Wikiloc | 05 Tapolca - Badacsonytördemic (OKT-05) Trail

Tapolca (OKTPH 27)

A bélyegzőt a terasz faoszlopán találjátok.

MOL kút (Tapolca , Keszthelyi út)

Szolgáltatások: / Shop / Gépi autómosó / Gyógyszer / Palackos PB gáz /

Glázer-Szálló

A házban egy apartman és három szoba található, a szobákhoz egy közös konyha tartozik. Az apartman összkomfortos, külön fürdővel, felszerelt konyhával és egy szobával, amiben egy faranciaágy és egy kihúzhatós kanapé van. A szobák közül az egyik 2 fős (1 db kétszemélyes ággyal). a másik 4 fős (1 franciaágy és 1 kihúzható kanapé), a harmadik pedig 5 fős, családok számára ideális (1 franciaágy, 1 kihúzható kanapé és 1 szimpla ágy). Minden szobához saját fürdő tartozik. Tévé nincs a házban. A vendégek az udvarra is kiülhetnek, ahol 2 asztal van padokkal és napernyővel. / A szálláshely önellátó. Több éttermet is pár száz méteren belül, egy boltot pedig 50 méterre találhattok. / Szolgáltatások: / wifi / parkolás (5 autó számára) / Látnivalók a környéken: / Malom-tó / Tapolcai Tavasbarlang és Látogatóközpont / Csobánc (kilátóhely és várrom) / Kő orra / Ify-kápolna / Kecskevár-kilátó (Uzsa) / Szigligeti vár /

Tapolcai Tavasbarlang és Látogatóközpont

A barlang felfedezését a véletlennek köszönhetjük: 1903-ban egy kőművesmester kutat ásva bukkant rá az egyik járatára. Rövidesen kiderült, hogy kiterjedt barlangrendszer húzódik Tapolca alatt, melynek egy részét azóta a látogatók számára is megnyitották. / A tavasbarlangot bezáró kőzet a miocén kor végének szarmata korszakában, 12 millió éve képződött. Kőzettömegét az egykori Szarmata-tengerben lerakódott mésziszapos üledékekből összecementálódott mészkőrétegek alkotják. A tavasbarlang vízutánpótlása két úton történik, amely egyben magyarázatot ad a járatok kialakulására is. A fiatal szarmata mészkő a 210-230 millió éve képződött felső-triász dolomitra támaszkodik, amelyből hideg karsztvizek érkeznek a Tapolcai-medence térségébe. Ugyanez a dolomit a felszín alatt több száz méterrel lejjebb is megtalálható, ahol a medence tájképét alapvetően meghatározó, napjainkra kihunyt tűzhányók utóvulkáni működésének köszönhetően az oda lejutó víz kb. 40°C-ra felmelegszik, majd a repedéseken keresztül feláramlik. Ez a karsztvízzel keveredve immár 18-20°C-os, a mára már nagyrészt száraz Kórház-barlang felől a Malom-tó forrásai felé lassan áramló víz alakította ki a járatokat. A tó visszaduzzasztása tette lehetővé a barlangi csónakázást. / A tavasbarlang élővilágának közismert és legfeltűnőbb képviselője a fürge cselle (Phoxinus phoxinus), egy apró halfaj, amelyet a helybeli lakosok csetrinek hívnak. / A létesítmény fogadóépületében látogatóközpontot alakítottak ki, ahol tíz terem különleges látnivalói kalauzolnak minket a titokzatos barlangok világában. A gyerekekre kúszóbarlang vár, míg a felnőttek érzékelési képességét „kőtapogató” teszi próbára. A letűnt korok élővilágába ősföldrajzi festmények engednek bepillantást. A térhatású fotók és egy film segítségével magunk is felfedező útra indulhatunk a föld alá, ahol a természet egzotikus művésze, a karsztvíz gyönyörű alakzatokat formál a mészkőből. Dél-Kína toronykarsztjaitól a cseppkövek birodalmán át a tapolcai barlangok törékeny szépségű kristályvilágába jutunk. / A látogatóközpont megtekintése kb. 1,5 órát vesz igénybe. Az élményt a rövid, de kalandos csónakázás koronázza meg a zegzugos, föld alatti járatban.

Tourinform Tapolca

Szolgáltatások: / kerékpárbérlés / könyvek, térképek / programajánlók / helyi termékek értékesítése /

Mónika Vendégház

A Mónika Vendégházban két 2 ágyas szoba, egy különálló apartman és egy 3 szobás lakrész - amihez egy nagy nappali, egy teakonyha és két fürdőszoba tartozik - van. Összesen 12+4 fő kényelmes elhelyezésére nyújt lehetőséget. Mind a 3 szobás lakrész, mind pedig a két kétágyas szoba, illetve az apartman külön bejáratú, szobánként fürdőszobával, TV-vel, hűtőszekrénnyel és terasszal rendelkezik. / Szolgáltatások: / wifi / bográcshely / parkolás / Látnivalók a környéken: / Tapolcai Tavasbarlang és Látogatóközpont / Malom-tó / Csobánc / Kecskevár-kilátó / Kő orra / Alsó-szőlőhegyi kilátóhely / Bazaltorgonák / Ify-kápolna / Szent György-hegy, kilátóhely / Liliomkert (Káptalantóti piac) / Szigligeti vár / Almádi monostor romjai / Hegyestű Geológiai Bemutatóhely / Szent Miklós kolostor romja, Vállus / Szigligeti vár /

Tópart Bisztró

A hangulatos, családi vállalkozásban üzemeltetett éttermet trendi design, kedves kiszolgálás jellemzi. Akár bent, akár kint leülhetünk, sőt a tóba nyúló stégre is letelepedhetünk. Finom, hazaias ízek közül válogathatunk az étlapról, de megkóstolhatjuk a kompakt menüt vagy a napi ajánlatban szereplő ételeket is. / A kávézóban az ínyencek sem fognak csalódni: kávékülönlegességek, szezonális italok, számos borfajta közül választhatunk - és persze a finom süteményekről se feledkezzünk meg! / Wifivel akár a helyszínen a mobilunkról is rápillanthatunk az étterem interaktív, videókkal és ínycsiklandó fotókkal honlapjára - ez garantáltan meghozza az étvágyunkat.

Malom-tó (Tapolca)

A Malom-tó környezete hétezer éve lakott terület, és amint azt a látvány is sugallja, már a középkorban is ez volt a városközpont. A patakot már a rómaiak is felduzzasztották. A ma is látható malom - az épület stílusjegyei alapján - a 13-14. században épülhetett, de már az Árpád-korban is működött itt elődje. A malomépület jellegzetessége a vakolatlan alsó szint. A következő tó végében egykor másik malom is működött. / Tapolca szláv jelentése meleg víz - a forrásvíz 18 fokon tör elő a város alatti karsztos barlangrendszerből. Hőmérsékleténél fogva a tó vize nem fagy be télen. Egyetlen alkalommal volt erre példa, amikor a Bakonyban folyó bauxitbányászat során a karsztvízszintet a szivattyúzás annyira lecsökkentette, hogy a forrás majdnem elapadt. A város alatt az ország 4. leghosszabb barlangrendszere húzódik. / A tóhoz legközelebbi házak telkei korábban egészen a vízfelületig értek, de mára szerencsére a parton sétányt és vendéglátóhelyekhez tartozó teraszokat találunk, így bármikor kiélvezhetjük a tér egyedi hangulatát.

Malom-tó Vendégház

A vendégházban 5 szoba és egy 2 szobás apartman található. Az apartman az emeleten van, 2 szobás (mindkettő klimatizált), 6 ágyas, felszerelt konyhával és kádas fürdőszobával. A következő szobák közül választhatunk: / emeleti "zöld" szoba: 3 férőhelyes, egy franciaággyal és egy szimpla ággyal. Klimatizált, saját fürdőszobával. / emeleti "standard" szoba: 3 férőhelyes, egy franciaággyal és egy szimpla ággyal. Klimatizált, saját fürdőszobával. / emeleti "családi" szoba: 5 férőhelyes, egy franciaággyal és három szimpla ággyal (igény esetén összetolhatók). Klimatizált, saját fürdőszobával. / "udvarra néző családi" szoba: földszinti, 4 férőhelyes, egy franciaággyal és két szimpla ággyal (igény esetén összetolhatók). Klimatizált, saját fürdőszobával. / földszinti "belső" szoba: a reggelizőből nyíló két légterű szoba. 3 férőhelyes, az egyik szobában két, a másikban egy szimpla ággyal. Saját fürdőszobás. / "teraszos családi" szoba: 4 férőhelyes, egy franciaággyal és két szimpla ággyal (igény esetén összetolhatók). Klimatizált, saját fürdőszobával. Terasz tartozik hozzá, bejárati ajtaja a belső zárt kertre nyílik. / Szolgáltatások: / wifi / igény esetén reggeli / parkolás / Látnivalók a környéken: / Malom-tó / Tapolcai Tavasbarlang és Látogatóközpont / Csobánc (kilátóhely és várrom) / Kő orra / Ify-kápolna / Kecskevár-kilátó (Uzsa) / Szigligeti vár /

MOL kút (Tapolca, Kossuth út )

Szolgáltatások: / Shop / Kézi autómosó / Palackos PB-GÁZ / Bringás szerszámkészlet, pumpafej /

Szent György-hegy (OKTPH 28)

A bélyegzőt a turistaház ablaknyílásában (a spaletták mögött) találjátok.

Kaán Károly kulcsosház

A kulcsosház 30 fő befogadására alkalmas. Elsősorban „bakancsos” turisták veszik igénybe a komfort hiánya miatt, ugyanis a házban nincs vezetékes víz. A szobák 6 személyesek, az ágyakon matrac és lepedő van. A vendégek az épülethez később hozzáépített konyhát tudják használni. Tisza vizet a főzéshez és mosakodáshoz, valamint tűzifát a hidegebb napokra az önkormányzat biztosít. A szállás mellett tűzrakó hely, padok, asztalok vannak. A szerény lehetőségekhez képest évről évre egyre többen pihennek itt a kéktúrázók és mindenki, aki kíváncsi a Tapolcai-medence természeti csodáira. / Látnivalók a környéken / Tapolca városa / Balaton / tanúhegyek / Árpád-kori Szent Kereszt Kápolna / szigligeti vár /

Bazaltorgonák (Szent György-hegy)

A sűrű erdőben megbújó, azt csak helyenként áttörő, komor kőzetoszlopok némelyike a 30 méteres magasságot is eléri, szélességük maximum 1,5 méter. De minek is köszönhetjük ezt a páratlan látványvilágot? / A különös megjelenésű bazaltoszlopok, a földtan szobrai a Tapolcai-medence vulkanizmusának köszönhetik létüket. A kb. 3,3 millió éves Szent György-hegy csakúgy, mint társai a Tapolcai-medencében, tanúhegy. A viszonylag kis mélységből érkező bazaltláva magas hőmérsékleténél és összetételénél fogva is nagyon folyékony, ezért a felszínen szétterül. A korábbi vulkánosság folyamán épült „kőzettálban" létrejövő lávató kihűlve bazalttá szilárdult, és a későbbiekben - mivel igen ellenálló kőzet - védősapkaként állt ellen az eróziónak. A környező területet a külső erők lepusztították, de a vulkáni hegyek tetőszintje megőrizte az egykori vulkanikus felszín magasságát. Így keletkeztek a bazaltsapkás tanúhegyek. / Arról azonban, hogy a bazaltsapka is pusztul, éppen a kőorgonák tanúskodnak. Kihűlés közben a bazaltláva térfogata lecsökkent, és szélétől a közepe felé haladva, hűlésének irányára merőlegesen felhasadozott. Meghatározó a mai látkép szempontjából az is, hogy a bazaltra jellemző az oszlopos elválás. Ezt követően főként a hőingadozás és a víz vették át a főszerepet a formakincs alakításában. A repedésekbe befolyó víz térfogata jéggé szilárdulva megnő, ezáltal tovább barázdálja a kőzettestet. A hőingadozás is hasonlóan jár el: a hatására bekövetkező térfogatváltozásokra a rideg, merev kőzet nem tud másként reagálni, töréshálózat keletkezik benne. A repedések idővel egyre nagyobbra nőnek, egyre mélyebbre hatolnak, ezzel különálló oszlopok jönnek létre. A folyamat ma is tart, erről árulkodik az aprózódott kőzettörmelék, mely az orgonák lábánál található.

Örömhírvétel-kápolna

A Balaton partjának árnyékában, némileg hátrébb emelkedő Szent György-hegy a jelek szerint valamiért vonzza az elvonult, csendes létre vágyókat. Kétségkívül idilli, nyugalmas hely ez: a parti forgatag elkerüli, álmos szőlőskertek nyújtóznak a bazaltorgonákkal ékesített hegy oldalában. A legközelebbi falvak is csak a hegylábi lejtők elsimulásánál találhatók, ráadásul igen kicsik. Ahol a hegytető erdői összeérnek a pincék és présházak sorával, ott számos egyházi létesítményt találunk: gondoljunk csak például a közismert Lengyel-kápolnára. Érdekes, hogy a közelmúltban két remeteként élő pap is felfedezte magának a hegy nyugalmas, félreeső mivoltát: Ify Lajos kápolnája mára sajnos omladozik, de alig egy kőhajításnyira tőle találunk egy máig működő, görögkeleti templomot is. / Az erdő mélyén élő pap (Márton atya) hosszas külföldi tapasztalatszerzés után a barátaitól kapott ajándékba egy romos, tönkrement présházat, melyet saját kezűleg újított fel és épített át a kétezres években. Barátságos, bazaltkockákból rakott épület, valamint egy fehérre meszelt falú kápolna tanúskodik a kézügyességéről. A kőszobrász végzettségű szerzetes kőfaragásból és egyházi ikonok megfestéséből él. A kápolnát belülről díszítő ábrázolásokat is ő készítette - ezek többek közt Krisztust, a szenteket és a prófétákat mutatják be. A remetelak és a kápolna a bécsi metropolitához tartozik. / Ha felkeresnénk a kápolnát, legyünk tekintettel arra, hogy Márton atya visszavonultságban éli nyugalmas mindennapjait!

Szent György-hegy, kilátóhely

A Szent György-hegy tetején tábla segíti az alant elterülő táj elemeinek azonosítását. Széles a panoráma a Balatonra, melynek vízfelületébe beletakar a hatalmas Badacsony, és a szerényebb méretű, éppen köztünk és a víz közt emelkedő két szigligeti magaslat. Láthatjuk a Gulácsot is. Ha figyelmesebben megnézzük a Badacsonyt, jól kivehető a bazaltsapka szélén csupaszon álló bazaltorgonasor - melyek Szent György-hegyi rokonai pár méterre sötétlenek tőlünk. Ha jobbra fordulunk, a Keszthelyi-hegység alacsony, mégis markánsan környezetük fölé emelkedő vonulatait látjuk, ahogy belesimulnak a Balaton medencéjébe. / A Szent György-hegy tanúhegy: azaz a tetején szétterülő bazaltsapka védte meg a lepusztulástól. Ezáltal őrzi az egykori felszín magasságát, és ennek köszönhetjük, hogy ilyen magasságból nézhetünk körül a Tapolcai-medencében. A lapos vulkáni kőlepény miatt viszont csúcsra ne számítsunk, a hegytetőn apró füves platót találunk. / Ha az ösvényen továbbmegyünk kelet felé, egy másik kilátópontot találunk. Innen még teljesebb a kilátás a többi tanúhegy és a Bakony felé.

Ify-kápolna

Az Ify-kápolna már ránézésre is izgalmas, horrorfilmbe illő helyszín, de története legalább olyan különleges, mint látványa. Az erdő mélyén omladozó templomrom szélfútta tornyának elferdült keresztje és a rejtélyes „Emmaus" felirat szinte hívogatja az embert, hogy ismerje meg közelebbről ezt a nem mindennapi helyszínt. Az elhagyatott épületbe csak saját felelősségre léphetünk be, mert a tetőszerkezete az összeomlás előtt áll. / De mi is ez az épület, és mit takar az Ify név? A névadó Ify Lajos, valamikori fonyódi plébános, aki a II. világháború idején üldözötteket bújtatott, majd a kommunista rezsim megpróbálta beszervezni „egyházromboló" mozgalmába, a békepapok közé. Ify erre nem volt hajlandó, inkább úgy döntött, önálló útra tér, és elvonul a politika látóteréből. A premontreiekhez csatlakozott, de amikor a szervezetüket feloszlatták, Ify teljesen visszavonult, és felépítette Szent György-hegyi otthonát. Ify Lajos nem élt teljes elszigeteltségben: miséket tartott, főként papokat látott vendégül. Egy magyar zászló felvonásával jelezte, amikor kész volt a vendégfogadásra. / Több, különböző funkciójú épület is készült itt, mindegyik homlokzatán felirat díszelgett: az Emmaus nevű, toronnyal is ékesített házban lakott Ify Lajos, és itt alakította ki a kápolnát is. (Emmaus egyébként az Új Testamentumban szereplő város.) A Nectar szép, tornácos présház volt, az Animal pedig a tyúkok otthona. A Názáret és a Remete-lak lakóházként funkcionáltak, utóbbiban élt a házvezetőnő. Körös-körül szőlőültetvény, a szobákban pedig Szent György és Szent Cecília képei lógtak a falon. Az épületegyüttes legbizarrabb pontja, a későbbi kísértetlegendák fő éltetője, a három sírgödör, amelyet a plébános magának ásott. Állítólag koporsóját is elkészítette, és halálának évszámát minden évben kicserélte. Bár a korabeli hivatalos híradások arról szóltak, hogy a papot a közeli temetőben helyezték örök nyugalomra, valójában utolsó kívánságának eleget téve saját birtokán temették el. 1967 szeptemberében hunyt el. / Mivel zeneileg is képzett volt, Ify saját kézzel épített harmóniumokat, melyek egyik példánya - „természetesen" kibelezett, romos állapotban - ma is látható a roskadozó, sajnos szeméttel és lomokkal is teleszórt épületben. / Az Ify-kápolna mellől pazar volt a kilátás a környező tájra, a tanúhegyekre és a Balatonra, de mára annyira bekebelezte az erdő, hogy ebből sajnos semmi sem maradt. A kápolna megőrzéséért, esetleges renoválásáért egy helyiekből álló csoport igyekszik tenni.

Lengyel-kápolna és Tarányi-présház

A két épület már távolról magára vonja az ember figyelmét sárga színével, környezetétől elütő homlokzatával. Mindkettőt a Tóti-Lengyel család építtette a 18. század folyamán. A templom méretű kápolnát a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelték 1760-ban. Fából faragott, barokk-rokokó oltára van, melyen Szent István, Szent László és Szűz Mária szobrai láthatók. Az orgonakarzat mellvédjét bibliai jeleneteket festményei díszítik. Tornyán két-két fülke tartalmazza Szent György és Szent Imre, míg az oromzat szélein Szent István és Szent László homokkőből faragott szobrait. / A kápolnától csodálatos panoráma nyílik Szigliget és a Balaton felé. A szomszédjában a félig a hegyoldalba mélyített, 1780-ban emelt Tarányi-présház áll: ezt is a Tóti-Lengyel család építtette, a névadóhoz, Tarányi Ferenchez csak később került. Az erkélyajtó fölött az utóbbi család címerét láthatjuk. A parasztbarokk homlokzatot díszitő szobrok a görög és a római mitológia szereplőit ábrázolják (pl. Bacchust). Az alsó szint egy 26 méter hosszú pince, felül szobákat és gazdasági helyiségeket rejt az épület, hátul pedig istálló található. / A csodálatos, egyedi hangulatú épület az utóbbi évtizedekben méltatlan állapotba került. Az 1970-es években főleg a külföldi turistákat kiszolgáló éttermet és borozót alakítottak ki benne, de ehhez a födémet vasbetonra cserélték, a helyiségeket pedig igénytelen, az eredetitől ordítóan idegen stílusban építették át. A Tarányi-pince ebben a formájában is csak nagyjából a rendszerváltás idejéig működött, azóta még elszomorítóbban lepusztult. / 2017-ben szerencsés fordulat következett be a sokat megélt, 240 éves ház történetében: új tulajdonos vásárolta meg, aki az alapoktól újította fel a műemlék épületet. Statikailag megerősítették a falakat, teljes egészében restaurálták a barokk kőerkélyt és a homlokzati szobordíszeket, köztük a Tarányi család címerét. A dupla keresztboltozatos barokk pincében egy látogatóközpontot és rendezvényteret terveznek kialakítani. 2020 nyarán megnyílt az étterem, amelyhez egy panorámás teraszt is kialakítottak. / A turisták és a barokk épületegyütteshez látogatók azonban más változásokra is számíthatnak: a tereprendezés keretében a présház előtti terecske már nem közterület, az épülethez tartozó, kabin-díványokkal ellátott kertet hoztak itt létre, a közforgalmú utat pedig lezárták a présház előtt, csak a délebbi útszakaszt meghagyva az átmenő forgalomnak. Ezzel elveszett a szabadon használható parkoló is, mivel az újonnan kialakított murvás parkolót csak a présház látogatói használhatják.

Szigliget (OKTPH 29 1)

A bélyegzőt a várpénztár falán találjátok.

Szigligeti vár

A vár történelme a 13. században, a tatárjárást követő várépítési program idején kezdődik: ekkor a pannonhalmi apát tulajdona volt. A mocsarakkal körülvett vulkanikus eredetű csúcsra egy, a mainál jóval kisebb vár épült: a háromemeletes Király- és a Bencés-torony közötti palotarész mellett egy fallal bekerített udvar alkotta az erősséget. A király szemet vetett az épületre, és csere útján meg is szerezte azt. Nem sokkal később a veszprémi püspök foglalta el, és nem is eresztette a 13. század végéig. / A várnak a továbbiakban is sok tulajdonosa volt, a Móriczhidaiak vezetése alatt a 14. század közepén jelentősen kibővült. Megépült az alsó vár, melynek falához tartozik a Huszár-torony és a Palotai Bálint-torony. Ezek mellett több kisebb módosítás is történt. Az átalakítást elrendelő család nevét őrzi az a toronybástya, melyet ma Móriczhidai-toronynak hívnak. A sűrű és sokszor erőszakos tulajdonoscserék alatt a vár lassan elnyerte ma ismert formáját, az utolsó jelentősebb szerkezeti változást a Kerek-torony felépítése jelentette. / Legismertebb kapitánya Magyar Bálint volt, aki nemcsak a szigligeti, de a túlparton fekvő, fonyódi várért is felelt. A 16. század közepén, közel három évtizedes kapitánysága alatt a törökök többször is megostromolták Szigligetet, elfoglalni azonban nem tudták. A 17. századtól kezdve a vár jelentősége csökkenni kezdett, majd 1697-ben sorsa végleg eldőlt, amikor egy villámcsapás felrobbantotta a Bencés-toronyban tárolt puskaport. A leégett várat nem építették újjá, ráadásul I. Lipót a maradékát is felrobbanttatta, hogy a Rákóczi-szabadságharc kuruc katonái ne tudják használni. / A rommá váló erődítmény darabjait a környékbeliek széthordták, és csak a 20. században kezdték renoválni. Az utolsó nagy helyreállítás 2013-ban ért véget. A látogatókat több kiállítással várják: van például barokk konyha és fegyverkiállítás. / A várból fantasztikus a kilátás: a Balaton partja kicsit odébb van, és Szigiliget másik hegye is beletakar a tó látképébe, de elég széles sávban láthatjuk a víztükröt. A másik irányba feltűnnek a tanúhegyek és a Keszthelyi-hegység magaslatai is.

Szigliget (OKTPH 29 3)

A bélyegzőt a templom melletti hirdetőtábla oszlopán találjátok.

Szigliget (OKTPH 29 2)

A bélyegzőt az üzletben, a bejárati utáni „pincefolyósó” jobb oldalán találjátok.

Óvár-kilátó (Szigliget)

Szigliget két várrommal is büszkélkedhet. A szépen felújított szigligeti vár mellett itt található a Királyné szoknyáján álló egykori óvár is, melyből napjainkra csak néhány kőtömb maradt meg. Az erősség kora vitatott, a legújabb régészeti eredmények szerint neve ellenére fiatalabb lehet, mint jól ismert testvére, a szépen megmaradt szigligeti vár. Találtak ugyanakkor olyan faragott köveket is, melyek arra utalnak, hogy a római korban a Savaria hadiutat védelmező őrtorony állhatott ezen a helyen. / A lapos, bazaltsapkás dombtetőn egy téglalap alakú épület foglalhatott helyet, amihez egy öt- és egy négyszögletű szárny csatlakozott. A feltárás során arra jutottak, hogy valószínűleg mégsem a rómaiak építkezhettek itt, hanem a 16. században, a kikötő felügyeletére emelhették az épületet. / A Királyné szoknyája nevű, vulkáni eredetű domb tetején már az 1900-as években kilátó épült. A romokra telepített (és az egykori épületet imitáló) mai kilátószerkezet 2013-ban készült, fapallós felső szintjéről viszonylag magasról csodálhatjuk a Balatont. Mivel nagyon közel vagyunk a tóhoz, többnyire tisztán láthatjuk a túlpartot. Keleti irányban a lapos tetejű Badacsony nyúlik be a partvonalba, ezért Tihany már takarásban van. Szabad szemmel, pláne távcsővel nagyon szépen tanulmányozhatók a badacsonyi bazaltorgonák.

Avasi templomrom

A régi Szigliget falu helyén valószínűleg már a római korban is állhatott valamiféle település, de egy épület a templom helyén biztosan, ugyanis a templomrom falában annak feltárásakor halszálkaszerűen rakott köveket is találtak, és ez az építkezési mód a rómaiakhoz köthető. Valószínűleg ennek köszönhető a templom szokatlan tájolása is: a bevett keletelés helyett délkeleti fekvésű az épület, ahogy a római kori építmény falai állhattak egykoron. / A források a 13. századra teszik a templom építésének idejét, azonban egyes építészeti megoldások arra engednek következtetni, hogy akár egy évszázaddal korábban is emelhették: vagy a pannonhalmi bencés apátság vagy az Atyusz nemzetség építtette az itt álló falu számára. / A korabeli „Szigliget” neve Réhely (azaz Révhely) volt, a 11-12. században már biztosan lakott hely volt, de az is biztos, hogy 1420-ban már pusztaként, elhagyott faluként írta le egy határjárás. A templom ekkor még állhatott, majd a török időkben indulhatott véglegesen pusztulásnak. Az épülethez sekrestye, kápolna és osszárium is tartozott, kertjébe temetkeztek a faluban lakók (a mostani sírok a rom körül azonban jóval későbbi temetkezéseket jelölnek). A tornyot valószínűleg később építették a templomhoz: a négyzetes alaprajzú alsó részre nyolcszögletű felső rész épült, erre pedig kőből rakott nyolcszögletű gúlatető került. / A romhoz több legenda is fűződik, a legizgalmasabb szerint egykor egy kőkecske állt előtte, amin rendszerint gyerekek játszottak. Egyszer egy vasárnap megjelent egy katona a faluban, és egy nagy bárddal kettéhasította a kőkecskét, amely tele volt aranypénzzel. Ekkor derült ki, hogy a kőkecskét még a törökök hagyták itt, és egy török katona tért vissza álruhában a sok aranyért, amit el is vitt, a kecskét pedig a gyerekek teljesen szétverték. / A temetőből előkerült sok csont miatt eleinte sokan féltek a Csonkatorony közelében lakni, ráadásul a halottakat is a toronyban helyezték el régen a temetésig, így igen baljóslatú hely lehetett a ma rendezett környezetben álló rom.

Bakos Attila kisvendéglője

Bakos Attila kisvendéglője igazi családi étterem, ahol már több mint 20 éve várja éhes vendégeit maga a tulajdonos. Hamisítatlan vendéglő, a szó gasztronómiai és irodalmi jelentésében egyaránt, közvetlen, családias légkörrel. A hangulatos belső térben a falakat régi fotók, balatoni művészek festményei, a polcokat könyvek díszítik. A vendéglő egész évben nyitva tart, egyszerre maximum hatvan fő befogadására képes. Jó időben a kis kerthelyiségben is helyet foglalhattok. / A fogások bőségesek, és a hagyományos magyar ízvilágot képviselik. A Balaton legjobbjai között tartják számon, számtalan visszatérő törzsvendége van, köztük művészekkel, miniszterekkel. Főszezonban, ha vacsoráznátok érdemes előre asztalt foglalnotok. / A vendéglő az Országos Kéktúra útvonalán található. / Látnivalók a környéken: / Avasi templomrom, vagy Csonkatorony (Szigliget) / Szigligeti vár / Badacsony / Tapolca / Keszthely /

Badacsonytördemic (OKTPH 30)

A bélyegzőt a jegypénztár melletti falon találjátok.

05 Tapolca - Badacsonytördemic (OKT-05)

Author

Trail stats

Itinerary description

Waypoints