányzatok állította márványtábla foglalja össze az emlékkő üzenetét (2011 óta). / Közvetlenül mellette találjuk a Páholy kilátóhelyet. Indokolt az elnevezés: valóban: mintha egy színház erkélyéről nézhetnénk le a mozgalmas északi partra. Hosszan elnyúló, összenőtt településhalmaz kíséri a Balaton vonalát, láthatjuk a forgalmas 71-es út kanyargó szalagját, az északi part „ütőerét". A tó párájában ott sötétlik a Tihanyi-félsziget sziluettje is. / A bazaltpadlós kilátóhely nem teljesen a fennsík peremén, hanem már kicsit lejjebb, a Badacsony oldalában található, ennek megfelelően erdős szakaszon. A kilátás emiatt némiképp korlátozott. A Hertelendy-emlékkövet és a Páholyt érinti az Országos Kéktúra turistaútja is.

Kisfaludy-kilátó

A Badacsony fennsíkjából éppen csak kiemelkedő, 438 méteres csúcsot (mely a hegy nevét viseli) egy 18 méteres kilátótoronnyal toldották meg 2011-ben. Az acélszerkezetet borovifenyőből készült „ruha" borítja, belül spirállépcsőn juthatunk föl a panorámaszintre. / A körkilátást csak egy rövid szakaszon szakítja meg a Badacsony erdőjének lombkoronaszőnyege. Mellvédre rögzített, fotókkal illusztrált táblák segítenek a nézelődőket körülvevő, változatos és tartalmas terep elemeinek azonosításában. Van mit nézni: kivételesen jó adottságú helyszín ez egy kilátónak, hiszen minden irányban más érdekességek színesítik a tájat. Kevéssé párás időben a Balatonnak gyakorlatilag a 2/3-át látni, Tihanytól egészen a Keszthelyi-öbölig. A parton üdülőtelepülések színes halmazai, mögöttük erdők és a Balaton-felvidék dombszerű hegyei követik egymást. Szemben Fonyód apró hegyei takarják el Somogy egy részletét. / A Káli-medence teljes egészében kibontakozik előttünk, látszik túlvégén a Fekete-hegy, éles szeműek az Eötvös Károly-kilátót is kiszúrhatják Szentbékkálla fölött. Egytől egyig felsorakoznak a tanúhegyek is: markáns méretével és bazaltorgonáival tűnik ki a Szent György-hegy, láthatjuk a Gulácsot és a Tóti-hegyet, illetve kisebb, kevésbé ismert testvéreiket is. / A Tapolcai-medencében és szegélyén sorakozó bazaltsapkás tanúhegyek a 3-5 millió évvel ezelőtti vulkanizmus hírnökei. A szerkezeti mozgások következtében elvékonyodott földkérget áttörő magma, mivel rövid utat tett meg a felszínig, forró, hígan folyós formában került a szabad levegőre. A korábbi, hevesebb kitörések anyagából képződött medencében szétterülő bazaltláva megszilárdulva kemény, ellenálló kérget vont az alatta található, üledékes kőzetekre. Az erózió a „kis erő, nagy idő" elve szerint szépen lassan, évmilliók alatt lepusztította a felszín leggyengébb alkotókőzeteit, de a bazaltsapka ellenállt: így magasodtak fokozatosan környezetük fölé az egykori felszín magasságát őrző tanúhegyek. Ha körbenézünk a kilátóból, kétféle hegyalakot láthatunk a közelben: lapos tetejűeket (pl. Badacsony, Szent György-hegy), illetve csúcsos, piramisszerűeket (pl.: Gulács, Tóti-hegy). Utóbbiaknak nincs igazi bazaltsapkája, anyaguk, „tartóoszlopuk" a vulkáni kürtőben megrekedt, ott megszilárdult bazalt.

Gulács csúcs

Felnézve a Gulácsra egy karcsú, erdőpalástba burkolózó hegyet láthatunk. Apró csúcsára - a meredekséget kicselezve - spirál alakban vezet fel a turistaút, mely tekintélyes, zord kőzettörmelék-lejtőt keresztez, de előbukkannak a kihűlésük során oszlopossá zsugorodott bazaltbordák is. A Gulács kürtőkitöltés maradványa, anyagából a meredek nyugati oldalon jókora darabot harapott ki a bányászat. / Emelkedés közben egy-egy gyérebb növényzetű pontról kiláthatunk a Badacsony, illetve a Balaton felé - becsüljük meg ezt a látványt, mert a csúcs ennyit sem nyújt. Feltűnik a Szent György-hegy háta is, a tetőpontot elérve pedig sziklagörgetegek döfik át a talajt. A szűk ösvényt a Magyar Turista Egyesület Balatoni Osztálya formálta 1934-ben, és Lóczy Lajosról, a Balatont is kutató, neves földrajztudósról nevezték el. Amint a fölfelé tartó csapás sálként tekeredik a hegyre, megnő körülötte a lejtőszög, a köves talajt pedig csenevész sziklai társulás, néhol bozótszerű erdő lakja. / A hegytetőn legföljebb pihenés céljából érdemes időzni - hiába jelent a Gulács név eredetileg kopaszt, sűrű növényzet a hegy sapkája. (Más értelmezés szerint a gúla alak az elnevezés forrása.) Főként a nyugatra elterülő táj látképével lakhatunk jól: a Keszthelyi-hegység, és valamivel közelebb a Szigliget fölé magasodó hegycsoport tűnik fel, de a Szent György-hegy is megmutatkozik a lombok szorításában. / A csúcsot meghódítani kb. 40-60 perces kitérő az Országos Kéktúra K jelzéséről.

Káptalantóti (OKTPH 31)

A bélyegző a büfé ablakrácsán a bejárattól jobbra található.

Vár-kút (Csobánc)

A Vár-kút forrása valószínűleg több túrázó emlékezetében marad meg, mint egy átlagos víznyerőhely. Pedig alapvetően csak egy betonkocka keretezte a mélybe fúrt lyukat, majd arra egy viszonylag igényes fatetőzet került cseréppel fedve. A kerekes kút mellett, a gaz ölelésében azonban áll egy mindössze térdig érő, bazaltkockákból rakott, házat imitáló építmény is. Ez a ma is működő forrás: a hozzá csatlakoztatott napelem elegendő energiát biztosít a beszerelt szivattyúnak, hogy az a mélyből vizet jutasson a felszíni foglalatig. A házikó elején található csapból gombnyomásra folyik a kellemesen hideg forrásvíz.

Csobánc (kilátóhely és várrom)

A Balaton-felvidék nyugati szegletének tanúhegyei bástyákként emelkednek ki a Tapolcai- és a Káli-medence síkjából. Szőlőskertekkel fedett oldaluk, erdős hegyhátaik mellett sajátságos alakjuk látványa teszi őket magával ragadó jelenséggé. Némelyikük csúcsos, szabályos háromszög alakú, de a turisták körében legnépszerűbb tagjaik - mint amilyen a Badacsony, a Szent György-hegy, vagy éppen a Csobánc - lapos hátat hordoznak. / A Csobánc fennsíkja egészen kicsi, mégis megfér rajta egy várrom. A kilátás pazar: hosszában szemlélhetjük a Káli-medencét, az összes környező tanúhegyet, és természetesen feltárul előttünk a Balaton víztükre is. A távolban, a Tapolcáig nyújtózó lapály mögött a Keszthelyi-hegység fennsíkja zöldell. Északi irányban a Bakony alacsony magaslatai hullámoznak. A felfelé vezető nagy szerpentin a keleti hegyoldalban parádés kilátást enged a környező területekre, ezért már a feljutás is élményszámba megy. / A vár építését a 13. század közepén kezdték a diszeli nemesek kívánságára. A következő század során a Rátót nembe tartozó Gyulaffy családban már dél-itáliai eredetű gazdákra talált. Amikor Habsburg Miksa Mátyás király halálát követően betört az országba, Csobánc várát Kinizsi Pál utasítására megerősítették. Miután Buda török kézre jutott, Csobánc végvárként a Balaton mentén húzódó határt őrizte, mely elválasztotta egymástól a Habsburg Birodalmat és az Oszmán-török fennhatóságú területeket. Ekkoriban Gyulaffy László volt a várkapitány, aki a veszprémi vár ostroma során szerzett magának hírnevet. / 1561-ben a szomszédos Hegyesd vára elesett, de Csobáncot többszöri próbálkozásra sem tudták bevenni a következő években. Így aztán az Esterházy-család 1669-ben - néhány nyugalmas évtized után - egy büszke, jó állapotú várat tudott uralni nem kevés ráncfelvarrás után. Az 1690-es években pedig nem akárki katonáskodott itt, hanem Béri Balogh Ádám, II. Rákóczi Ferenc híres brigadérosa.. / Miután a törököt kiűzték, a bécsi vezetés a vár lerombolása mellett döntött, a terveket azonban keresztülhúzta a Rákóczi-szabadságharc kitörése. 1705-ig Csobánc a császári katonaság kezén volt, akiktől a kuruc csapatok szerezték meg. 1707. február 25-én a Bécs felé visszavonuló haderő közel ezer főt számláló serege megpróbálta bevenni Csobánc várát, de mint oly sok elődje, kudarcot vallott. Pedig jelentős túlerőben voltak: a kuruc Szász Márton vezetésével 30 gyalogos, puskás hajdú, 30 bemenekült fegyveres nemes, illetve az ő lányaik és asszonyaik tartózkodtak csupán a falakon belül. Az ostromló haderő közel 400 főt vesztett, és elbukott. A védők neveit domborműves emléktáblán olvashatjuk el a romok közt. / Végül 1709-ben ismét császári kézre került a vár, és történetének robbantások vetettek véget. Az egykor díszes, reneszánsz faragványokkal ékesített épületegyüttesből mára nem sok maradt. 1953-ban régészeti ásatásokat és állagmegóvási munkálatokat végeztek a területen, megmentettek néhány reneszánsz ajtó- és ablakkeretdarabot, de jelentős változás nem történt. Egészen 2003-ig kellett várnia a pusztuló romoknak, hogy a sorsuk jobbra forduljon: Gyulakeszi lakosai ekkor hozták létre a vár megmentésének céljából a Csobánc Váráért Alapítványt és a Gyulaffy László Hagyományőrző Bandériumot. Ettől fogva a lelkes helyi civileknek köszönhetően évről évre változik, szépül a Csobánc környezete. A legújabb változás a vár életében, hogy októbertől – a Magyar Természetjáró Szövetség jóvoltából – a Csobánc tetején már OKT pecsételőhely is található.

Csobánc (OKTPH 31 B)

Csobánci Rossztemplom

A templom az egykori szőlőművelő falu, Csobáncszög egyháza volt. Történetéről keveset tudunk, kezdetben valószínűleg a (gyula)keszi udvarnokok voltak a terület tulajdonosai. Később a várat is birtokló Gyulaffyak tulajdonába került a falu, ezalatt Csobánc várának „árnyékában” kis mezővárossá fejlődött, amit pecsétnyomója is bizonyít: a lenyomaton egy egyenes kardot tartó kar vág a Félhold felé, fokánál a ragyogó Nap látható, körirata: „Csobancz varossa”. / A 18. század elején, valószínűleg a sikertelen osztrák ostrom után néptelenedett el, amikor lakói Diszelbe költöztek. Víz hiányában, viszonylag magasan nem csoda, hogy később sem települt újjá. / Az egyhajós, félköríves szentélyű templom a 13. században épülhetett, déli falán félköríves ablakokat látni, a bejárat a nyugati oldalon volt. / Miután a falu elnéptelenedett, a házak helyét a szőlők vették át, és a helyi gazdák gazdasági épületként is használták a korábbi szent helyet. Az 1950-es években akkori tulajdonosa a templom szentélyébe borpincét épített. / A gondozatlan, növényzettel sűrűn benőtt, fedetlen romot ma a csobánci várhoz felvezető út mellett láthatjuk, itt kell átvágni az Országos Kéktúra ösvényére, ami felvezet a hegytetőre.

Szentbékkállai kőtenger

Mintha valaki egy hanyag mozdulattal szétszórt volna pár túlméretezett kavicsot, úgy hevernek a dombtetőn a szürke kőtömbök. A szelíden hullámzó tájban meglepő látvány a sok, egyedi alakú sziklaforma. Szögletes éleikhez kerekdeden hajló horpadások, enyhén ívelt domborulatok társulnak, esőzés után a kisebb mélyedéseikben apró tócsák, madáritatók csillannak meg. Köztük hangulatos ösvény vezet végig. / A kőtömbök a Pannon-tó partvidékének egykori jelenlétéről tanúskodnak. A partközeli sekély víz aljzatán megtörő hullámok összeroskadnak, a vízben szállított hordalék így lerakódik, és felhalmozódik. Hogy a szél ne hordja el ezt a finomszemű kőzetet, arról azok a kovasavas oldatok gondoskodtak, amelyek átjárva összecementálták, kőzetté szilárdították az anyagot. / A későbbiekben a szél vette át a főszerepet a terület formálásban, amint kifújta a területről a puhább üledékeket, ezzel kitakarta az ellenálló tömböket, hordalékával pedig csiszolta, meg is karcolta a kőtenger darabjait. Ezután (főleg a pleisztocén jégkorszakok idején) a víz és a hőingás szerepe is felerősödött: a repedésekbe befolyt és ott megfagyott víz térfogatnövekedésével nekiállt feldarabolni a kőzettestet, akárcsak a hőtágulást és zsugordást okozó hőmérsékletváltozás. A kőtenger egyes képviselői így szétestek, önálló táblákra töredeztek: erről tanúskodik az akár egyetlen ember súlyával is megmozdítható ingőkő (a Kelemen-kő), ami már csak néhány ponton érintkezik az alatta lévő tömbbel, mellyel korábban összetartozott. / A fordulatos sorsú homokkő egyébként jól megmunkálható anyag: hosszú időn keresztül faragtak belőle hatalmas malomköveket. Erre a tevékenységre ismerhetünk rá Kővágóörs nevében is, mivel a település gyakorlatilag ráépült egy ilyen kőhátra - egy 19. századi leírás szerint egyes házak falainak tövében fel is bukkan a homokkőtest. A Káli-medencében több helyen lelni hasonló, de általában a szentbékkállainál kevésbé gazdag és látványos kőtengert.

Kemencés vendégház (Szentbékkálla)

A hangulatos, különálló ház egylégterű, a nappalijában egy kényelmes kanapé van. A nyitott hálófülkében egy franciaágyat, illetve a galérián két különálló ágyat találunk. A fürdőszobában mosdó, zuhany és WC szogálja a vendégek kényelmét, a meleg vizet villanybojler biztosítja. Télen egy látványkályhával és két elektromos fűtőeszközzel varázsolható komfortosabbá a szállás. / A főzési lehetőségről felszerelt nyári konyha, kemence, az udvaron bográcsozó hely gondoskodik. Előző napi bejelentkezéssel - falusi vendégasztal keretében - házi készítésű, helyi alapanyagokból készült reggeli és vacsora kérhető külön díjazásért. A reggeli már 1 főtől, a vacsora viszont csak teljes foglalás (azaz 4 fő) esetén vehető igénybe. / Szolgáltatások: / falusi vendégasztal / kemence / bográcsozó hely / fedett parkoló / Látnivalók a környéken: / Velétei palotarom / Szentbékkállai kőtenger / Eötvös Károly-kilátó / Kornyi-tó, Kővágóörs / Tapolcai Tavasbarlang és Látogatóközpont / NTAK azonosítók / Vendégház / NTAK regisztrácíós szám: MA19012747 / NTAK adószám: 55285458-1-39

Velétei palotarom

A fák közt megbújó rom történetében több a kérdőjel és a találgatás, mint a konkrétum. Már nevének két tagja is bizonytalanságokkal teli. Ha a térképre nézünk, sehol a környéken nem lelünk Veléte nevű települést. Persze gondolhatnánk, hogy - mint oly sok falut - „felfalta" a történelem. A valóság ezzel szemben az, hogy Velétéről csak Kárpátalján tudunk, a Balaton hegyvidékén nincs és nem is volt ilyen nevű település. / A palota kifejezés is magyarázatra szorul, de e tekintetben is kevés tényt ismerünk: egy 1559-ben kelt okirat azt valószínűsíti, hogy a veszprémi püspök palotája, pontosabban udvarháza lehetett itt. Ezt támasztja alá az is, hogy a XIV. században a király Tátika váráért cserébe a püspöknek adta Szentbékkállát. Mindezek mellett régi helyi mondák arról szóltak, hogy III. András király vadászkastélya állhatott ezen a helyen. / A gótikus stílusú épületből nem sok maradt, de jól látható rajta például az egykori erkélyt tartó konzol maradványa. Szintjeinek száma vitatott. Minden valószínűség szerint az erre portyázó török csapatok rombolták le.

Szentbékkálla (OKTPH 32)

A bélyegzőt a vegyesbolt-dohánybolt-kocsma épületével szemben, az OKK információs tábla oszlopán találjátok.

Töttöskáli templomrom

A középkorban Töttöskál falu állt ezen a helyen, ahol most Szentbékkálla szőlősorai és présházai lakják be a hegyoldalt. A falvak nevében megjelenő Kál elnevezés az azonos nevű nemzetség névadójára utal. / A falu temploma valószínűleg XII-XIII. századi, tehát az Árpád-korban épülhetett. Kialakítását tekintve keletelt épület volt, azaz nyugat-keleti hosszirányban épült úgy, hogy a hívők kelet felé imádkoztak benne. Ennek megfelelően bejárata a nyugati oldalon nyílt. Kétpilléres kegyúri karzat is állt a bejárat mellett. Sajnos ennél behatóbb ismeretekkel nem rendelkezünk az épületről. A török előrenyomulás idején a falu elnéptelenedett, a templom állapota leromlott. Később ugyan helyrehozták, de egy XIX. század végéről származó leírásban már ismét romként áll. Mára nem sok maradt a falakból. Mellette bájos megjelenésű, de szintén pusztuló présház áll. Érdekesség, hogy a hangulatos helyszín szerepelt az Állítsátok meg Terézanyut! című magyar filmben. / Mellőle szemlélődve elénk tárul a festői szépségű Káli-medence fátlan síkja. Túloldalán egymás hegyén-hátán emelkednek a tanúhegyek, magasságával uralja a képet a Badacsony.

Öreg-hegyi-kút

Bár a Fekete-hegyet felépítő vulkanikus eredetű kőzetek nem karsztosodnak jól, azaz nem jellemző rájuk a sűrű, kiterjedt repedéshálózat, mely a mélybe vezetné a vizet, az Öreg-hegyi-kút megbízható, bővízű forrás az év nagy részében. Az itt felbukkanó víz a délebbre található, jobban karsztosodó kőzetek felől érkezik. / Az ilyen meleg, száraz, napsütötte területeken, ahol a mezőgazdaság is virágzik, nagy kincs a forrásvíz. Szentbékkálla legkiterjedtebb szőlőterülete kúszik fel a Fekete-hegy vállán, ezért a szőlőbirtokosok bazaltból épített foglalattal és egy kis fülkével igyekeztek megvédeni a kút tisztaságát. Az óvó szándék fejeződik ki a mára már nehezen kiolvasható feliratban is: „E kútba piszkos edént meríteni tilos! Akit rajta kapnak, 5 pengőre büntetik! Elöljáróság" / Előfordulhat, hogy hosszú nyári kánikulák, szárazságok idején a forrás vize elapad.

Eötvös Károly-kilátó

A kissé kopott kilátótorony tetőszintjéről egészen sajátos látképben lehet részünk: a Káli-medence alján kis méretű tavak csillognak (pl. Kornyi-tó), peremén alacsony hegyek emelkednek. A leglátványosabb a tanúhegyek tömbjeinek sora: a Badacsony, a Gulács, a Csobánc és kisebb társaik. De a háttérben a Szent György-hegy és Szigliget magaslatai is megtalálhatók, éppen úgy, ahogy a Keszthelyi-hegység lapos vonulata. Ügyesebbek kiszúrhatják a Hegyes-tű bányászattól felsebzett ormát is. A partmenti dombsor alacsonyabb szakaszai mögött szűk sávban látjuk a Balatont, és a túloldalon Fonyód kettős hegykúpját is. Érdekes megfigyelni, hogy a széles lapály ellenére milyen apró falvak alkotják a Káli-medence településszerkezetét. Úgy tűnik, a Balaton partjától hátrébb elterülő, sok helyen vizenyős aljú, rossz lefolyású terület nem kedvezett a nagyobb méretű falvak kialakulásának. / Szerencsés esetben fantasztikus élmény megfigyelni innen egy gyorsan átvonuló balatoni vihart, ahogy sötétbe öltözteti az egész partvidéket, és baljós függönyként takarja el a tanúhegyeket. / A Fekete-hegy vulkanikus eredetű fennsíkjának peremére először 1950-ben, bazaltból építettek kilátót. 1978-ban ezt cserélte le a ma látható, vörösfenyőből emelt torony. A kilátó 369 méteres magasságban áll. A 2000-es évek végéig egy emelettel magasabb volt, de egy villámcsapásban súlyosan megsérült - 2010-ben mentették meg, ehhez azonban a legfölső szintet kénytelenek voltak elbontani. Névadója, a neves politikus, Eötvös Károly 1900-ban írta meg beszámolóját balatoni körútjáról „Utazás a Balaton körül" címmel.

Balatonhenye (OKTPH 33)

A bélyegzőt a buszfordulónál lévő OKK információs táblán találjátok.

A Botos-hegy felhagyott kőbányája (Balatonhenye)

A Balatonhenye határában emelkedő hegy tájhasználata évezredes múltra tekint vissza. A karszt természetes növényzete eredetileg a cseres-kocsánytalan tölgyes volt, de ennek túlnyomó részét az ember kiirtotta, csak csekély folt maradt meg belőle. Helyét szántó, legelő és rét vette át. Az erdők kivágását valószínűleg már a kelták kezdték, később a rómaiak szőlőt telepítettek a déli lejtőkre. A honfoglaláskor a terület a Kál horka szállásterülete volt, a középkorban pedig a szőlőtermesztés mellett a szántók vettek el az erdők területéből. / A török dúlás után visszatelepült és gyarapodó lakosság egyre több állatot tartott, amelyek gyakran legeltek a ligetes tölgyesben. A kilátópontunkkal szemközti domboldalt is tölgyerdő borította korábban a mai borókás helyett. / A Botos-hegy déli oldalának dolomit sziklafüves lejtőjének gyakori fűféléi a pusztai csenkesz, a fenyérfű és a kunkorgó árvalányhaj, közöttük a csabaíre, kőtörőszekfű és a védett árlevelű len virágzik. Az északi oldalon a talaj kissé vastagabb, és a vízviszonyok is kedvezőbbek, itt láthatunk tavaszi héricset és lila virágú nagyezerjófűt is. Az élőlények közül érdekes lehet bikapók és a ritka, de jellemző rovar, az imádkozó sáska. / A közeli, egykori kőfejtőben fejtett, jól rétegzett követ a környékbeli házak építésére használták. A természetes módon töredezett dolomitmurva viszont kiváló útalapozó volt. A 220-230 millió évvel ezelőtt kialakult, ma a Botos-hegyen található kőzettípusok az Alpok geológiai felépítésével mutatnak hasonlóságot. A késő-triász kori Thetys-tengerben kialakult több ezer négyzetkilométeres árapálysíkságon a lerakódó üledék eredetileg mésziszap volt. A száraz éghajlat és a párolgás miatt a tengervíz besűrűsödött, majd a lefelé szivárgó tömény oldatok dolomittá változtatták azt. A mésziszap lassan, évmilliók alatt szilárdult kőzetté. / A 2000-es években újra akarták nyitni a kőbányát, de a helyiek és környezetvédők tiltakozására a tulajdonosok visszaléptek a tervtől. / A Henyei-fennsíkon átvágó, S jelzésű turistaúton továbbhaladva Kapolcs felé állt a híres henyei ősbükk, a környék egyik legidősebb fája. Az egykori erdők egyik utolsó hírmondója volt a közel 400 éves fa, amelynek sajnos már csak a csonkját látni, mivel 2008-ban ismeretlen okból kigyulladt az odúja. A következő évben a korona nagy része már elszáradt, majd 2010-ben még utoljára kihajtott. A kiszáradt törzs 2016 tavaszán dőlt ki. A hatalmas bükköt a 19. század második felében az erdőirtások során kitermelt erdő egyetlen élő tanújaként akkori gazdái, a Halász família tagjai hagyták meg az utókornak emlékül, így róva le kegyeletüket az öreg fák iránt. / A Botos-hegyi kilátópontról nézve Balatonhenye templomtornyán túl a Káli-medence fátlan síkja terül el, a háttérben a Balaton-partot övező Pál-, Bálint- és Fülöp-hegyekkel. Tőlük jobbra a tó túlpartján hullámzó Somogyi-dombság is kirajzolódik, sőt egy keskeny csíkban a Balatont is felfedezhetjük.

Balaton-felvidéki Erdészeti Erdei Iskola

Az erdei iskola 42 fő számára biztosít szállást és étkezési lehetőséget. / Három, központi fűtéssel ellátott kőépület található a területén. / Szállóépület: 34 fő számára szállás 2-4-6 ágyas szobákban, vizesblokkok, felszerelt konyha, 35-40 fős étkező. Az emeleten kapott helyet az erdei bemutató élményterem, ahol az „Érzékszerveinkkel az erdő“ interaktív kiállítás járható be. Segítségével a gyerekek játékosan szerezhetnek ismereteket az erdő életéről. / Tanépület: két szobában 8 fő számára szállás, és egy 15-20 fős kisebb tanterem. / A harmadik épület a Balatoncsicsói erdészház, ami a turisták számára kínál kényelmes szálláslehetőséget. / Az iskola nagytantermének korszerű felszerelése  (nagyítók, mikroszkópok, laborvizsgálati eszközök, távcsövek, szakkönyvek, TV, DVD, projektor) segíti a tanulást. A különböző kézműves programok megtartásához külön terem biztosított. / Az iskola területén nincs étterem, de előzetes rendelés esetén az étkeztetés is megoldható. Magunk is elkészíthetjük az ételeket a felszerelt főzőkonyhában, vagy bográcsozhatunk is. / Hatalmas, parkosított kertjében fedett, kültéri foglalkoztatók, kemence, tűzrakóhely, sportpályák és játszótér is van. Az erdei iskolától indul az Öreg bükk tanösvény, ami 12 állomáson keresztül mutatja be a környék természeti adottságait. Előtte halad el az Országos Kéktúra Badacsonytördemic - Nagyvázsony közötti szakasza, valamint itt vezet a Z jelzésű Kinizsi Pál turistaút is. / Az Országos Kéktúra „Csicsói erdészház” feliratú bélyegzője a létesítménnyel szemben, a murvás út mellett kialakított pihenőhelyen található. / Szolgáltatások : / wifi / játszótér / élménytermek / kemence / erdei iskolai foglalkozások, előadások / túraszervezés és -vezetés / lovaskocsizás / Látnivalók a környéken : / Kinizsi-vár (Nagyvázsony) / Balatonakali, strand / Hegyestű Geológiai Bemutatóhely (Monoszló) / Kinizsi-kilátó (Kab-hegy) / Almádi monostor romjai (Monostorapáti) /

Balatoncsicsói erdészház

A központi fűtéses épületben 19 fő számára szállás 3-6 ágyas, családias hangulatban berendezett szobákban, felszerelt konyha, WC-fürdő és beépített terasz van. / Az idilli környezetben fekvő erdei iskola helyszíne a túrázók körében régen „Csicsói erdészház” néven volt ismert, mivel a szomszédos falu neve Balatoncsicsó, a létesítmény mai épületei pedig az 50-es években erdészházak voltak, erdészlakásokként funkcionáltak. Az elnevezés az Országos Kéktúra térképeken a mai napig él, mivel az ide vezető erdészeti murvás út az Országos Kéktúra útvonalon halad, és a kéktúra „Csicsói erdészház” nevű bélyegzőhelye az erdei iskolával szemben, az út mellett található. A Monostorapáti Erdészet a túrázóknak pihenőhelyet, asztal-pad garnitúrát is kialakított a bélyegzőhelynél. / Az Öreg bükk tanösvényt végigjárva bepillanthatunk az erdészek munkájába. Mellette található a kiválóan felszerelt, oktató- és élménytermekkel rendelkező erdei iskola, ahol a népi mesterségeket is kipróbálhatjuk. / Szolgáltatások / Főzőkonyha / Kültéri főzési lehetőség: szalonnasütés, bográcsozás hátizsákból / Játszótér / Wifi / Látnivalók a környéken : / Kinizsi-vár (Nagyvázsony) / Balatonakali, strand / Hegyestű Geológiai Bemutatóhely (Monoszló) / Kinizsi-kilátó (Kab-hegy) / Almádi monostor romjai (Monostorapáti) /