Wikiloc | 03 Sümeg - Keszthely (OKT-03) Trail

Sümeg (OKTPH 18)

A bélyegzőt a forgalmi irodával szemközti oszlopon találjátok.

MOL kút (Sümeg, Alkotmány u.)

Szolgáltatások: / Shop / Palackos PB-gáz /

Sümegi vár

A Bakony nyugati részén, Sümeg városa felett, a 270 méter magas magányos Várhegyen terül el a vár. Egy szerpentinút vezet fel, ami ugyan nem szerény szintkülönbséget hidal át, viszont egyedi panorámával ajándékoz meg. A kényelmesebbek, a fájós lábúak vagy az idősebbek megvárhatják a vártaxit, amely az úton fel-le ingázva szállítja utasait. Érdemes azonban a kaptatót gyalog megtenni, mert a várútról sokkal több szépséget láthatunk a lábunkat is használva, és jó idő esetén remek fotókat készíthetünk az alant elterülő Sümegről és környékéről. / A külső várkapu után jön a még látványosabb belső várkapu középkori hangulatot árasztó árokkal és csapóhíddal. A második kapu után pedig rögtön a tágas várudvarra érkezünk, ahol szép, rendezett környezet fogad. Látszik, hogy az utóbbi időben komoly munkálatok folytak itt, főként a kényelem és a szórakoztatás terén tettek nagy lépést. A gyerekeknek igazi „játszóvár” ez: az udvaron harcba szállhatnak a hétfejű sárkánnyal, lovagolhatnak, kipróbálhatják a gólyalábazást, kereshetik a tűt a szénakazalban, íjászkodhatnak, párnacsatázhatnak, állatokat simogathatnak. A bevállalósabbak a kalodába, a ketrecbe is bemászhatnak. / A földszinten benézhetünk a kovács- és a bognárműhelybe, a konyhába, a sütőházba (ahol kürtőskalácsot árulnak), a kínzókamrába, ahol a viaszbábuk inkább viccesek, mint félelmetesek, de a kínzóeszközöket látva nem biztos, hogy tudni akarod, mi minden történhetett itt a középkorban. A várban van még kőtár, darabontok szobája, püspöki hálószoba, várkápolna, vármakett-kiállítás és minimozi harcos-csatázós történelmi filmekkel. A várkonyha mellett udvari fűszerkert virul. / A vár nagy előnye, hogy nemcsak belülről és az udvaron, hanem felül, a várfalon is jól körbe lehet sétálni. Akár egy órát is bóklászhatunk a gyilokjárón és a falak között anélkül, hogy az elénk táruló kilátással betelnénk. Aki pedig ennél több izgalomra vágyik, az a vár melletti arénában egy korhű középkori lovagi játékot is megtekinthet, ha épp időben érkezik. Nyáron keddtől szombatig 17 órától, ősszel és a téli időszakban szerdánként és szombatonként 17 órától vehetünk részt lovagi tornán. / Egy kis történelem / A vár építését a hagyomány a tatárjárás (1241) utáni időkre datálja. A Sümeg környéki területet a 11. század elejétől királyi adományként a veszprémi püspökség birtokolta, ezért építtetője is nagy valószínűséggel a püspök volt. Először csak egy lakótorony állhatott itt, a mai öregtorony elődje, majd a 15. század közepén kibővítették. Hadi jelentősége Veszprém elestével (1552) nőtt meg, amikor a veszprémi püspökség a török elől a sümegi várba menekült, és Sümeg lett mintegy kétszáz éven át a püspökség székhelye. / Míg a török seregnek Sümeget sikerült elfoglalnia, a vár mindvégig derekasan ellenállt a támadásoknak. A Rákóczi-szabadságharcban jelentős szerepet játszott, a kuruc katonaság központja volt, ezért a császáriak 1713-ban egy hadgyakorlat ürügyén felgyújtották, és nagy részét lerombolták. A vár ezután évszázadokig pusztult. Régészeti feltárását 1957 és 1965 között végezték el. 1989-től üzemeltetése magánkézbe került, azóta folyamatosan felújítják, alakítják.

Püspöki Palota (Sümeg)

Sümeg fő vonzerejét a hegytetőn álló vár adja, amely már a tatárjárás idején is védelmi szerepet töltött be, de a török elleni hadviselésben és a Rákóczi-szabadságharcban is nagy jelentősége volt. 1656-ban Széchényi György püspök védőfalat emeltetett a város köré, amin belül egy püspöki lak is épült néhány évvel később. Ennek a mostaninál szerényebb méretű kúriának az átépítetésével jött létre a ma látható épület. / A még napjainkban is feltűnő a pompa Padányi Bíró Mártonnak köszönhető, aki Veszprémből ide tette át a székhelyét. Püspöksége idején, 1748 és 1755 között a palotát kibővíttette, és barokk stílusban átalakíttatta. A négytornyú, pincével ellátott, zárt udvarú rezidencia építészeti és festészeti szempontból is kiemelkedőnek számított. A püspökség központját ide, Sümegre helyezték át, és jó pár évtizedig nem is került vissza Veszprémbe. A kastélyszerű épület ekkoriban élte a virágkorát. Padányi kiváló ízlésének emlékét a máig megmaradt festmények, a falakat és a padlót díszítő intarziás burkolatok, a freskók, a díszes kályhák, a rokokó stukkók őrzik. A díszterem freskói négy magyar várat ábrázoltak madártávlatból. Sajnos az épület több értéke elpusztult a későbbi megpróbáltatások során, de megálmodójának kiváló ízlése a a jelenlegi állapotból is szembetűnő. / Az 1770-es évek közepén Sümeg elveszítette központi jellegét, a püspökség központját ismét Veszprémbe helyezték. Az épület nyugati homlokzatát ekkorra copf stílusban alakították át, és az egyházi vezetők már csak pihenési céllal keresték fel, ezért egyre többször állt üresen. / A XIX. században a barokk kályhákat klasszicista stílusúakra cserélték, a század második felében pedig tovább egyszerűsítettek: felszámolták a fazsindelyes tetőt, lebontották az északkeleti saroktornyot és a zárterkélyek toronysisakját. Az egyik legszebb helyiség, a könyvtárszoba bútorait az Iparművészeti Múzeumnak ajándékozták. / A II. világháborút követően az épületben iskola és kollégium működött, amitől az állapota drámaian leromlott.. Értékes freskóit lemeszelték, a berendezést széthordták, a termek kialakításához a falakat szétverték, új válaszfalakat húztak fel - a kastélyt valódi állagmegóvás nélkül "használták". / A sorsa akkor fordult jobbra, amikor 2001-ben a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága lett a tulajdonos. A fejlesztése napjainkban is folyamatos, kiemelkedő egyházi műemlékként tartják számon. Területén állandó és időszakos tárlatok, egyéb rendezvények kapnak helyet. Az épületet akár vezetett sétával is bejárhatjuk. / A Püspöki Palota jelenleg látogatható helyszínei / Szent Márton-kápolna / A kapualjból nyílik a palota legépebben fennmaradt belső tere, a kápolna. Rövid folyosón keresztül közelíthetjük meg a négyzetes alaprajzú helyiséget, melyet Szent Mártonnak, Biró püspök névadó szentjének szenteltek. A folyosón található tablók és képek Szent Márton életéről és kultuszáról mesélnek. A kápolna falait márványhatású festéssel díszített pilaszterek és olajképek díszítik, az utóbbiak a szent életéből vett jeleneteket elevenítenek fel. A bejárat feletti sajnos elveszett, de tudjuk, hogy lovon ülve ábrázolta őt, a kezében kereszttel. A bejárattól balra függő képen Szent Márton megkísértése, a következőn a megkeresztelkedése, a negyediken pedig halála látható. / A két szint magasságú kápolna mennyezetét Antonio Orsatti által készített stukkókkal körülvett barokk falfreskó díszíti. A falképek a szent földi életéről számolnak be, ezek folytatásaként a kupolás mennyezetre festett égbolton a halála utáni megdicsőülését, apoteózisát láthatjuk. A két pilaszter által közrefogott oltárkép Szent Istvánt ábrázolja, amint a magyar Szent Koronát Máriának ajánlja. A kép nincs szignálva, de az oldalfalakon levő, jelzett olajképek alapján Vogl Gergely óbudai festőmester alkotásának tekinthető az említett mennyezeti freskóval együtt. / Egy kronosztikon révén az oltárkép pontos keletkezési évét is ismerjük: a képen látható szöveg egyes betűi római számokként értelmezve az 1750-es évszámot adják ki. Ma a kápolnában látható az építtető, Padányi Biró Márton egész alakos portréja is. / Képtár / Az épület földszintjén kapott helyet a Városi Képtár. Bejáratát a kápolnát elhagyva, a folyosó ajtajával szemben találjuk. Az első két szobában Darnay Kálmán sümegi múzeumalapító, illetve Dr. Szondy István és felesége hagyatékából származó festmények, Herendi és Zsolnay porcelánok találhatók. A Képtár anyagának legjelentősebb részét a sümegi születésű Horváth Béla „Nyolcak” gyűjteménye alkotja. Az országos viszonylatban is jelentős kollekciót a művészettörténész halála után az özvegye adományozta a városnak. / A Nyolcak művészcsoport szinte valamennyi tagja – azaz Kernstok Károly, Berény Róbert, Márffy Ödön, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Orbán Dezső, Tihanyi Lajos és Pór Bertalan is – hosszabb-rövidebb ideig Párizsban, a korabeli kulturális élet központjában élt és alkotott, melynek művészeti légköre döntő befolyást gyakorolt a fiatal festőkre. Első kiállításuk 100. évfordulóját követően kezdődött az kiállítássorozat, melynek állomásain a Püspöki Palota képtárának több darabjával is találkozhatott a hazai és külföldi közönség: többek között 2010-ben a pécsi Janus Pannonius Múzeum, 2011-ben a budapesti Szépművészeti Múzeum, 2012-ben a bécsi Kunstforum és a Collegium Hungaricum, 2013-ban pedig a párizsi Musée d’Orsay kölcsönzött képeket a Nyolcak gyűjteményéből.

Kisfaludy Sándor szülőháza (Sümeg)

Az 1771-ben született Kisfaludy Sándor verseivel és a nyelvújításért folytatott sikeres harcával vált ismertté. Ha napjainkban olvassuk a műveit, talán úgy érezzük, nem fogalmazott szárnyaló szavakkal a verseiben - de a magyar állam hivatalos nyelve akkoriban a német volt, az egyházé pedig a latin. Így már átérezhetjük, mekkora kihívás lehetett magyarul a közönség elé vinne a gondolatait. / Kevesen tudják a sümegi születésű költőről, hogy ifjúként a katonai pályát választotta. Bécsi tisztként is nyitott volt a művészetek iránt: szeretett rajzolni, hegedülni, kedvelte az írók, költők, festők, egyéb művészek társaságát. A Napóleon elleni csatában hadifogságba esett. Szabadulása után, a harcok végeztével hazatért. Újra udvarolni kezdett Szegedy Rózának, akit nemsokára feleségül is vett, és élete végéig rajongva szeretett. / A földszintes házat a XVII. század végén a Sándorffy család építtette. Később a költő édesapjának tulajdonába került, amikor összeházasodott Sándorffy Juliannával. A költő feleségével kötött házassága után vette birtokba az épületet, mely élete végéig a tulajdona volt. Mivel gyermekük nem született, haláluk után a rokonság a veszprémi püspökségnek adományozta a házat. Innentől a mindenkori intéző lakott benne 1944-ig, amikor minden egyházi birtokok állami tulajdonba került. 1950-től rendezték be múzeumként, 1990-től pedig több tárlatot nyitottak benne. / A kiállításon a költőnek, feleségének és testvérének, a szintén költő Kisfaludy Károlynak néhány személyes tárgyát nézhetjük meg, emellett művei eredeti kézirataiból láthatunk válogatást. A házban egyéb tárlatok is helyet kaptak. A Sass-Brunner gyűjteményben tájképek, csendéletek, portrék, utcaképek jelennek meg festményeken. Megismerkedhetünk Darnay Kálmán munkásságával, aki Sümeg múzeumi életét lendítette fel. Láthatunk a csengőgyűjteményt Horváthné Peterdy Ilona gyűjtéséből, és betekintést nyerhetünk a sümegi fazekasság történetébe is. Az egyházművészeti tárlat szenteltvíz tartói, festményei, szobrai mellett Kocsis Lajos geológiai kövületkollekciójában és a Dr. Szondy Istvánné által gyűjtött porcelán- és üvegtárgyakban gyönyörködhetünk. / A helyi temetőben érdemes felkeresni Kisfaludy Sándor és felesége síremlékét.

Afrikárium (Sümeg)

Afrika élővilágának több mint kétszáz jellegzetes állatát mutatja be a különleges gyűjtemény. A régi mozi épületéből átalakított kiállítótérben a keszthelyi Balaton Múzeum dolgozói által megálmodott meghatalmas, művészien megfestett dioráma előtt helyezték el a kitömött állatokat. Az élethű háttérnek köszönhetően úgy érezhetjük, mintha mi is a végtelen szavannákon sétálnánk, vagy egy szafarin vennénk részt, ahol az oroszlánt, az orrszarvút is természetes környezetében, életnagyságban figyelhetjük meg. / A kiállítás kiötlői azzal is fokozzák a hatást, hogy még egy érzékszervünket „bekapcsolnak” szemlélődés közben. A háttérből nemcsak az állatok hangjai hallhatók, hanem a környezetre jellemző zajok, zörejek is. A paletta igen változatos: a macskaféle ragadozóktól kezdve a kisebb és nagyobb patás állatokon át a majmokig mindenféle állattal és trófeával találkozhatunk. / A preparátumokat egy magyar magángyűjtő adományozta Sümeg városának. A tárlat 2015 októberében nyitotta meg a kapuit, és töretlen népszerűségnek örvend a távoli világok iránt érdeklődők kedvelők körében. Emellett persze óvodás és iskoláskorú gyermekeknek is nagy kedvence. / A tárlat jelmondatát olvashatjuk az épület falán: „ahol Magyarország és Afrika összeér”. A szervezők fontolgatják, hogy a gyűjteményt a magyar vadállománnyal is kiegészítik majd. Ezzel egy olyan páratlan gyűjtemény jönne létre, ahol a látogatók összehasonlíthatnák az afrikai és a hazai állatokat.

Őskori kovabánya, geológiai bemutatóhely

A Mogyorósi-domb Természetvédelmi Területen az 1950-es évek végén kezdték meg a földtani feltárást kutatási célzattal. Ekkor bukkantak a kb. 4-5 ezer évvel ezelőtt használt kovabányára. A mészkőbe települt kovakő másik, talán ismertebb elnevezése a tűzkő: ebből már sejthetjük, hogy elődeink számára a tűzgyújtás elengedhetetlen eszköze volt ez a jó szikrát adó anyag. Mivel kiválóan pattintható, éles pereműre formálható, fegyverként is előszeretettel használták. A bemutatóhelyen egy rövid lépcsőn lesétálva, megtámasztott falak között képzelhetjük magunk elé az őskor e fontos jeleneteit. / A terület geológiai jellemzőit tanösvény mutatja be. A különböző földtörténeti korok eseményeit tükröző kőzetpászták és -formációk változatos települését is megfigyelhetjük, de alapos megértésükhöz szükséges a tájékoztató táblák elolvasása és a szakemberek meghallgatása. / A bánya azonban jelenleg sajnos zárva tart, a táblák lepusztult állapotban vannak, a kiállított kövek egy részét ellopták, és a feltáró gödör falai sem igazán biztonságosak. A terület el van kerítve, s bár be lehet menni, kizárólag saját felelősségre látogatható, úgyhogy óvatosan nézzünk körbe! A sümegi önkormányzat várhatóan a 2020-as turisztikai szezon második felére készül a Mogyorós-dombi Látogatóközpont fejlesztésével, amelynek része lesz egy bányatörténeti kiállítás is. A helyszínt be fogják kapcsolni a környéken haladó tematikus útvonalakba. / A területen egy 400 méter hosszú kutatóárkot is találunk, amely részletesen feltárja a Mogyorós-domb geológiai múltját. A régészeti kutatás során a szakemberek több száz, agancsból készült bányászati segédeszközre találtak rá. A Mogyorós-dombon ma gyermektáborokat szerveznek.

Sarvaly erdészház (OKTPH 19)

A bélyegzőt az erdészház kerítésén, a kapu mellett találjátok.

Sarvalyi erdő

A bazalttal borított felszínen egy Sarvaly nevű falucska lakói élték itt mindennapjaikat a középkorban. A XVI. század első harmadában a település elpusztult ugyan, de két lelkes kutatónak, Parádi Nándornak és Holl Imrének köszönhetően magunk elé képzelhetjük a régi, hosszúkás, sokszor 30 méternél is hosszabb házakat, mert kitartó munkával feltárták a romokat. Az ő munkásságuknak köszönhetően tudjuk, hogy három-öt helyiséggel rendelkező házakban éltek az akkori emberek. Az épületek alatt az ezen a vidéken ritkán fellelhető pincéket alakítottak ki, valószínűleg a bor tárolására. A feltárás nagymértékben hozzájárult ahhoz is, hogy általános ismereteket szerezhessünk középkori falvainkról és azok életéről. A Magyar Nemzeti Múzeumban az állandó kiállítás bemutatja az itt előkerült leleteket és a falu makettjét is. / Az erdőt átszeli az Országos Kéktúra K jelzése. Ezen északi irányban közel van egy erdészház, amelynek kerítésén helyezték el a túramozgalom igazoló bélyegzőjét. A megadott koordinátától a K jelzésen dél felé, negyven méter után a jobbra leágazó ösvényre térve a Sarvaly-forrás is megközelíthető. Ha egy időgéppel visszautazhatnánk az 1930-as évek előtti időkbe, ezen a helyen egy bő vizű forrásra bukkannánk, amelynek foglalata felett egy homokkőből faragott házikó áll. A neoromán stílusú épületet az akkori veszprémi püspök, Makray Antal építtette. A bazalt közül csörgedező víz medrét kivájták, így a vízlelő hely mellett egy szemet gyönyörködtető tavacska jött létre. Napjainkra ennek medre sajnos már feltöltődött, és a forrás hajdan állandó vízhozama is időszakosra csökkent a közeli bányásztevékenység miatt – de még így is elegendő ahhoz, hogy biztosítsa a közelben lévő két épület, a vadászház és az erdészház teljes vízellátását. Aszálymentes időszakban lehet számítani a finom, hideg frissítőre. A forrásnál asztal, padok és szalonnasütő helyek is vannak. / Innen az út felé indulva egy fakeresztet láthatunk, amelyet Kocsis István fafaragó újított fel még 1999-ben, a Sümegi Városvédő Egyesület felkérésére. / A középkorú falu megmaradt romjai sincsenek messze a forrástól. A terület jelenleg vaddisznóskert, ezért körbe van kerítve, de egy kapun át megközelíthető. A legépebben maradt épület a falu temploma, ennek az alapjai és néhány falmaradványa is látható. / A jelzett útvonal még egy érdekes, matuzsálem korú fát is rejteget: a forráshoz tartó ösvény és a K jelzés találkozásától fél kilométernyit dél felé sétálva egy több mint 200 éves, 30 méternél magasabb, 3 méteres törzsátmérőjű bükkfára bukkanunk, amelyet "Ördögigafa" néven tartanak számon. Idős kora mellett a formája sem mindennapi: törzse kétfelé ágazik, majd ismét egybeforr, feljebb pedig három nagyobb ágra válik szét.

Tátika vára

Zala megyében, Zalaszántó határában egy 413 méter magas vulkanikus bazalt hegycsúcson áll Tátika vára. Nevét első ismert tulajdonosairól, a Tátika nemzetségről kapta. A 13. század közepén IV. Béla a Tátikák hatalmaskodásai miatt elkobozta a várat, és az új tulajdonos a veszprémi püspökség lett, amely egy masszívabb erődítményt épített a régi helyett. Az egyház után a Lackfiak uralkodtak itt, majd a 15. században a gersei Pető család kezébe került. / A vár hanyatlása a 16. században következett be, miután a portyázó török csapatok kifosztották és felégették. Ettől kezdve már csak várromként említik a könyvek. A kegyelemdöfést a császári csapatok adták meg neki a 18. század elején, amikor egy hadművelet során a maradék várat is felgyújtották. A hányatott sorsú Tátikán néhány évvel ezelőtt némi „ráncfelvarrás” történt, régészeti ásatásokat folytattak, illetve állagmegóvási munkálatokat végeztek. / A várból igen kevés maradt meg napjainkra, de azok a falak, amelyek még ott magasodnak a hegytetőn, különös hangulatot árasztanak. Akár egy fantasy-film díszletei is eszünkbe juthatnak róluk. A fekete bazaltból épült falak maradványai között állni olyan, mintha egy letűnt civilizáció itt maradt lenyomatai, romjai között sétálnánk, csak a kazamaták, a rejtett kamrák és a kincsesládák hiányoznak. A várromot az Országos Kéktúra, majd a KL turistajelzését követve közelíthetjük meg.

Zalaszántói buddhista sztúpa

Bop Jon dél-koreai buddhista szerzetes az 1990-es évek elején fejébe vette, hogy valamelyik rendszerváltó országban buddhista szentélyt épít. Így is történt: miután a kutatómunkák megállapították, hogy a Kovácsi-hegyen korábban más kultúra nem telepedett meg, az erdei tisztás közepén megkezdték a munkálatokat. Az adományokból létrehozott épület 1992-ben készült el; 1993. június 17-én személyesen a 14. Dalai Láma, Tenzin Gyaco szentelte fel a zalaszántói Béke Sztúpa 30 méter magas és 24 m átmérőjű épületét. Itt elhelyezték el többek közt Buddha egyes maradványait, ereklyéit, illetve egy életfát. A sztúpának otthont adó, színes imazászlókkal díszített hegyoldal az Emberi jogok parkja nevet kapta. / A lépcsőzetes kialakítás egy ősi hagyománynak enged teret: tiszteletadásunk jeleként az épületet úgy kell körüljárnunk, hogy az nekünk mindig jobb kéz felől essen. / 2007-ben a sztúpát felújították, később meditációs központ is épült mellette. A közelében háromnyelvű ismertetőtáblát találunk a park történetéről. A harmadik építményben ajándékbolt kapott helyet.

Turul Vendéglő és Panzió

Az étterem feletti panzióban két 4 ágyas vendégszoba van, mindkettő saját, zuhanyzós fürdőszobával. Összesen 8 fő tud kényelmesen megpihenni, de szükség esetén a szobák pótágyazhatóak. A vendégszobákhoz külön bejárat, zárt parkoló, és egy kis terasz tartozik / Az étteremben a magyar konyha kedvelőit házias ízekkel várják, a tradicionális ételektől kezdve a helyi specialitásokig. A remek ételeket a környező borvidék legjobb boraival kísérhetjük. A belső helyiségekben 90 fő, a teraszon további 30 fő tud helyet foglalni. A családok kedvében járva a kisebbeket gyermek menüvel, gyereksarokkal és játszótérrel várják. / A családias étterem vállalja esküvők, családi összejövetelek megszervezését, lebonyolítását is. / Szolgáltatások: / wifi / szobákban hűtőszekrény / igény esetén reggeli / parkolás / Látnivalók a környéken: / A falu Fő utcáján található az ország legkisebb, 1441-ben épült kápolnája. / Zalaszántói buddhista sztúpa / Kotsy-vízimalom / Tátika vára / Rezi vár /

Kotsy-vízimalom

Figyelem! A Kotsy-vízimalom 2017. szeptember 1-től ZÁRVA tart felújítási munkálatok miatt! / A malom a XX. század közepén került a Kotsy család birtokába. Az államosítást követően, az 1970-es évek közepéig már csak takarmánygabonát darálhatott. Végül a malmot 2000-ben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park vásárolta meg, majd a felújítást követően, 2005-ben megnyílt a bemutatóhely. / Az épületben található interaktív bemutatóteremben megismerhetitek a darálás tárgyi eszközeit, a malom működését, tartozékait és felszereléseit. A kerékházban található a 390 cm átmérőjű felülcsapott vízikerék, amely ma is működés közben látható, vízmeghajtással. A látogatókat emellett játszótér és ajándékbolt várja.

Zalaszántó (OKTPH 20 2)

A bélyegzőt a presszó ablakában, az információs tábla mellett találjátok.

Zalaszántó ( OKTPH 20 1)

A bélyegzőt az élelmiszerbolt ("Ódor-bolt") lépcsőkorlátján találjátok.

Rezi vár

A Keszthelyi-hegység alaposan felszabdalt, felárkolt vidékének déli oldalán temérdek kilátó segít kiélvezni a balatoni riviéra panorámáját, míg a hegyvidék északi oldalán egészen más tájjelleggel találkozunk. Az itteni magaslatok is gyakran szigetszerűek, ezért tetejükről kiváló lehetőség nyílik a környék szemmel tartására. Mivel a hegység északi előtere alacsony, jól járható vidék, az erre futó útvonalak őrzésének legmegfelelőbb módja természetesen kisebb-nagyobb várak építése volt. Tátika és Sümeg mellett Rezi is jelentős erőssége volt a területnek. / A jól védhető, meredek dolomitbércre telepített egyszerű alaprajzú építményből mára csak a lakótorony egy darabkája és néhány várfalrészlet maradt meg. A vár keletkezéstörténete bizonytalan, valószínűleg a 13-14. század fordulója környékén építhették. A 14. század közepén Nagy Lajos a Laczkfi családnak adományozta, majd tulajdonosok váltották egymást, míg végül a Pető családnál kötött ki, akik az 1420-as évektől viselték gondját egészen a 16. századig. Ahogy keletkezését, úgy végnapjait is homály fedi. Az biztos, hogy a mohácsi vész után megerősítették, és a török portyázások idején a környékbeli lakosság is itt lelt menedékre. Ugyanakkor végső pusztulását nem ismerjük: egy 1592-ben kelt oklevélben már romként szerepel. / A 2000-es években egyes részleteit rekonstruálták, például a várkaput újraépítették és modern tetőt kapott. A várban tájékoztatótáblákat is találunk, illetve nagyszerű kilátást: Zalaszántó medencéje; a szomszédos vár, Tátika magaslata; a közeli buddhista sztúpa fehér épülete egyaránt látszanak. Feltűnik a Balaton tükre is, a távoli horizontot pedig a Tapolcai-medence tanúhegyei foltozzák.

Laky Demeter Turistaház (Rezi)

A szállás adottságai / 4 szoba (4-6-10-12 fő szobánként) + egy közös helyiség / befogadóképesség: 30 fő - ez sátrazással tovább növelhető / 30 négyzetméteres közös helyiség (étkező, foglalkoztató) / 4 zuhanyzó, 4 WC + mozgássérült fürdő, WC / Szolgáltatások / erdei iskola programok a természetismeret, a helytörténet és a természetes kertgazdálkodás jegyében, gasztronómiai kínálattal az általános iskolák 3-4. és az 5-8. osztályai számára szeptember-november, március- június hónapokban / szalonnasütés / kürtöskalácssütés / vártúra / Kis-balatoni túra / szabadidős sport foglalkozások (pl. Parasztolimpia, váltóversenyek, számháború, ügyességi feladatok) / Csárda-túra / kézműves foglalkozások / éjszakai kalandtúra / GPS-es kincskeresés / íjászkodás / focizás / pincelátogatás / túra szakvezetéssel / hintózás piknik csomaggal a Rezi várhoz / pincejárás lovas hintóval / Látnivalók a környéken: / Rezi Vár Tanösvény és Rezi Vár / Dinó és Kalandpark Rezi / Hévíz / Keszthely, Tavirózsa Kalandpark / Keszthely, Balatoni Múzeum /

Rezi (OKTPH 21 2)

A bélyegzőr az italboltban, a mosdóajtó melletti falon találjátok.

Rezi (OKTPH 21 1)

A bélyegzőt a faluban, az Arany János utca és a Petőfi utca elágazásában lévő OKK információs tábla oszlopán találjátok.

Gyöngyösi csárda (OKTPH 22 1)

A bélyegzőt a csárda melletti elágazásban, az OKK információs táblán találjátok.

Egregyi Szent Magdolna-templom

Hévíztől északra, az egykori Egregy falu temetőjében, az Országos Kéktúra útvonala mellett áll a műemléki védelem alatt álló római katolikus templom. Valószínűleg 1230 körül épült a kőtemplom, amelyet az oklevelek csak 1341-ben említenek először, ebben az időben Alexandriai Szent Katalin volt a védőszentje. / A népszerű fürdőváros belvárosától mintegy félórányi sétára lévő épület a török hódoltság idején tönkrement. Felújítását, átépítését, külső-belső díszítő festését 1731-ben végezték el, ekkor újraszentelték, ezúttal Szent Magdolna tiszteletére. Ezt követően a templomot több alkalommal restaurálták: 1860-ban, 1912-ben, 1964-65-ben, 1990-ben és 1991-ben, és legutóbb 2015-ben. / Az egyhajós, karcsú templom négyzet alaprajzú tornyát kőből épített úgynevezett csürlős formájú sisak díszíti. Ez a toronysisak azért is érdekes, mert feltehetően nagyobb, rég elpusztult templomaink sisakformáját őrzi. Háromszintes tornyán kettős és hármas ikerablakokat láthatunk. Az épület külső falfelületein sok helyen, nagyobb felületeken is megmaradt a festett díszítés, a nyílások körül pedig ma is jól láthatók a régen bekarcolt formák. / Az épület belsejébe az annak déli oldalán lévő nyitott barokk ajtón keresztül juthatunk be. A templombelső érdekessége a hajó északi falán kialakított fülkesor, amelyet egyesek ülőfülkéknek tartanak, mások szerint azonban csak a belső tér optikai növelését szolgálják. A templomban egy román kori keresztelőmedence kőtöredékei is megtalálhatóak. A belső díszítéshez tartozik a középkori eredetű felszentelt kereszt. A hajóban lévő diadalíven különleges, fonatos festés figyelhető meg. / A Balaton környéki települések közül mindössze három helyen maradtak meg az Árpád-korból származó templomok: a hévízi Szent Magdolna-templomon kívül ilyen a tihanyi Bencés apátság altemploma és a felsőörsi prépostsági templom.

Római katona sírja, Hévíz

Hévíz Egregy nevű településrészében 1925-ben véletlenül, földmunkák során találtak rá egy, a 4. században eltemetett római katona sírjára. A késő római téglasírként is emlegetett történelmi emlék egy boltozatos, téglából, oltatlan mésszel készült sír, amely több évszázad után, teljes épségben került elő a föld mélyéről. / A téglasír egy mindeddig még feltáratlan temetőhöz tartozik. A sírban a csontvázon kívül bronzból készült övcsatot, ruhakapcsot, vas kést és császári pénzérmét is találtak - ezt a leletanyagot a keszthelyi Balatoni Múzeumban tekinthetjük meg. Ezek alapján az is kiderült, hogy a sír II. Constantinus római császár korában keletkezett. / A feltárt sír azonban az emberkéz alkotta tárgyak nélkül is különleges látnivaló. A Hévíz környékén talált leletek arra is rávilágítottak, hogy a korai évszázadokban a területen élt emberek gazdagok voltak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a szőlőhegy felé vezető úton találtak egy cserépedényt, amelyben 276 darab, szintén a 4. századból származó római pénzérme volt. Ha a sírtól néhány száz métert sétálunk, az Attila utca végén megcsodálhatjuk a Római kori romkertet is. / A katona sírjától továbbhaladva a szőlőhegy felé vezető út végén áll az Árpád-kori Szent Magdolna-templom. Mindkettő az Országos Kéktúra útvonala mellett található, csupán néhány méteres kitérőt kell tenni.

Jézus Szíve-templom ('Fradi-templom'), Hévíz

Hévíz Egregy településrészén, a borozósor felé vezető út mellett áll a Jézus Szíve-templom, amelyet a legtöbben csak Fradi-templomként emlegetnek. Bocskai János keszthelyi építész tervezte a szokatlan becenevű épületet, amelynek kivitelezését anyagilag nagyban támogatta a Ferencvárosi Torna Club. / A templom alapjául egy 1905-ben, a határban fellelhető homokkőből épített kétszintes harangtorony szolgált, amelyet egy korábbi, fa harangláb helyére emeltek. 1937-ben ezt magasították egy második emelettel, falain pedig minden oldalról neoromán stílusú ikerablakokat ütöttek. Ekkor készült el a torony bádogsisakja. A toronyban már ekkor két harang lógott, a kisebbiket 1905-ben, Sopronban öntötték Mária Magdolna tiszteletére. A nagyobbikat az 1937-es átépítéskor készíttette Egregy lakossága, az I. világháborúban elesett 16 helyi áldozat emlékére. A hősi halottak nevei a nagyharang köpenyén is megjelennek, emellett abban az évben a harangtorony mellett 16 hársfát is ültettek, előttük fejfával. A fák közül hat még ma is látható. A harangtorony falán később táblát helyeztek el a II. világháború egregyi áldozatainak emlékére, ez ma a templomkertben látható. / Az 1990-es évek elején kezdtek el a helyiek komolyan gondolkodni a mai templom megépítésén, amelyhez váratlan segítséget is kaptak. Az akkori polgármester – aki vérbeli Fradi-drukkerként nőtt fel – kereste fel a Ferencvárosi Torna Clubot, akik vállalták az anyagi támogató szerepét. Ezt követően kicsit változtattak a terveken, az eredetileg kék-fehér templom színeit zöld-fehérre változtatták, így tisztelegve a támogatók előtt. / 1994-ben Bocskai János tervei alapján kezdtek el templomhajót építeni a toronyhoz. 1995 tavaszán szentelték fel az új templomot Jézus Szíve tiszteletére. A legtöbben ennek ellenére csak Fradi-templomként emlegetik az épületet, amelynek a Ferencvárosi Torna Clubbal való szoros kapcsolatát jelzi, hogy a belső kialakításban is a fehér és zöld színek dominálnak, és az FTC tiszteletére egy kis emléksarkot is kialakítottak a bejárat mellett. A templom mellett 2000-ben katonai emlékparkot létesítettek, ahol az I. és II. világháború egregyi és hévízszentandrási áldozatairól emlékeznek meg. Összesen 70, névvel ellátott fejfa áll most a templom oldalában.

Hofbräu Vendéglő

A Hofbräu Vendéglő megalapításának ötletét a híres Müncheni Hofbräuhaus adta. A magyar és bajor specialitásokon kívül napi ajánlatokkal, délelőtt 11 óráig reggelizési lehetőséggel várják a vendégeket; nyáron hangulatos sörkert is működik itt. / Rendezvények lebonyolítását 60 főig vállalják. / A müncheni Októberfest időpontjában színes programokkal fogadják az érdeklődőket, tradicionális „Wiese’n” specialitásokkal, literes „Maß” sörrel és fúvószenekarral. / Hévízen járva érdemes megnézni a világhírű tavat (és a csodás tavirózsákat). A tó és az azt körbevevő láprét és berek növény-és állatvilágát is megismerhetjük, ha végigjárjuk a Berki tanösvényt. A tófürdő főbejáratától induló dr. Schulhof Vilmos sétányon eljuthatunk a sétálóutcáig. A sétát érdemes a hangulatos Hofbräu Vendéglőben megkoronázni finom fogásokkal és különleges sörökkel.

Hévíz (OKTPH 23)

A bélyegzőt az állomás külső falán, a térképes tábla mellett találjátok.

03 Sümeg - Keszthely (OKT-03)

Author

Trail stats

Itinerary description

Waypoints