Wikiloc | 01 Írott-kő - Sárvár (OKT-01) Trail

Írott-kő (OKTPH 01 DDKPH 01)

A bélyegzőt a kilátó bejárata melletti információs tábla oszlopán találjátok.

Írott-kő (kilátó)

Ha a Kőszegi-hegységben elhangzik az „Írott-kő” kifejezés, egyeseknek egy hegycsúcs jelenik meg a szemei előtt, másoknak a bástyaszerű kilátó jut eszébe, néhányan pedig a névadó sziklaalakzatot idézik fel. Mindháromért érdemes felsétálni erre a különleges pontra. / Írott-kő / Az Írott-kő nem csak a Kőszegi-hegység legmagasabb pontja, hanem egyben a Dunántúl, illetve az ausztriai Burgenland csúcspontja is. A 882 méter magas kiemelkedésről Ausztria tájaiban is gyönyörködhetünk; délkelettől északkeletig pedig hazánk lankáit láthatjuk. A két országot egykor a vasfüggöny választotta el egymástól. / Nyugaton Burgenland erdős lankái mögött feltűnnek az alpi „előőrsök": a Schneeberg és a Rax hatalmas alhavasi hátai, de a szerényebb magasságú, mégis markáns Hohe Wand sziklafalait is kifürkészhetjük. Délnyugati irányban különösen tiszta időjárás esetén a Kamniki-Alpok jégfaragta csúcsai szabdalják a horizontot. Magyarország felé fordulva a Kisalföld síkján túl a Bakony széle, és a balaton-felvidéki tanúhegyek kéklenek. / A 14. századi írásos emlékek még Fenyőhegyként említik a mostani Írott-kőt, utalva a környék jellemző jegenyefenyveseire. 300 évvel később Szálkőnek keresztelték át. / A névadó szikla / A kilátótól mintegy negyven méterre, osztrák területen található az a sziklaalakzat, amelyen ma is kivehetők a bevésett C, B és E betűk. Ezek a város (Kőszeg), valamint a Batthyány és az Esterházy birtokok határvonalát jelölhették. A német elnevezés, a Geschriebenstein, azaz „megírt kő” szintén erre utal. / A kilátó / 1891-ben a Kőszegi Turista Egyesület fából építette meg az első kilátót a hegytetőn, ami 1909-ig állt. Rövid szünet után, 1913-ban készült el – immár kőből – az Írottkő-kilátó, ami 1990 óta szabadon látogatható. / A hegycsúcsot és a kilátó épületét is szimbolikusan kettéfűrészeli a magyar-osztrák országhatár. A magyar oldalra a terület 5/12-ed része esik. A bejárat az osztrák oldalon találjuk, de mindkét országból felkereshetjük az ide vezető turistautakon. A 2010-ben felújított építmény egyik érdekes történelmi vonatkozása, hogy a vasfüggöny kerítése a magyar oldalon haladt, ezért az elbontásig csak Ausztria felől lehetett eljutni a kilátóhoz.

Írott-kő (OKTPH 01 DDKPH 01)

A bélyegzőt a kilátó alatti esőbeálló bejárattal szembeni faoszlopán találjátok.

Szent Vid kápolna

Szent Vitus - vagy más néven Szent Vid - a III. század Olaszországában élő vértanú volt, akit a vendéglősök, táncosok, színészek, sörfőzők, vincellérek, rézművesek és gyógyszerészek védőszentjéntek tartanak. A kápolnát az ő tiszteletére építették a 18. század elején a remetelakkal együtt. Érdemes szemügyre vennünk a copf stílusú szószéket, a Szent Vid szobrot, a mellékhajót és a falakra festett képeket. / A Szent Vid-hegy érdekessége, hogy Közép-Európa egyik legnépszerűbb régészeti lelőhelyeként tartják számon. Már a kőkori ember, valamint az i. e. 2. évezredből illír bronzművesek nyomait is megtalálták itt. Az i. e. 4-3. században kelták, később pedig rómaiak vették birtokba a tájat. A bronzkorban ezen a területen egy város állt, melynek lépcsőzetesen kialakított szerkezetét napjainkban is szemügyre vehetjük, ha a kápolna melletti lépcsősoron lesétálunk "egy emeletnyit". A kutatások során feltártak egy római kori őrtornyot, avarok temetkezési helyeit, és egy Árpád-kori védelmi célú erődítményt, melyet még Jurisics katonái is védelmeztek a törökök ellen. / A hely különösen nagy népszerűségnek örvend minden évben június 15-én, a Szent Vid-búcsú napján, és az utolsó szeptemberi vasárnapon, amikor az 1849-es kolerajárványra emlékeznek, valamint októberben, a gesztenye ünnepén. / A kápolnától északnyugat felé indulva az emelkedőn bejárhatjuk a kálvária stációit a hegytetőig. A csúcson esőbeállót és pihenőt is találunk padokkal, asztalokkal és szalonnasütővel. / A Szent Vid-hegyen egy emlékmű is található, amely az Országos Kéktúra régi, 1977 és 1989 közötti végpontját jelölte ki, amikor az út Kőszeg felől csak a Szabó-hegy–Borha-forrás-útvonalon vezethetett idáig.

Élő erdő tanösvény

A velemi Szent Vid kápolna parkolójától a Hörmann-forrás parkolójáig vezető aszfaltos út mentén halad a tanösvény, amelynek tábláin a gazdagon illusztrált ismertető szövegeken kívül találós kérdések és interaktív kirakós játékok teszik még izgalmasabbá az erdővel való ismerkedést. / A 2,5 km hosszú tanösvény tábláinak témái: / A tanösvény 2012-ben 2. helyezést ért el "Az év ökoturisztikai létesítménye" pályázaton.

Gyertyán-kút (nem ivózíz!)

A Hétszemű-völgy nevéről nem tudjuk, honnan ered, de egy 19. századi helynévgyűjtemény azt írja, hogy „a hagyomány szerint itt hét forrás van." A gerinc oldalában csörgedező forrás bővizű ugyan, de ahogy a hegység más vízfakadásai, újabban nyáron ez is elapadhat. Az épített terméskőfalból egy fémcső vezeti napvilágra a kellemesen hideg vizet, melyet azonban csak kézmosásra vagy tűzoltásra használhatunk, fogyasztásra ugyanis nem alkalmas. Mellette szépen kiépített tűzrakó és esőbeálló található padokkal és asztalokkal. / A Gyertyán-kutat érinti a Kőszegi-hegység fontos forrásait felfűző Források útja.

Kéktúra-emlékmű

A történet 1938-ig nyúlik vissza, amikor Szent István király halálának kilencszázadik évfordulójára hosszas előkészületek után megnyitották a Sümeg és a Nagy-Milic között húzódó, 910 kilométer hosszú, Szent István vándorlás névre keresztelt, K turistajelzésekkel ellátott útvonalat. Az 1960-as évek elejére ennek végigjárása országos mozgalommá nőtte ki magát. Megalakult az MTSZ (akkor még Magyar Természetbarát Szövetség) Kéktúra Bizottsága, majd Thuróczy Lajos szerkesztésével létrejött az útvonalat bemutató első ismertető könyv. / 1977-ben meghosszabbították a túrát a Velem közelében fekvő Szent Vid kápolnáig. Az új kezdőponton Kőhalmi Vilmos kezdeményezésére állították fel az itt látható emlékművet, amely egészen 1989-ig, a rendszerváltásig jelölte az Országos Kéktúra végpontját. / A vasfüggöny lebontásával Magyarország és Ausztria között szabad lett az átjárás. Elérhetővé vált az Írott-kő csúcsa, ahova 1990-ben áthelyezték az OKT végpontját. A módosítás következményeként a nyomvonal többé nem érinti az emlékkövet: az Országos Kéktúra északról, a Dél-dunántúli Kéktúra pedig délről kerüli meg. / Ha erre járunk, egy rövid kitérővel érdemes felkeresni az emlékművet és a közelében levő látnivalókat: a Szent Vid templomot és a kálváriát, a barlangot, valamint a Szent-kút forrást.

Régészeti témapark

Velem főutcája mellett a környezetüktől elütő, érdekes kis épületekre lehetünk figyelmesek: egy bronz- és egy vaskori ház áll itt. A bronzkori építmény eredetije a Szent Vid-kápolna körül végzett ásatáskor került elő. A másik, alacsonyan található, lapos tetejű házikó Sárvár szomszédságában állt egy kelta kézműves telepen - ez egy földbe mélyített műhely volt. A két kis rönkházat a patakon átívelő híd köti össze. Körülöttük rendezett park található - sajnos tájékoztató táblák nélkül. / A hegyen európai hírnévre szert tevő régészeti leleteket találtak. A bronz- és vaskorban a korhoz képest nagy méretű város volt a mai Velem fölötti magaslaton. A parkból indul a Szent Vid-kápolnához a Kultúrák hegye tanösvény.

Hörmann-forrás (nem ivóvíz!)

A Kőszegi-hegység legmagasabban található forrása 713 méteren ered. A víznyerő helyet a XVIII. századig Csarnas kútja néven tartották számon, majd Hörmann-forrásra keresztelték, emléket állítva Hörmann Mihálynak, aki körül több legenda is kering. Az egyik úgy szól, hogy a XVI. században Jurisics Miklós köszegi várkapitány küldte őt titkos felderítő útra, de a törökök elfogták, és a forrásnál különös kegyetlenséggel, élve megnyúzták. Egy másik történet szerint viszont Hörmann ötlete volt, hogy aki elárulja a hazáját, és a törökökkel szövetkezik, azt büntetésként élve nyúzzák meg. Úgy adódott, hogy őt magát is sikerült a törököknek megvesztegetniük, ezért a saját csapdájába esett, hiszen nem úszhatta meg a maga által kieszelt büntetést. Történelmi források azonban nem támasztják alá, hogy Jurisics korában élt Hörmann nevű katona. / Egy másik feltételezés szerint Bethlen Gábor idején a császári seregek óriási túlerővel támadták meg a kőszegi várat, amit lehetetlen lett volna visszaverni. Ekkor egy Hömann Mihály nevű vitéz az ellenség szeme láttára gyújtotta fel a megmaradt puskaport, hogy azt a támadók ne használhassák fel a magyarok ellen. Hörmann elmenekült, és egy barlangban próbált menedéket találni, de az ellenség végül a Csarnas kútjánál elfogta, majd elevenen megnyúzta. A kőszegi vár falai között még ma is őriznek egy tőrt, mellyel állítólag végrehajtották az ítéletet, a vár parkjában pedig a Hörmann-kő állít emléket a legendás alaknak. / A bükkösök és fenyvesek ölelésében található forrás könnyű megközelíthetősége miatt a túrák kedvelt kiindulópontja. Foglalata fölé tetőt ácsoltak, ahova be tudunk húzódni egy kisebb zuhé elől. / A víz minősége / A helyszínen tábla hívja fel a turisták figyelmét, hogy a víz a bevizsgálás eredménye alapján nem iható, ezért csak saját felelősségre fogyasztható -bár a túrázók beszámolói alapján nem káros az egészségre.

Kendig-gerinci kilátóhely

A fű és a fiatal, kis termetű, zsengezöld fenyők alpesi hangulatú tájképet festenek elénk: mintha észrevétlenül gyephavas és törpefenyves határvidékére teleportáltunk volna. És mindezt csak fokozza a panoráma, mely az egyik irányban egészen közeli, magashegyi elemeket is tartalmaz. / A hegység gerince világok határát hordozza: amellett, hogy egykor fölső szakaszán húzódott a keleti és nyugati blokkot elválasztó Vasfüggöny hírhedt határzára, Európa két jelentős tájegysége is itt ér össze. Burgenland dombhullámos fenyveserdejének túloldalán Semmering alhavasi magaslatai, a Rax platója, illetve a Schneeberg 2000 métert karcoló, óriási tömbje képviseli az Alpok vad formavilágát. A másik irányban azonban jóval kevésbé mozgalmas domborzatú vidék, a Kárpát-medence síkja terül el - a Kisalföld széles hordaléksíksága még ki is emeli a két környező táj közti látványos különbséget. Látjuk Szombathely paneltelepeit és a kisalföldi tanúhegyeket (Ság és Somló), tiszta időben pedig a messzeségben kéklik a Bakony vonulata és a Balaton-felvidék tanúhegycsoportja. Északon, a fenyőkön túl felfedezhetjük a Lajta-hegység alacsony púpjait, és alattuk a Fertő-tó tükrét. Bár az Alpokalja Magyarország legcsapadékosabb tája, a szemünk előtt feltáruló domborzati különbség természetesen éghajlatok határát is kijelöli. / Nem a kilátás az egyetlen érdessége e helynek: amint azt láthatjuk és sejthetjük is, az erdő nem természetes okokból hiányzik innen. A korábban itt zöldellő fenyvesek az egyre magasabb hőmérsékletek és a kevesebb csapadék hatására szárazodó talajból már nem tudtak elegendő táplálékot (főleg nedvességet) felvenni, ezért legyengültek, és kártevők áldozatává váltak. Mivel a legfontosabb „támadó", a szú döbbenetesen gyorsan képes elszaporodni és - akár egészséges példányokat is - tovább terjedve pusztítani, ezért az erdészet a fenyőerdőt kivágta, letermelte. A helyén már cseperedik az újulat, mely azonban nem kizárólag fenyőt, hanem a szárazságot jobban bíró, a talaj vízháztartását kiegyensúlyozottabbá tevő egyéb fajokat (pl. bükk) is tartalmaz. A folyamatról közérthető, részletes információs tábla számol be. / A kilátást addig élvezhetjük e helyről, amíg a fiatal erdő fel nem nő.

Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskola

Az 1770-ben épült Stájer-házak egyikében a Szombathelyi Erdészeti Zrt. alakította ki erdészeti erdei iskoláját, a másik egykori erdészházban elkészült az Erdészeti Múzeum. Az épületcsoport harmadik tagjában, az egykori gazdasági épület helyén 2004-ben nyitották meg az Erdei Szállót. / Az iskolaépületben egy nagyobb és egy kisebb tanteremben tartják a benti foglalkozásaikat; a nagyobb teremben tudják lebonyolítani az étkezést. A területen álló negyedik építmény egy részben fedett (esőbeálló) terasz, mellette kialakított tűzrakó hely található, ahol főzési (bográcsban) és szalonnasütési lehetőség is biztosított. Jó idő esetén a foglalkozások egy része a teraszon is megtartható, illetve az étkezés itt is lebonyolítható. / Az étkezést szerződés alapján az egyik kőszegi étterem biztosítja, rugalmasan alkalmazkodva a különböző ízlésekhez, gondolva a különleges igényekre is (vegetáriánus vagy lisztérzékeny étrend). A napi háromszori étkezésből az egyik a meleg étel, mely a program függvényében lehet ebéd vagy vacsora is. / Szállás (28+6 férőhely) / 1 db 14 ágyas szoba / 2 db 6 ágyas szoba / 1 db 2 ágyas szoba / + 6 pótágy / Adottságok / minden szobához külön vizes blokk / ágynemű a szállásdíjban / jól felszerelt konyha / tűzrakó hely bográcsozási lehetőséggel / tágas, fedett esőbeálló terasz / Látnivalók a környéken: / Kőszeg belváros / Hörmann-forrás / Írottkő-kilátó / Óház-kilátó / Hétforrás /

Kendig-csúcs

A Kendig 726 méteres magasságával és rádiótornyával a Kőszegi-hegység főgerincének meghatározó csúcsa. Kilátást csak az eltüntetett, letermelt erdőfoltnak köszönhetően élvezhetünk: nyugaton a Rax és a Schneeberg 2000 méter környéki tetőszintje magasodik a fenyvesfedte burgenlandi táj fölé. Mellettük a Bécsi-Alpok további, alacsonyabb mészkőrögei sorakoznak. Ha átgyaloglunk a csúcs északi oldalába, egy másik tarvágásról Magyarországra látunk rá. Mivel a Kőszegi-hegység szigetként emelkedik a Kisalföld fölé, igen sík tájkép terül szét a meredeken lefutó lejtők alatt. A Duna és mellékfolyóinak hordalékából épült síkságból csak a két bazaltsapkás tanúhegy, a Ság és a Somló tömbje emelkedik ki, dermedt hullámként domborodik a Kemenshát, távol pedig - tiszta időben - a Bakony és a Balaton-felvidék vonulatai tűnnek fel. Köztük a Tapolcai-medence tanúhegyeit is azonosíthatjuk. / Az erdőt elsősorban nem gazdasági célból vágták ki ezen a területen: az összefüggő fenyvest az egyre melegedő és szárazodó éghajlat gyengítette le. Az elszaporodó szú megfékezése érdekében az erdészet letermelte az erdőtömböt. Így egyébként napvilágra került egy szép fillitszikla is, mely remek kilátópont, és melyen jól feltárul az átalakult kőzet préselt levelekre emlékeztető, vékonyréteges szerkezete. / A csúcson a Kőszeg Városi Rádióklub rádióamatőr versenyállomásának épületei állnak, de egy meteorológiai mérőállomás is működik itt. Az épületegyüttesre webkamerákat is szereltek. Utóbbi eszközöknek (mérőműszerek és kamerák) a nyugat felől érkező időjárási frontok megfigyelésében is fontos szerepe van.

Gereben Villa

A villában 10-14 főnek tudnak szállást biztosítani 2 és 4 ágyas szobákban. A szobákhoz tusolós fürdő tartozik, hűtővel, tévével felszereltek. A vendégek számára konyhahasználat, étkezési lehetőség és a zárt udvarban parkolási lehetőséget biztosított. A vendégház kertjében lehet grillezni és bográcsozni, napozni, lengőtekézni, pingpongozni, a kicsiket pedig hinta várja. / Velem, ez a meseszép falu az Írottkő Natúrpark része. A környéken számos jelzett túrautat találunk. Ha itt jártok feltétlenül keressétek fel a Schulter malmot. A vízimalom ma is működőképes, jelenleg múzeumként látogatható. A falu Alkotóháza színes programokkal várja a turistákat. Fafaragó-, kovács-, textil- és fazekas műhelyek, gyermekjátszótér található itt. 1944. december 29. és 1945. március 29. között itt őrizték a magyar koronát. Az emlékhelyet a fazekasműhely mellett találjátok. A Pákó dűlőn található hangulatos pincesoron is érdemes végigsétálni, de a faluban egy százéves pálinkafőző is működik. Velem egyik gasztronómiai kincse a szelídgesztenye. Az őszi Velemi Gesztenyenapokon különböző programok, koncertek és vásár várja az érdeklődőket. / Szolgáltatások: / konyhahasználat / bográcshely / szabadtéri játékok / parkolás / Látnivalók a környéken: / Szent Vid kápolna / Írottkő-kilátó / Bozsoki kolostorrom / Kőszeg / Szombathely /

Kern Vendégház

A Kern Vendégház a település központjában várja a természetjárást, kerékpározást, vagy csak a nyugodt környezetet kedvelő családokat, baráti társaságokat, vagy akár diákcsoportokat. Két különálló épületben, 11 szobában összesen 40 fő számára nyújt szálláslehetőséget. Az egyes szobák külön is foglalhatók, de nagyobb létszám, csoportok esetén a házak önálló bérlése is lehetséges. / A nagyobbik ház 22 férőhelyes, egy 2 ágyas, egy 3 ágyas, három 4 ágyas és egy 5 ágyas szobával. Egy körülbelül 15 fős nappali, 3 zuhanyzó vécével, 2 felszerelt konyha található benne és egy tágas terasz tartozik hozzá. A kisebbik ház 18 férőhelyes. A földszinten egy 3 ágyas és egy 4 ágyas, az emeleten két 3 ágyas és egy 5 ágyas szobát találunk. Az alsó szinten egy kétszobás, mozgássérültek számára is alkalmas apartman található társalgóval, konyhával. Az emeleti szobák fürdőszobásak, a földszinten további két fürdő a folyosóról nyílik. A házban találunk még egy felszerelt konyhát és egy 15 fős nappalit. / A vendégház udvara füvesített és gyümölcsfák is vannak. A szálláshely önellátó. A főzéshez szintenként felszerelt konyha áll a vendégek rendelkezésére, de lehetőség van a szabadban bográcsozni is. / Velem, ez a meseszép falu az Írottkő Natúrpark része. A környéken számos jelzett túrautat találunk. Ha itt jártok feltétlenül keressétek fel a Schulter malmot. A vízimalom ma is működőképes, jelenleg múzeumként látogatható. A falu Alkotóháza színes programokkal várja a turistákat. Fafaragó-, kovács-, textil- és fazekas műhelyek, gyermekjátszótér található itt. 1944. december 29. és 1945. március 29. között itt őrizték a magyar koronát. Az emlékhelyet a fazekasműhely mellett találjátok. A Pákó dűlőn található hangulatos pincesoron is érdemes végigsétálni, de a faluban egy százéves pálinkafőző is működik. Velem egyik gasztronómiai kincse a szelídgesztenye. Az őszi Velemi Gesztenyenapokon különböző programok, koncertek és vásár várja az érdeklődőket. / Szolgáltatások: / wifi / kerti tűzrakóhely (ingyenes bográcshasználattal) / parkolás / Látnivalók a környéken: / Szent Vid kápolna / Írottkő-kilátó / Bozsoki kolostorrom / Kőszeg / Szombathely /

Kerékpár Pont (Ciklámen Üdülő és Turistaszálló)

A TEKA Kerékpár Pontokon műszaki segítséget nyújtunk a kétkeréken túrázóknak. Nemcsak defektes abroncsokat tudsz itt helyrehozni, hanem több mint 20 olyan eszközt találhatsz a műszaki elsősegély csomagokban, amelyet lehet épp nem hoztál magaddal a túrára, de nagy szükséged lenne rá. Pedálkulcs, kónuszkulcs, mindenféle csavarhúzó, imbuszkulcs készlet, láncbontók, bowden csípőfogók mellett pumpát, lánctisztítót, racsinitisztítót is találsz a Kerékpár Pontokon.

Mohás Vendégház (Kőszeg)

A Mohás Vendégházban több apartman közül választhatunk. Minden apartman nyitott galériás, a földszinten minikonyhával, nappalival és zuhanyzós fürdővel. Valamennyi apartmanhoz tartozik egy kis teraszrész asztallal és székkel. / 1. apartman: a galérián 2 db dupla és egy 1 db szimpla ágy; / 2. apartman: az erkélyes galérián 2 db dupla ágy, a nappaliban 1 db kanapé; / 3. apartman: a galérián 2 db dupla és egy 1 db szimpla ágy; / 4. apartman: a galérián 2 db dupla ágy; / 5. apartman: a galérián 1 db franciaágy, a nappaliban 1 db szimpla ágy; / 6. apartman: a galérián 1 db dupla ágy; / 7. apartman: a galérián 1 db duplaágy, a nappaliban 1 db szimpla ágy; / A Szabó-hegy lábánál elterülő 6000 m2-es vadregényes, árnyas-ligetes kertben csörgedezik a Mohás-forrás által táplált kis hegyi patak. A kertben medence, játszótér, kerti játékok és pingpongasztal várja a vendégeket. A pihenést szaunázással tehetjük teljessé. A finn szaunához egy téliesített, üvegfalú pihenőtér tartozik, itt találjuk a merülőmedenceként szolgáló fadézsákat is. Az Országos Kéktúrát teljesítők előzetes egyeztetéssel ingyenes transzfert kérhetnek az útvonalig. A közeli városközpont számos látnivalót tartogat, a közelben pedig több túraútvonal közül választhatunk. / Szolgáltatások: / wifi / sí- és snowbord oktatás / túravezetés / kültéri medence / szauna / transzfer / parkolás / Látnivalók a környéken: / Kőszeg belvárosának nevezetességei, például: Jurisics-vár, Postamúzeum, Hősök tornya / Tábornokház, Sgraffitós-ház, Arany Egyszarvú Patikamúzeum, / Szulejmán-kilátó / Ördögárok vagy Hidegvölgy / Pintér-tető / Hétforrás / Óház-kilátó / Szent Vid kápolna / Írott-kő (kilátó) / Cáki pincesor /

Óház-kilátó

A 14. században az Alsóvár (Jurisics-vár) létrejöttével a Felsővár fokozatosan elveszítette jelentőségét. A romossá vált épület helyébe elsőként egy fából, majd 1896-ban egy kőből készült kilátót emeltek. Az 1991-től kezdődő ásatásokban feltárt lakótorny alapjaira emelték 1996-ban a mai kilátót. Gyönyörű panoráma nyílik innen Kőszegre, Szombathelyre, a közeli tanúhegyekre, a Ságra és Somlóra, valamint a szomszédos Ausztriára. / Az Óházat érinti a hegység élővilágát bemutató Csillaghúr tanösvény, mely a Kincs-pihenőtől indulva egy körtúra keretében végigjárható.

Hétforrás

A jelenlegi forrás foglalatát a Millennium évében, 1896-ban alakították ki. Ekkor lett a névadó a hét magyar vezér: Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm. Az előtörő víz felett kis kőtáblákon olvashatjuk a neveket. A legenda szerint az, aki mind a hét ágból kifolyó vízből iszik egy-egy kortyot, annak a vezérek teljesítik egy kívánságát. / A kristálytiszta, meglehetősen hideg (10 °C-os) vizű forrás látta el egykor vízzel a fölötte magasodó Óvárat vagy Felsővárat. Erre utal a forrás régi Várkuta vagy Óvárkút elnevezése is. A 17. században a német Brunnengraben, azaz a „Kútvölgye kútja” névre keresztelték át. Kőszeg neves költője, a 18. században élt Rajnis József verset írt róla, melynek egy részlete így hangzik: „Ott amaz hét forrás kelleti tiszta vizét” (1781). / A Hétforrást 1994-ben, 2003-ban, majd 2015-ben felújították. A közelében egy tágas esőbeállót találunk, ami nemcsak menedék lehet egy zuhé elől, de leülhettek ide falatozni is, ha kívül nedves a talaj. A kéktúrázók itt lelik meg a pecsétet.

Hét-forrás (OKTPH 02)

A bélyegzőt a forrás melletti esőbeálló bejárati oszlopán találjátok.

Saint-Germaini kereszt (Rattersdorf)

1936-ban a magyar oldalon, Kőszegen a Trianoni békeszerződés mementójaként hármas halomra illesztett, mintegy 8 méteres vasbeton keresztet építettek. A Trianoni-keresztre később az osztrák oldalon a Saint-Germaini kereszt építésével „válaszoltak”, amellyel a Párizs környéki békék őket érintő részéről emlékeztek meg.

Pintér-tető

A Pintér-tető 507 méteres csúcsa a hegység észak-déli csapásirányú gerincének legészakibb magaslata. Lényegében innen kezd belesimulni a gerinc a síkvidékbe. A tető elnevezés lapos formát sejtet, ennek megfelelően itt sem találunk markánsan elkülönülő csúcsot. Talán ez lehet az oka annak, hogy az 1920-as évekig - a térképek tanúsága szerint - névvel sem illették. Az itt állított információs tábla szövege alapján a Pintér-tető elnevezést annak köszönheti, hogy az erdő fáit a kőszegi bognárok, más néven pintérek nagy számban hasznosították. / Tetején állva egy méretes tarvágás tárja elénk a burgenlandi erdős dombvidéket. Az apró falvakkal pöttyözött táj hátterében a Rax és a Schneeberg monumentális sziluettje emelkedik. Tőlük északra olyan népszerű, de már jóval alacsonyabb hegytömbök láthatók, mint pl. a Hohe Wand. / Nem véletlenül nevezték régebben a helyiek Merengőnek a kis kiemelkedést: egészen az I. világháborúig tervben volt egy kilátótorony építése, melyről a kőszegi irány is láthatóvá vált volna. Az óház-tetői kilátó elkészülte után a Magyar Turista Egyesület Kőszegi Osztálya ide tervezte a következő tornyot („Jurisics Miklós kilátó"), melynek költségeit gyűjtésből próbálta fedezni. Az adakozást elősegítendő bálokat, zenés mulatságokat tartottak, és hamarosan össze is gyűlt 3300 korona. A világháború azonban keresztülhúzta a terveket, és a kilátó sosem készült el.

Trianoni-kereszt (Kőszeg)

A Kálvária-templom mögötti kiváló panorámát nyújtó kedvelt kiránduló- és sétahelyen, a Vöröskőfejtő felett 1882-ben Chernel Kálmán kőpadot és táblát állíttatott az alábbi szöveggel: „Feledd itt az emberek világát – Isten szól a természetben.” Ekkor vette kezdetét a kőszegi szervezett természetjárás is. Az akkori polgármester parkosítást és újabb padok elhelyezését rendelt el itt a kirándulók kényelmének fokozására. / 1936-ban a hegyoldal politikai jelentőséget kapott, miután a trianoni békeszerződés mementójaként hármas halomra illesztett, mintegy 8 méteres vasbeton keresztet építettek rá, amely az elcsatolt területekre néz, és a határ túlsó oldaláról is jól látható. / Érdekes, hogy az emlékmű felavatásáról a helyi sajtó nem számolt be, költségei sem ismeretesek, de a felállítás évének őszén már a kivilágítását fontolgatták. A Trianoni-keresztre később, innen nem messze az osztrák oldalon a Saint-Germaini kereszt építésével „válaszoltak”, amellyel a Párizs mellett megkötött szerződés őket érintő részéről emlékeztek meg. / A terület 1945 után a szigorúan őrzött határrészhez tartozott, csak engedéllyel volt megközelíthető. A kereszten látható lövésnyomok ebből az időszakból származnak. 1989-től vált a terület újra látogathatóvá. A keresztet 1993-ban felújították, és emléktáblával látták el, de a golyók ütötte sérüléseket nem távolították el, emlékeztetőül a vasfüggöny időszakára. / A Trianoni-kereszt alatt az egykori Vöröskőfejtő található, melyet egy kis ösvényen tudsz megközelíteni (a kereszttel szemben állva, balra indul lefelé). A kőfejtőt felépítő anyag metamorf kőzet, kvarcfillit, jelentős mállással, valószínűleg visszaoldódásos eredetű lyukakkal, a felső szinten szép, nagy méretű gyűrődésekkel. Emellett egyéb kőzettípusok is megtalálhatók törmelékben - ilyen például a cáki konglomerátum, mely egy metakonglomerátum szép fekete-sötétszürke kavicsokkal. A kőzettípus fő lelőhelye a Cákon található kőfejtő.

Kálvária templom és Szent Donát-kápolna (Kőszeg)

A templomhoz felvezető, csak gyalogosan járható meredek utat stációk szegélyezik. Az elsőket még 1763-ban Georg Schweitzer soproni kőfaragó készítette. Ezeket 1890-ben lebontották; ma a templom melletti kerítés falába beépítve láthatóak. A helyükre Ludwig Schöne bécsi építész tervei alapján 14 stáció és egy indító kápolna került. / A Kálvária-hegy tetején 1686-ban a jezsuiták állították az első fakeresztet. Ennek helyére épült 1715-ben egy kápolna. Az 1712-ben dühöngő pestisjárványkor tett fogadalmakból a jezsuiták kezdeményezésére 1729-ben kezdődött el a Kálvária templom építése. A hagyomány szerint a szükséges építőanyagot, a mintegy 40000 darab téglát a város lakói vezeklésként szinte egyenként, kézben hordták fel. / Az 1735-ben elkészült templom a maga nemében páratlan építmény. Különösen figyelemre méltó a táj és az épület összhangja. Érdemes megfigyelni, hogy ha a város Fő teréről a Hősök kapuján át belépünk a várfallal körülvett belső városi részbe, felnézve előttünk magasodik a Kálvária-hegy, tetején a monumentális Kálvária templommal. A látvány szép példa arra, hogy az épített környezet összhangjára is nagy figyelmet fordítottak elődeink. / A tervező barokk stílusú díszítő és szerkezeti elemeket alkalmazott. A templom főhomlokzatán két kerek és egy szögletes torony látható. A homlokzatot szintén barokk szobrok díszítik, közepén a megfeszített Krisztus, oldalán a két lator látható. A kereszt tövében Mária Magdolna, Szűz Mária és Keresztelő Szent János alakját faragta meg a szobrász. / A templom belül egyhajós, melyhez két oldalról egy-egy kis kápolna kapcsolódik. A jelenleg látható főoltár a jáki temetőkápolnából került ide, miután az eredeti 1947-ben gyújtogatás áldozata lett. A belső térben látható Molnár C. Pál festőművész, grafikus köztéri műve, a Szűz Mária fájdalma kórusmellvéd (1947). / A templom mellé 1735-ben remetelak is épült. Itt lakott gr. Weisz Heinrich képíró remete, a templom első festője. A remetét a város látta el élelemmel, mert a szőlőskertek védelmében a jégesőt hozó felhők közeledtekor mindig meghúzta a vészt jelző harangot. A templom előtti térre felvezető lépcső 1775-ben készült el. Rajta alul két angyal figura, felül Szent Veronika és Szent Péter szobra díszlik. / A Szent Donát-kápolna / 1891-ben épült meg a kis kápolna. Előtte tűzrakó- és pihenőhely várja az erre járókat. A templomot és a remetelakot alapesetben kívülről csodálhatjuk meg, belül csak a helyi plébánia hivatallal előzetesen egyeztetve nézhetünk körül. / Ha a meredek, stációkkal szegélyezett utat választjuk a templom megközelítésére, érdemes továbbmenni a közeli Trianoni keresztig, illetve a szőlőskertek között átsétálni a sárga alpannonia jelzést követve a Szulejmán kilátóhoz, valamint megnézni az Ördögárok geológiai érdekességeit. Eezzel tulajdonképpen a táblákkal jelölt körtúrát választotod, csak fordított irányban. / Ha a stációk mellett mész fel, és viszel magaddal néhány téglát, egy kis ízelítőt kapsz abból, hogy milyen lehetett annak idején „téglánként felvinni a hegyre a templomot”.

Szulejmán-kilátó (Kőszeg)

2012-ben a Szultán-dombon kőből épült a bástya formájú Szulejmán-kilátó. A legenda szerint az 1532-ben, a török ostrom idején I. Szulejmán szultán erről a magaslatról figyelte a városban zajló eseményeket. A kilátó mellett áll a Történelmi Panorámaút tanösvény egyik táblája, melyen a Kőszeg elleni török ostromról olvashatunk, a kocka kirakón pedig, ha ügyesek vagyunk, Jurisics Miklós kőszegi várkapitány és Szulejmán szultán portréját is elővarázsolhatjuk. / A kilátó gyalogosan megközelíthető Kőszegről a Királyvölgyi utca felől a Királyvölgyi Természetvédelmi tanösvényt követve. Az ösvényről letérve 182 db lépcső vár minket, amelyen felfelé haladva, időnként megpihenve egyre szebb panoráma tárul a szemünk elé az alattunk elterülő városra.

Ördögárok vagy Hidegvölgy (Kőszeg)

Az Ördögárokban a földtörténeti középkorban (jura) képződött kőzetek figyelhetők meg, melyek később, az alpi hegységképződés során metamorfizálódtak (átalakultak). A helyszínen a kvarcfillit különböző változataival és egy helyen a grafitos fillittel találkozhatunk. A földtörténeti érdekességek részleteiről - geológus szakvezetéssel - geotúrákon kaphatsz bővebb információt (lásd a jobb oldali linkeket). / Ha meleg van, és hűsölnél egy kicsit, külön ajánljuk, hogy nézz be az Ördögárokba - nem véletlenül hívják e helyet Hidegvölgynek is!

01 Írott-kő - Sárvár (OKT-01)

Author

Trail stats

Itinerary description

Waypoints

Írott-kő (OKTPH 01 DDKPH 01)

Írott-kő (kilátó)

Írott-kő (OKTPH 01 DDKPH 01)

Szent Vid kápolna

Élő erdő tanösvény

Gyertyán-kút (nem ivózíz!)

Kéktúra-emlékmű

Régészeti témapark

Hörmann-forrás (nem ivóvíz!)

Kendig-gerinci kilátóhely

Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskola

Kendig-csúcs

Gereben Villa

Kern Vendégház

Kerékpár Pont (Ciklámen Üdülő és Turistaszálló)

Mohás Vendégház (Kőszeg)

Óház-kilátó

Hétforrás

Hét-forrás (OKTPH 02)

Saint-Germaini kereszt (Rattersdorf)

Pintér-tető

Trianoni-kereszt (Kőszeg)

Kálvária templom és Szent Donát-kápolna (Kőszeg)

Szulejmán-kilátó (Kőszeg)

Ördögárok vagy Hidegvölgy (Kőszeg)

Comments